Szerződés kiegészítése

Kérdés: Van-e valamilyen korlátja az ajánlatkérő – megállapodásban meghatározott – ellenőrzési joga gyakorlásának a szerződés teljesítése kapcsán? A kérdést azért tesszük fel, mert az ajánlatkérő heti rendszerességgel, előzetes bejelentés nélkül küld képviselőt a gyártási folyamat ellenőrzésére, amely a munkarendet jelentősen megzavarja. Sajnos, az ellenőrzési jogosultság nincs részletesen leszabályozva a szerződésben, csak az szerepel benne, hogy munkaidőben ellenőrizhet a megrendelő. Kiegészíthetjük a szerződést – mely hosszabb időre kötött keretszerződés – e körben?
Részlet a válaszából: […] ...– rendelkezést tartalmazza.A felek nem módosíthatják a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződésnek a felhívás, a dokumentáció feltételei, illetve az ajánlat tartalma alapján meghatározott részét, ha– a módosítás olyan feltételeket határoz meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 11.

Összeférhetetlenség építési beruházások esetében

Kérdés: A részletszabályok alapján nem tudjuk eldönteni, mennyiben egyszerűbb az építési beruházás esetében az ajánlatkérő dolga az összeférhetetlenség megállapításakor? Összességében változott-e az összeférhetetlenségi szabály értelmezése? Hogyan kell értelmezni a távolmaradási nyilatkozattal kapcsolatos ajánlatkérői kötelezettséget építési és nem építési beruházás esetében?
Részlet a válaszából: […] ...alapvető céljait.A régi Kbt. (2003. évi CXXIX. törvény) összeférhetetlenségi szabálya az alábbiak szerint szólt.A felhívás és a dokumentáció elkészítése során vagy az eljárás más szakaszában az ajánlatkérő nevében nem járhat el, illetőleg az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 24.

Ajánlat benyújtása elektronikus formában 2013. július 1-je után

Kérdés: A Kbt. július 1-jétől hatályos szövege szerint egy papíralapú ajánlati példány kérhető, és előírható az elektronikus másolat beadása is. Ezzel a CD-s példány nem az ajánlatkérő általi formai követelmény lesz, hanem a Kbt. teszi lehetővé. Így viszont a 74. § (1) bekezdés e) pontjában szereplő kivételt már nem kell rá alkalmazni, vagyis ha nem nyújtja be az ajánlattevő CD-n az ajánlatát, akkor az érvénytelen. Ugyanakkor ki kell rá írni a hiánypótlást is. Viszont ha az egyetlen ajánlati példányt beadta az ajánlattevő, akkor hogyan kérhetem a hiánypótlást a CD-re? Az ajánlatkérőtől nem viheti el a példányt szkennelni, az ajánlatkérőnél pedig nem biztos, hogy megvannak a feltételek a szkennelésre. Mi ilyenkor a helyes eljárás? Szükséges-e speciális feltételeket biztosítani az ajánlattevő számára?
Részlet a válaszából: […] ...az elektronikus másolati példány, hiszen a hiánypótlás kifejezetten arra irányul, hogy az ajánlat megfeleljen a felhívás és a dokumentáció előírásainak.A Kbt. 67. §-ának (1) bekezdése értelmében az ajánlatkérő köteles az összes ajánlattevő,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 18.

Ajánlati kötöttség értelmezése

Kérdés: Értelmezhetetlen a Kbt. 65. §-ának ajánlati kötöttségre vonatkozó része, amennyiben kétszakaszos eljárásról van szó. Rávilágítanának, hogyan gondolta ezt a jogalkotó?
Részlet a válaszából: […] ...az alábbi, aKbt. 87. § (7) bekezdésének rendelkezése érvényesül.A nyílt eljárásban az ajánlatkérő a felhívásban és adokumentációban meghatározott feltételekhez (ajánlatkérő kötöttsége), azajánlattevő pedig az ajánlatához (ajánlati kötöttség)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 21.

Jogsértés tájékoztatás függvényében

Kérdés: Az NFÜ az alábbi tájékoztatást adta számunkra, mellyel nem tudunk mit kezdeni, mivel beszerzési tárgyunk olyan bonyolultságú, hogy fel sem merül nyílt eljárás lebonyolítása, mindenféleképpen tárgyalásos eljárást célszerű indítanunk. Ezek szerint ezzel törvényt sértünk? "2. A közbeszerzési eljárások esetében kiemelt elvárás, hogy a projektgazdák alapesetben a közbeszerzés nyílt eljárásos formáját alkalmazzák. Bár a hazai közbeszerzési törvény szerint megfelelő feltételek esetén tárgyalásos eljárás is alkalmazható, a közelmúltban lefolytatott európai uniós ellenőrzések tapasztalata az, hogy a tárgyalásos eljárással élő kedvezményezettek ellenőrzésének időigénye és a kilátásba helyezett szabálytalansági eljárások száma jelentősen nő. A tárgyalásos eljárás tehát kiemelkedő kockázatot jelent mind a kedvezményezett, mind a tagország számára. A nyílt eljárással lefolytatott közbeszerzések időigénye nem hosszabb a tárgyalásos eljárásnál, ugyanakkor előnye a széles körű verseny, átláthatóság, az esélyegyenlőség elvének fokozott érvényesítése. Mindezek alapján a kedvezményezettek számára ezúton szeretném megfogalmazni azt az elvárást, hogy általános gyakorlatként nyílt eljárást alkalmazzanak. Tájékoztatom Önöket arról, hogy a fentiek okán jogszabály-módosítást is kezdeményeztem, annak érdekében, hogy tekintettel a visszafizetési kockázatra, mindazon kedvezményezettek, akik a közbeszerzési törvényben meghatározott tárgyalásos eljárást kívánnak lefolytatni, 100 százalékos biztosítékot legyenek kötelesek nyújtani, amelytől csak külön engedély birtokában lehet eltérni."
Részlet a válaszából: […] ...eljárás vagy a versenypárbeszéd aKbt. 92. §-ának b) vagy c) pontja alapján eredménytelen volt, feltéve hogy afelhívásnak, a dokumentációnak és az ismertetőnek a feltételei időközbenlényegesen nem változtak meg; – kivételesen, ha az árubeszerzés, az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 23.

Új értelmező rendelkezések a Kbt.-ben

Kérdés: Tudomásunk szerint a módosítás számos új értelmezést vezetett be a közbeszerzési törvénybe, amelyek azonban nem egy időben lépnek hatályba. Kérdésünk, hogy melyek azok az értelmezések, amelyeket 2006. január 15-étől alkalmazni kell?
Részlet a válaszából: […] ...közbeszerzési műszaki leírás azoknak a műszakielőírásoknak az összessége, amelyeket különösen az ajánlattételhez szükségesdokumentáció tartalmaz, és amelyek meghatározzák a közbeszerzés tárgyatekintetében megkövetelt jellemzőket. Ezek alapján a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 27.