Dokumentáció kötelező tartalmi eleme

Kérdés: A dokumentáció kötelező tartalmi eleme maga az ajánlati felhívás?
Részlet a válaszából: […] ...dokumentációra vonatkozó, Kbt.-beli szabályok az alábbiak szerint eljárástípustól függően sorolják fel a kötelező tartalmi elemeket. Ezek között a Kbt. 49. § (1) bekezdésének felsorolásában az eljárást megindító felhívás, esetünkben az ajánlati felhívás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. augusztus 19.

Dokumentációban közölttől eltérő feltételek a szerződésben

Kérdés: Az ajánlatkérő a szerződést biztosító mellék­kötelezettségek tekintetében súlyosabb feltételeket emelt be a végleges szerződésbe (a feltételeket egy melléklet tartalmazza), mint amelyek a dokumentációban lévő szerződésben szerepeltek, és amelyeket mi a nyilatkozatunkkal elfogadtunk. Jogszerűen járt-e el az ajánlatkérő?
Részlet a válaszából: […] ...rendelkezéseket a Kbt. 49. §-a tartalmazza.Eszerint az ajánlatkérő – a megfelelő ajánlattétel elősegítése érdekében – dokumentációt, versenypárbeszéd esetén ismertetőt köteles készíteni, a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. október 8.

Felhívás és dokumentáció módosítása

Kérdés: A felhívás és a dokumentáció tartalma meddig módosítható?
Részlet a válaszából: […] ...felhívás és a dokumentáció módosításával kapcsolatos kérdéseket a Kbt. 42-43. §-ai rendezik az alábbiak szerint.A Kbt. 42. §-ának (1)-(5) bekezdései a következő rendelkezéseket tartalmazzák:– nyílt eljárásban az ajánlatkérő az ajánlattételi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. június 18.

Felhívás és dokumentáció tartalmának eltérése

Kérdés: Mi a teendő, ha az ajánlattételi felhívás és a dokumentáció tartalma egymástól eltér? Ez orvosolható, vagy új eljárást kell kiírni?
Részlet a válaszából: […] ...eltérés kezelésének két útja van. Vagy a felhívás módosítása, vagy a dokumentáció módosítása. A felhívás módosítása csak újabb, az eredeti felhívást módosító felhívás közzétételével történhet a Kbt. 42-43. §-ai szerint.A 42. § (1)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. december 11.

Ajánlattételi határidő hosszabbítása kiegészítő tájékoztatással

Kérdés: Mi lehet a jogkövetkezménye annak, ha nemzeti rezsimben kis önkormányzatként eddig is hosszabbítottunk ajánlattételi határidőt kiegészítő tájékoztatás alkalmazásával? Ezek szerint eddig ezt nem tehettük volna meg?
Részlet a válaszából: […] ...nem kell alkalmazni a 41. § (2)-(3) bekezdését, ha az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban előírta, hogy a dokumentáció (ismertető) vagy a részvételi jelentkezés elkészítéséhez rendelkezésre bocsátott kiegészítő iratok megvásárlása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. augusztus 14.

2013. július 1-jei hatályú Kbt.-módosítás

Kérdés: Mikortól lép hatályba a Kbt. módosítása, és milyen területeket érint? Külön törvényben módosítják, vagy az energetikai tárgyú, esetleg más törvények módosításai között?
Részlet a válaszából: […] ...lehető legrugalmasabb eljárás szélesebb körű alkalmazását;– az új Kbt. alapján az uniós eljárásrendben minden esetben kötelező a dokumentáció készítése. Ez alól csak a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárások jelentenek kivételt;– a Kbt. 122...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 24.

Alkalmasság hirdetmény nélküli tárgyalásos – egyszerű – eljárásban

Kérdés: Amennyiben az ajánlatkérő a nemzeti értékhatár felett egyszerű eljárásban hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást alkalmaz a rendkívüli sürgősségre tekintettel, a Kbt. 135. §-a előírja, hogy azzal az ajánlattevővel kell tárgyalni, aki rendkívüli sürgősséggel teljesíteni tud. Ebben az esetben a Kbt. 131. §-a szerint az eljárás nem ajánlattételi felhívással indul, és a Kbt. 135. §-a szerint az ajánlattevőnek a kizáró okokról nyilatkoznia kell, az erre vonatkozó igazolásokat pedig 8 napon belül kell benyújtania. Ilyen esetben alkalmassági követelményeket nem kell meghatározni, hiszen egy meghatározott féllel történik a tárgyalás?
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlatkérő nevét, címét, telefon- és telefaxszámát(e-mail);– a tárgyalásos eljárás 125. § szerinti jogcímét;– a dokumentáció rendelkezésre bocsátásának módját,határidejét, annak beszerzési helyét és pénzügyi feltételeit, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 30.

Kiírásban nem kért dokumentum csatolása

Kérdés: Ha az ajánlatkérő valamely dokumentumot nem kéri – például géplista –, attól függetlenül én csatolhatom azt? És mit tesz vele az ajánlatkérő?
Részlet a válaszából: […] ...ajánlatot, a részvételijelentkezése érvénytelen, mert az egyéb módon nem felel meg a részvételifelhívásban, illetőleg a részvételi dokumentációban, valamint a jogszabályokbanmeghatározott feltételeknek – Kbt. 114. § (1) bekezdésének f) pontja.Tehát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. július 19.

Eljárásfajták a Kbt. módosítását követően

Kérdés: Úgy hallottuk, hogy a Kbt. módosítása eredményeként teljesen más eljárásfajták lesznek, mint korábban. Melyek ezek, illetve mi a változás lényege, és az mikortól érvényes?
Részlet a válaszából: […] ...határidő legkevesebb huszonöt nap azegyszerű eljárásban, melynek időtartama legfeljebb öt nappal lerövidíthető,feltéve hogy a dokumentáció rendelkezésre bocsátása és a kiegészítőtájékoztatás megadása elektronikus úton történik.További...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 23.

Jogsértés tájékoztatás függvényében

Kérdés: Az NFÜ az alábbi tájékoztatást adta számunkra, mellyel nem tudunk mit kezdeni, mivel beszerzési tárgyunk olyan bonyolultságú, hogy fel sem merül nyílt eljárás lebonyolítása, mindenféleképpen tárgyalásos eljárást célszerű indítanunk. Ezek szerint ezzel törvényt sértünk? "2. A közbeszerzési eljárások esetében kiemelt elvárás, hogy a projektgazdák alapesetben a közbeszerzés nyílt eljárásos formáját alkalmazzák. Bár a hazai közbeszerzési törvény szerint megfelelő feltételek esetén tárgyalásos eljárás is alkalmazható, a közelmúltban lefolytatott európai uniós ellenőrzések tapasztalata az, hogy a tárgyalásos eljárással élő kedvezményezettek ellenőrzésének időigénye és a kilátásba helyezett szabálytalansági eljárások száma jelentősen nő. A tárgyalásos eljárás tehát kiemelkedő kockázatot jelent mind a kedvezményezett, mind a tagország számára. A nyílt eljárással lefolytatott közbeszerzések időigénye nem hosszabb a tárgyalásos eljárásnál, ugyanakkor előnye a széles körű verseny, átláthatóság, az esélyegyenlőség elvének fokozott érvényesítése. Mindezek alapján a kedvezményezettek számára ezúton szeretném megfogalmazni azt az elvárást, hogy általános gyakorlatként nyílt eljárást alkalmazzanak. Tájékoztatom Önöket arról, hogy a fentiek okán jogszabály-módosítást is kezdeményeztem, annak érdekében, hogy tekintettel a visszafizetési kockázatra, mindazon kedvezményezettek, akik a közbeszerzési törvényben meghatározott tárgyalásos eljárást kívánnak lefolytatni, 100 százalékos biztosítékot legyenek kötelesek nyújtani, amelytől csak külön engedély birtokában lehet eltérni."
Részlet a válaszából: […] ...eljárás vagy a versenypárbeszéd aKbt. 92. §-ának b) vagy c) pontja alapján eredménytelen volt, feltéve hogy afelhívásnak, a dokumentációnak és az ismertetőnek a feltételei időközbenlényegesen nem változtak meg; – kivételesen, ha az árubeszerzés, az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 23.
1
2
3