Jelentkezők számának korlátozása meghívásos és tárgyalásos eljárásban

Kérdés: Meghívásos és tárgyalásos eljárás esetén mikor korlátozható a jelentkezők száma, és milyen indokkal? Mit jelent a korlátozásra vonatkozó objektív szempont kitétel? Mi minősül objektívnak a gyakorlatban?
Részlet a válaszából: […] ...ajánlatikötöttség jön létre. Ha az ajánlatkérő az eljárás eredményét kihirdette, aszerződést a felhívásnak, illetőleg a dokumentációnak és az ajánlatnak a tárgyalásbefejezésekori tartalma szerint kell megkötni.Az ajánlati kötöttségre,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 1.

Ajánlati kötöttség gyakorlati értelmezése

Kérdés: Hogyan értelmezendők a gyakorlatban az ajánlati kötöttség szabályai? Mettől meddig tart az ajánlati kötöttség?
Részlet a válaszából: […] ...ajánlati kötöttség jön létre. Ha azajánlatkérő az eljárás eredményét kihirdette, a szerződést a felhívásnak,illetőleg a dokumentációnak és az ajánlatnak a tárgyalás befejezésekoritartalma szerint kell megkötni.Végül a tárgyalás nélküli eljárásban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 19.

Fizetési kötelezettség kikötése a felhívásban, ajánlati dokumentációban

Kérdés: Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásában vagy a később kiadandó dokumentációban kiköthet-e olyan feltételt, hogy az ajánlattevő akár az ajánlatkérőnek, akár az ajánlatkérő nevében eljáró személynek – bármilyen címen is (például lebonyolítási díj, esetleg az ajánlatkérőnek bérleti vagy tárolási díj stb.) – fizetni legyen köteles? Álláspontom szerint nem, ugyanis a jogszabály és a közbeszerzés lényege, hogy ez egy beszerzés, ahol az ajánlatkérő ellenszolgáltatást köteles fizetni. A jogszabály szellemével és a jogalkotó akaratával ellentétesnek látom ezt a kialakuló gyakorlatot, és mivel a jogszabály kógens, az attól való eltérés sem megengedett. Mi a helyes értelmezés ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...bérleti vagy tárolási díj fizetésére, abban a felek szerződéses szabadsága megállapodni. Azonban mindennek az ajánlati felhívás vagy a dokumentáció részévé tétele nem fogadható el a Kbt. szerint. Egy speciális kivételt azért érdemes megemlíteni, nevezetesen a Kbt. 26...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 15.