Alkalmassági feltételek közötti különbségtétel indoka

Kérdés: A 162/2004. kormányrendelet módosítása kapcsán: a jogalkotó miért tett különbséget a pénzügyi alkalmasság (értékhatár 50 százalékát meghaladó becsült érték) és a műszaki alkalmasság között? Hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárásnál [például Kbt. 125. § (3) bekezdésének a) pontja] miért kell alkalmazni a műszaki alkalmasság tekintetében a 162/2004. Korm. rendelet 8/A. §-át?
Részlet a válaszából: […] ...megítélésére az ellenszolgáltatásmértéke mellett legalább még két feltételt köteles bírálati részszempontkéntmegjelölni, amely a dokumentációban meghatározottnál kedvezőbb– minőség,– környezetvédelmi, klímavédelmi tulajdonságok,– fenntartási,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. január 11.

Kbt. 66. §-ának (2) és 67. §-ának (4) bekezdésével kapcsolatos értelmezések

Kérdés: Segítségüket szeretném kérni a 2006. január 15-étől hatályos Kbt. 66. §-ának (2) és 67. §-nak (4) bekezdése értelmezésében, amely jogszabályhelyek a következő kitételt tartalmazzák: "...alkalmassági követelményeknek megfelelhet úgy is, hogy más szervezet erőforrásaira támaszkodik". Ennek mi a gyakorlati módja?
Részlet a válaszából: […] ...szólónyilatkozat tartalmának előzetes – akár formanyomtatványszerű – meghatározásátaz ajánlati felhívásban vagy a dokumentációban. Ily módon a nyilatkozat akár akonkrét alkalmassági feltételekre vonatkozó információkat is tartalmazhat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. július 24.

Új értelmező rendelkezések a Kbt.-ben

Kérdés: Tudomásunk szerint a módosítás számos új értelmezést vezetett be a közbeszerzési törvénybe, amelyek azonban nem egy időben lépnek hatályba. Kérdésünk, hogy melyek azok az értelmezések, amelyeket 2006. január 15-étől alkalmazni kell?
Részlet a válaszából: […] ...közbeszerzési műszaki leírás azoknak a műszakielőírásoknak az összessége, amelyeket különösen az ajánlattételhez szükségesdokumentáció tartalmaz, és amelyek meghatározzák a közbeszerzés tárgyatekintetében megkövetelt jellemzőket. Ezek alapján a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 27.

Alapelvek értelmezése, eljárás jogsértés esetén

Kérdés: Pontozásos rendszerben egy pályázó olyan irreálisnak minősíthető tartalmi elemet ajánl fel (például 240 M Ft értékhatárú építési beruházásnál 160 M Ft jóteljesítési biztosíték) amellyel (az aránypontok miatt) a többi pályázót ellehetetleníti (és ami egyébként a minőségi követelmények miatt teljesen indokolatlan, legfeljebb ha összedől az építmény egy éven belül), de az ajánlatkérő azt elfogadja, noha abból igazi haszna nem származik (bankgarancia, benyújtás műszaki átadáskor, 1 évre). Mit tehet az előzőek miatt "vesztes" ajánlattevő? Hogy értelmezhető a Kbt. 1. §-ának (1)–(2), illetve 8. §-ának (1)–(3) bekezdése, valamint a verseny tisztasága?
Részlet a válaszából: […] ...a Kbt 8. §-ának rendelkezéseire, az említett jogszabályhely kimondja, hogy a közbeszerzési eljárás előkészítése, a felhívás és a dokumentáció elkészítése, az ajánlatok értékelése során és az eljárás más szakaszában az ajánlatkérő nevében eljáró,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 6.