14 cikk rendezése:
1. cikk / 14 Alkalmassági követelmény módosítása
Kérdés: Miért jelent problémát az, ha az ajánlatkérő az alkalmasságot "lazítja", az alkalmassági követelményeket módosítja? (A Hatóság 89/2021. határozatához kapcsolódik a kérdésünk.)
2. cikk / 14 Hiánypótlási szabályok értelmezése
Kérdés: Amikor az ajánlatkérő olyan hiánypótlást bocsát ki, melyet jogszabály nem tesz lehetővé – mert például olyan elem pótlására szólítja fel az ajánlattevőt, amit az valójában nem hiánypótoltathat –, mire lehet hivatkozni? Hazai jogesetekre? (Az irányelvben alig van szó hiánypótlásról.)
3. cikk / 14 Ajánlatkérő jogorvoslati lehetősége eljárási, dokumentációs hiba esetén
Kérdés: Megtámadhatja-e saját eljárását az ajánlatkérő, ha már nem tudja módosítani az összegezést, de hibázott? Van-e erre tapasztalat, gyakori megoldás, melyet az ajánlatkérők alkalmazhatnak?
4. cikk / 14 Eljárás közbeszerzési eljáráson kívül bekért ajánlat közbeszerzési értékhatárt elérése esetén
Kérdés: Az ajánlatkérő által megállapított becsült érték nem éri el a nemzeti közbeszerzési értékhatárt, emiatt közbeszerzésen kívül kér több árajánlatot – a szerződéses feltételek ismertetésével együtt. Hogyan kell eljárnom, ha a beérkezett ajánlatok közül legalább az egyik értéke meghaladja a közbeszerzési értékhatárt? Véleményem szerint vagy be kell bizonyítania az ajánlatkérőnek az értékhatárt meghaladó ajánlatot adókról, hogy az ajánlatuk az általában kért vagy kínált áraknál irreálisan magasabb árakat tartalmaz (amit az ajánlatkérőnek nem kell figyelembe vennie a becsült érték meghatározásakor), vagy közbeszerzési eljárást kell lebonyolítania akkor is, ha van az értékhatárt el nem érő ajánlata is. Jól gondolom?
5. cikk / 14 Kbt. márciusi változásai
Kérdés: Milyen módosítás jelent meg márciusban a közbeszerzési törvényben? Végül volt a parlamenti szakaszban módosítás, vagy nem fogadták el?
6. cikk / 14 E-közbeszerzés lehetősége a jelenlegi szabályok alapján
Kérdés: Most milyen szempontból van lehetőség elektronikus közbeszerzésre? Mert a hirdetmény-ellenőrzések közölték velem, hogy nem folytathatok le elektronikusan közbeszerzést, és én ezzel nem értek egyet.
7. cikk / 14 Hiánypótlás határideje
Kérdés: Az ajánlatkérő az ajánlattevőket nagy terjedelmű hatósági/pénzintézeti ügyintézést igénylő hiánypótlásra hívta fel. A felhívás dátumát követő (pénteki) nap 12 órájáig kellett a hiányt pótolni a felhívás szerint, ami fizikailag (is) lehetetlen volt. Lehet-e ilyen rövid határidővel hiánypótlási felhívást kiadni? Ha nem, mit tegyünk? És mit tehet az ajánlatkérő, ha az ő hibájából adódott a késedelem?
8. cikk / 14 Jogorvoslat másik ajánlattevővel szemben
Kérdés: Indíthat-e jogorvoslati eljárást ajánlattevő a másik ajánlattevő ellen?
9. cikk / 14 Ajánlatkérő mint jogorvoslatot kezdeményező fél
Kérdés: Az ajánlatkérő is indíthat-e jogorvoslati eljárást, s ha igen, milyen esetekben?
10. cikk / 14 Tévesen megadott áfakulcs korrekciója
Kérdés: Egy közbeszerzési eljárásban ajánlattevőként tévesen határoztuk meg az áfa mértékét. (A beszerzés tárgya 5 százalékos áfatartalommal bírt, ajánlatunkban 20 százalékos áfamértéket tüntettünk fel.) Az ajánlatból kitűnt a nettó egységár – ezt a kiírás szerint meg is kellett határoznunk –, s bár megengedett volt a teljes körű hiánypótlás, nem kaptunk felhívást, és az ajánlat javítása sem történt meg a fentiek körében. A bírálati szempont a legalacsonyabb ár volt, és nettó szinten a mi ajánlatunk jobb volt, mint a nyertes ajánlattevőé. (Az eljárásban ketten vettünk részt ajánlattevőként.) Kérdéseink: kellett-e és kinek javítani az áfamérték meghatározásában elkövetett hibát? A kérdés szerinti esetben fel kellett volna hívni minket e körben hiánypótlásra? A nettó vagy a bruttó árat (értéket) kell-e figyelembe venni a közbeszerzés értékének meghatározásakor? Jogszerűen járt-e el az ajánlatkérő esetünkben? Idetartozik, hogy a kiírás szerint az árajánlatot egy példányra kellett megadni úgy, hogy a nettó ár mellett egyértelműen szerepeljen az áfa százalékosan meghatározva és összegszerűen is, és szerepeljen a bruttó ár is.
