Eljárás lefolytatása a Kbt. 5. § (3) bekezdésének hatályon kívül helyezését követően

Kérdés: A Kbt. 5. § (3) bekezdésének hatályon kívül helyezésére figyelemmel hogyan kell eljárni? Akár versenyeztetés nélkül is lehet beszerezni, vagy legalább egy hirdetmény nélküli tárgyalásos eljáráshoz hasonló eljárást kell lebonyolítania az ajánlatkérőnek?
Részlet a válaszából: […] ...eljárást lefolytatni.Tekintettel arra, hogy igazolható adatáramlás mellett szükséges biztosítani a pályázati felhívásban, dokumentációban, valamint a támogatási szerződésben vállalt feltételeket, biztosan szükséges esélyegyenlő módon versenyeztetni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 12.

Szakemberek közötti átfedés kizárása

Kérdés: Kiegészítő tájékoztatást kértünk. Az ajánlatkérő válasza szerint nem lehetséges, hogy átfedés legyen a szakemberek között. Ez jogszerű? Mi a véleményük, mit tehet ebben az esetben az a gazdasági szereplő, aki nem az azonnali jogorvoslatot kívánja választani? Mivel érvelhet? (Több jogeset is ismert e témakörben.)
Részlet a válaszából: […] ...ajánlatkérőnek azt kell biztosítania, hogy a gazdasági szereplők tudjanak egyenlő eséllyel, megfelelő ajánlatot tenni, a felhívást és a dokumentációt ezen szempontok szem előtt tartásával kell összeállítania. Az alkalmassági követelményeknek kapacitást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 9.

Ajánlattevő tájékozódási kötelezettsége

Kérdés: A Kbt. 54. §-ának (1) bekezdésében foglaltak teljesítését kell-e valamilyen módon igazolni az ajánlatkérő felé? Mi a gyakorlati szerepe a Kbt. hivatkozott előírásának?
Részlet a válaszából: […] ...elérhetővé.A (2) bekezdés szerint, ha az ajánlatkérő előírja az (1) bekezdés szerinti követelményekről történő tájékozódást, a dokumentációban köteles megadni azoknak a szervezeteknek (hatóságoknak) a nevét és címét (elérhetőségét), amelyektől az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 5.

Kbt. 54. §-a (1) bekezdésének teljesítése

Kérdés: A Kbt. 54. §-a (1) bekezdésében írtaknak a gyakorlatban hogyan kell eleget tenni? És hogyan kell igazolnom a tájékozódás megtörténtét?
Részlet a válaszából: […] ...szervek ingyenesen teszik elérhetővé.Ha az ajánlatkérő előírja az (1) bekezdés szerinti követelményekről történő tájékozódást, a dokumentáció­ban köteles megadni azoknak a szervezeteknek (hatóságoknak) a nevét és címét (elérhetőségét), amelyektől az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. június 19.

Projektszervezettel kapcsolatos követelmények a jelenlegi szabályozásban és 2012. január 1-jétől

Kérdés: A gyakorlatban hogyan kell alkalmazni a Kbt. 55. §-át? Jövőre is ugyanez marad a szabály?
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlatkérő a szerződés teljesítése érdekében lehetővéteszi vagy megköveteli gazdálkodó szervezet létrehozását (52. §), a dokumentációbanmegadja a létrehozandó gazdálkodó szervezettel kapcsolatos követelményeket,amelyek kizárólag a jogi formával, az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 12.

Ajánlati felhívás és dokumentáció eltérése

Kérdés: Az új szabályok hogyan rendelkeznek arról, ha eltér egymástól az ajánlati dokumentáció és az ajánlati felhívás szövege?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. a kiegészítő tájékoztatásra vonatkozó szabályokközött tartalmazza azt a lehetőséget, hogy a dokumentáció tartalmai ismódosuljanak az eljárás sikeres lefolytatása érdekében.Az 56. § (1) bekezdése szerint az ajánlattevő – a megfelelőajánlattétel érdekében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 4.

Jogsértés tájékoztatás függvényében

Kérdés: Az NFÜ az alábbi tájékoztatást adta számunkra, mellyel nem tudunk mit kezdeni, mivel beszerzési tárgyunk olyan bonyolultságú, hogy fel sem merül nyílt eljárás lebonyolítása, mindenféleképpen tárgyalásos eljárást célszerű indítanunk. Ezek szerint ezzel törvényt sértünk? "2. A közbeszerzési eljárások esetében kiemelt elvárás, hogy a projektgazdák alapesetben a közbeszerzés nyílt eljárásos formáját alkalmazzák. Bár a hazai közbeszerzési törvény szerint megfelelő feltételek esetén tárgyalásos eljárás is alkalmazható, a közelmúltban lefolytatott európai uniós ellenőrzések tapasztalata az, hogy a tárgyalásos eljárással élő kedvezményezettek ellenőrzésének időigénye és a kilátásba helyezett szabálytalansági eljárások száma jelentősen nő. A tárgyalásos eljárás tehát kiemelkedő kockázatot jelent mind a kedvezményezett, mind a tagország számára. A nyílt eljárással lefolytatott közbeszerzések időigénye nem hosszabb a tárgyalásos eljárásnál, ugyanakkor előnye a széles körű verseny, átláthatóság, az esélyegyenlőség elvének fokozott érvényesítése. Mindezek alapján a kedvezményezettek számára ezúton szeretném megfogalmazni azt az elvárást, hogy általános gyakorlatként nyílt eljárást alkalmazzanak. Tájékoztatom Önöket arról, hogy a fentiek okán jogszabály-módosítást is kezdeményeztem, annak érdekében, hogy tekintettel a visszafizetési kockázatra, mindazon kedvezményezettek, akik a közbeszerzési törvényben meghatározott tárgyalásos eljárást kívánnak lefolytatni, 100 százalékos biztosítékot legyenek kötelesek nyújtani, amelytől csak külön engedély birtokában lehet eltérni."
Részlet a válaszából: […] ...eljárás vagy a versenypárbeszéd aKbt. 92. §-ának b) vagy c) pontja alapján eredménytelen volt, feltéve hogy afelhívásnak, a dokumentációnak és az ismertetőnek a feltételei időközbenlényegesen nem változtak meg; – kivételesen, ha az árubeszerzés, az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 23.

Egy ajánlat tárgyalásos eljárásban

Kérdés: Nem vezet-e visszaélésre az, ha tárgyalásos eljárásban csak egy ajánlat érkezik, és az ajánlatkérő az egyetlen ajánlatot tevővel tárgyal? Összeegyeztethető-e ez a közbeszerzés jogintézményével, indokával?
Részlet a válaszából: […] ...eljárás vagy a versenypárbeszéd aKbt. 92. §-ának b) vagy c) pontja alapján eredménytelen volt, feltéve hogy afelhívásnak, a dokumentációnak és az ismertetőnek a feltételei időközbenlényegesen nem változtak meg;– kivételesen, ha az árubeszerzés, az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 24.

Nemzeti elbánásban részesülő termékek

Kérdés: A dokumentációban szerepel egy olyan nyilatkozat, amiben fel kell sorolni az ajánlott termékeket annak megjelölésével, hogy az adott termék nemzeti elbánásban részesül-e vagy sem. Honnan lehet tudni, hogy egy termék nemzeti elbánásban részesül? Mi szabályozza ezt a kérdést? Továbbá kérdésünk, hogy ha egy adott, az ajánlattevő által ajánlott termék nem részesül nemzeti elbánásban, ez közbeszerzési szempontból milyen következményekkel jár?
Részlet a válaszából: […] A nemzeti elbánásban nem részesülő ajánlattevő feltételnélkül kizárható az eljárásból, azaz vele szemben nem érvényesül azesélyegyenlőség és egyenlő bánásmód követelménye. A Kbt. alapelvekről szólószabályozása ennek tudatában értelmezendő.A törvény 1....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 22.

Ajánlati biztosíték visszafizetése ajánlatot nem tevőnek

Kérdés: Vissza kell-e fizetni az ajánlati biztosítékot annak az egyéb érdekeltnek, aki nem tesz ajánlatot, de megveszi a dokumentációt?
Részlet a válaszából: […] ...a külföldi székhelyűvállalkozás magyarországi fióktelepe is. A fenti rendelkezést értelmezve,amennyiben tehát nem tesz ajánlatot a dokumentációt megvásárló, nem minősülajánlattevőnek. Az ajánlati biztosíték szabályozása azonban – a Kbt. 56.§-ának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 23.
1
2