27 cikk rendezése:
11. cikk / 27 Utólagos tájékoztatás hamis nyilatkozatról
Kérdés: Ha az ajánlatkérő nem jelöli a dokumentációban, hogy mit tekint az ajánlatban hamis nyilatkozatnak, utólag megteheti ezt?
12. cikk / 27 Szerződésmódosításra okot adó körülmények a gyakorlatban
Kérdés: Melyek azok a szerződéskötéskor nem ismert körülmények, amelyek felmerülésekor a szerződés módosítására van lehetőség a Kbt. szerint? (Lehetőség szerint gyakorlati példákon keresztül kérnék választ.)
13. cikk / 27 Ajánlati biztosítékkal kapcsolatos DB-határozat
Kérdés: 2008-ban az 1591. számú kérdésre adott válaszban (ajánlati biztosíték mint pótoltatható hiány) hivatkoznak rá, hogy a Döntőbizottság határozatában kifejtette, hiánypótlás esetén az ajánlati biztosíték befizetése pótlólapon is lehetséges. Sőt kiegészítése is lehetséges. Milyen számon található(k) a határozatok? (Az adatbázisban ilyen tárgykörű határozatot nem találtunk.)
14. cikk / 27 Cégszerű nyilatkozat dokumentáció átvételéről
Kérdés: Mi értelme annak, hogy az ajánlattevő cégszerű nyilatkozatot csatoljon az ajánlatkérőnek a dokumentáció átvételéről? Ezt egyébként nyilván kell tartania az ajánlatkérőnek? És miért kell az ajánlat költségei kapcsán is nyilatkozni? (Ezt eddig egyetlen kiírásban sem láttuk.)
15. cikk / 27 Alkalmasság igazolása azonos tartalmú, de a felhívásban szereplőtől eltérő dokumentummal
Kérdés: Az ajánlatkérő az alkalmasság igazolásánál előírta az ajánlattevők részére – egyebek mellett – referenciaigazolások csatolását. Mi az adott alkalmassági feltételt nem azokkal, hanem egyéb okiratokkal – szerződésekkel – igazoltuk, amely az alkalmasságot ugyanúgy alátámasztotta, mintha referenciaigazolásokat nyújtottunk volna be. Az ajánlatkérő ennek ellenére érvénytelenné nyilvánította az ajánlatot. Jogszerű volt az eljárása?
16. cikk / 27 Részteljesítésről szóló tájékoztató közzétételének elmulasztása
Kérdés: A szerződés "Kbt.-ben meghatározott esetben fennálló" részteljesítéséről szóló tájékoztató közzétételi kötelezettségének elmulasztása milyen jogkövetkezményekkel jár, határozatlan időre kötött szerződés esetében az egy év elteltét követően meddig lehet e kötelezettségnek eleget tenni?
17. cikk / 27 Szerződés meghosszabbításának jogszerűsége
Kérdés: A felek közbeszerzési eljárás eredményeként szerződést kötöttek, amelyet egy alkalommal, közös megegyezéssel meghosszabbítottak – közbeszerzési eljárás kiírása nélkül. E meghosszabbítás szerinti időtartam is lejárt. Meghosszabbítható-e a megállapodás közbeszerzési pályázat kiírása nélkül, és ha igen, milyen indokkal? (Az ajánlatkérő minisztériumi irányítás alatt álló gazdasági társaság.)
18. cikk / 27 Kbt.-módosítás külön törvényben
Kérdés: Úgy hallottuk, hogy megjelent egy bizonyos törvény az ún. körbetartozásokról, és az több ponton módosította a Kbt.-t. Mely rendelkezések változtak és mikortól?
19. cikk / 27 Felolvasólap "hiánypótoltatása"
Kérdés: A felolvasólap vagy annak adatai (ajánlati ár), vagy cégszerű aláírás, szignálás, oldalszámozás, megbonthatatlan zárolás (az ajánlat hitelességét biztosító formai elemek) hiánya pótoltatható-e?
20. cikk / 27 Kbt. megkerülése a gyakorlatban
Kérdés: A Kbt. 2/A. §-ának (1) bekezdése szerint nem minősül a 2. § (1) bekezdésének alkalmazásában szerződésnek az a megállapodás, amelyet "a 22. §-ának (1) bekezdése szerinti ajánlatkérő és az olyan, százszázalékos tulajdonában lévő gazdálkodó szervezet köt egymással, amely felett az ajánlatkérő – tekintettel a közfeladat, illetve a közszolgáltatás ellátásáért vagy ellátásának megszervezéséért jogszabályon alapuló felelősségére – a stratégiai és az ügyvezetési jellegű feladatok ellátását illetően egyaránt teljes körű irányítási és ellenőrzési jogokkal rendelkezik, feltéve, hogy a gazdálkodó szervezet a szerződéskötést követő éves nettó árbevételének legalább 90 százaléka az egyedüli tag (részvényes) ajánlatkérővel kötendő szerződés teljesítéséből származik. A szerződés teljesítéséből származik a szerződés alapján harmadik személyek részére teljesített közszolgáltatás ellenértéke is, tekintet nélkül arra, hogy az ellenértéket az ajánlatkérő vagy a közszolgáltatást igénybe vevő személy fizeti meg." Valamely önkormányzat egy közfeladat ellátására 100 százalékos tulajdonában lévő gazdasági társaságot alapít, vele a Kbt. eljárása nélkül hosszú távú megállapodást köt. A Kbt. megkerülésének minősül-e, ha ezt a gazdasági társaságot az önkormányzat ezután értékesíti, természetesen a megállapodásaival együtt?