9 cikk rendezése:
1. cikk / 9 Másolat készítése kiegészítő tájékoztatásról
Kérdés: A kiegészítő tájékoztatásról készíthetünk másolatot az ajánlatkérőnél?
2. cikk / 9 Kérelem megküldése postai úton
Kérdés: Az ajánlatkérő kizárhatja-e azt, hogy a kiegészítő tájékoztatás iránti kérelmemet postán adjam fel?
3. cikk / 9 Felhívás és dokumentáció módosítása
Kérdés: A felhívás és a dokumentáció tartalma meddig módosítható?
4. cikk / 9 E-mailen történő kommunikáció kizárása kiegészítő tájékoztatásnál
Kérdés: Az ajánlatkérő a kiegészítő tájékoztatás iránti igényt levélben vagy telefaxon kéri. Jogszerű az e-mail általi kommunikáció kizárása?
5. cikk / 9 Felhívás és dokumentáció tartalmának eltérése
Kérdés: Mi a teendő, ha az ajánlattételi felhívás és a dokumentáció tartalma egymástól eltér? Ez orvosolható, vagy új eljárást kell kiírni?
6. cikk / 9 Ajánlati felhívás és dokumentáció eltérése
Kérdés: Az új szabályok hogyan rendelkeznek arról, ha eltér egymástól az ajánlati dokumentáció és az ajánlati felhívás szövege?
7. cikk / 9 Jogsértés tájékoztatás függvényében
Kérdés: Az NFÜ az alábbi tájékoztatást adta számunkra, mellyel nem tudunk mit kezdeni, mivel beszerzési tárgyunk olyan bonyolultságú, hogy fel sem merül nyílt eljárás lebonyolítása, mindenféleképpen tárgyalásos eljárást célszerű indítanunk. Ezek szerint ezzel törvényt sértünk? "2. A közbeszerzési eljárások esetében kiemelt elvárás, hogy a projektgazdák alapesetben a közbeszerzés nyílt eljárásos formáját alkalmazzák. Bár a hazai közbeszerzési törvény szerint megfelelő feltételek esetén tárgyalásos eljárás is alkalmazható, a közelmúltban lefolytatott európai uniós ellenőrzések tapasztalata az, hogy a tárgyalásos eljárással élő kedvezményezettek ellenőrzésének időigénye és a kilátásba helyezett szabálytalansági eljárások száma jelentősen nő. A tárgyalásos eljárás tehát kiemelkedő kockázatot jelent mind a kedvezményezett, mind a tagország számára. A nyílt eljárással lefolytatott közbeszerzések időigénye nem hosszabb a tárgyalásos eljárásnál, ugyanakkor előnye a széles körű verseny, átláthatóság, az esélyegyenlőség elvének fokozott érvényesítése. Mindezek alapján a kedvezményezettek számára ezúton szeretném megfogalmazni azt az elvárást, hogy általános gyakorlatként nyílt eljárást alkalmazzanak. Tájékoztatom Önöket arról, hogy a fentiek okán jogszabály-módosítást is kezdeményeztem, annak érdekében, hogy tekintettel a visszafizetési kockázatra, mindazon kedvezményezettek, akik a közbeszerzési törvényben meghatározott tárgyalásos eljárást kívánnak lefolytatni, 100 százalékos biztosítékot legyenek kötelesek nyújtani, amelytől csak külön engedély birtokában lehet eltérni."
8. cikk / 9 Eljárás munkaszüneti napra eső határidő esetén
Kérdés: Nyílt közbeszerzési eljárásban az ajánlatok beadási határideje 2005. 03. 22. 10.00 óra volt. A Kbt. 56. §-ának (1) bekezdése szerint kiegészítő tájékoztatást meddig kérhet az ajánlattevő abban az esetben, ha ajánlatkérő az ajánlati dokumentációban kizárólag írásos értesítést fogad el, amelynek formája kizárólag könyvelt postai küldemény lehet? (A válaszadásnál kérjük, vegyék figyelembe azt is, hogy 2005. 03. 12. és 03. 15. között nem volt munkanap.) Érvényes-e erre az esetre a Kbt. 15. §-ának (3) bekezdése, és ezzel hogyan biztosítható az ajánlattevők esélyegyenlősége, figyelembe véve a Kbt. 56. §-ának (2) bekezdésében foglalt határidők betarthatóságát is? Az ajánlatkérő részéről elvárható-e az ajánlattevő körültekintő kérdésfeltevése során, hogy észrevételezze a munkaszüneti napra eső határidőt, és ezt megelőzően tegye fel kérdéseit, hiszen arra az ajánlati felhívás megjelenésétől kezdve ad számára időt a törvény?
9. cikk / 9 Teljesíthetetlen, hiányos ajánlati felhívás
Kérdés: Mit tehet az ajánlattevő, ha az ajánlatkérő műszaki feltételként olyan technológia meglétét írja elő, ami nem szükséges a termék maradéktalan előállításához; ha olyan technológiát kér, ami kivitelezhetetlen; ha nem határozza meg egyértelműen a gyártandó termékek darabszámát, paramétereit, illetve ha a pályázó által feltett írásbeli kérdésekre sem ad egyértelmű választ?
