Folyamatba épített ellenőrzés elmaradásának következménye

Kérdés: Helyi önkormányzat ajánlatkérő a 256/2021. (V. 18.) Korm. rendelet alkalmazása során az uniós forrásból támogatott projekt becsült értékét – az opciós munkák értékét is figyelembe véve – nettó 295 millió forintban határozta meg, erre tekintettel nemzeti nyílt közbeszerzési eljárást folytatott le a Kbt. 112. § (1) bekezdés b) pontja szerint. A rendelkezésre álló fedezet összege nem éri el a nettó 300 millió forintot. Tekintettel a becsült értékre, az eljárás ellenőrzése körében a Korm. rendelet 180-181. §-a utóellenőrzés lefolytatását írja elő. Amennyiben a nyertes ajánlati ár meghaladja a nettó 300 millió forintot, érvénytelenné kell-e nyilvánítania az eljárást az ajánlatkérőnek kizárólag amiatt, hogy az eljárás ellenőrzése körében nem a Korm. rendelet 182-193. §-ai szerint járt el? Ha a 300 millió forintot opciós munkák nélkül nem éri el a szerződés értéke, és azt nem is rendeli meg az ajánlatkérő, menthető a helyzet? Amennyiben az ajánlatkérő kiegészítő forráshoz jut, és erre tekintettel az opciós munkákat is megrendeli, az változtat-e a jogi megítélésen, ha így haladja meg a 300 millió forintot a kifizetett számla értéke?
Részlet a válaszából: […] ...(1) Ha a kedvezményezett nem a 182-193. § szerint járt el, vagy jogszabály lehetővé teszi, a közbeszerzési eljárás során keletkezett dokumentumokat az irányító hatóság és a közbeszerzésekért felelős miniszter utóellenőrzés keretében ellenőrzi...(4)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 8.

Becsült érték megállapítása nemzeti rezsimbe tartozó, közösségi eljárásrendben lefolytatott beszerzés esetén

Kérdés: Az új szabályozásban azt olvasom, hogy ezen túl már a III. rész helyett a II. rész szerint is lebonyolíthatok eljárást. Ez azt jelenti, hogy a becsült értéket meg kell emelnem, vagy elég, ha erre hivatkozom az eljárást megindító felhívásban?
Részlet a válaszából: […] ...azonban minden, a közösségi eljárásrendben kötelező szabályt követnie kell, gondolunk itt például az Egységes Európai Közbeszerzési Dokumentum alkalmazására.A 21. §-ra hivatkozás ugyanakkor nem szükséges az eljárást megindító hirdetményben, hiszen ez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 8.

Ajánlat benyújtása elektronikus formában 2013. július 1-je után

Kérdés: A Kbt. július 1-jétől hatályos szövege szerint egy papíralapú ajánlati példány kérhető, és előírható az elektronikus másolat beadása is. Ezzel a CD-s példány nem az ajánlatkérő általi formai követelmény lesz, hanem a Kbt. teszi lehetővé. Így viszont a 74. § (1) bekezdés e) pontjában szereplő kivételt már nem kell rá alkalmazni, vagyis ha nem nyújtja be az ajánlattevő CD-n az ajánlatát, akkor az érvénytelen. Ugyanakkor ki kell rá írni a hiánypótlást is. Viszont ha az egyetlen ajánlati példányt beadta az ajánlattevő, akkor hogyan kérhetem a hiánypótlást a CD-re? Az ajánlatkérőtől nem viheti el a példányt szkennelni, az ajánlatkérőnél pedig nem biztos, hogy megvannak a feltételek a szkennelésre. Mi ilyenkor a helyes eljárás? Szükséges-e speciális feltételeket biztosítani az ajánlattevő számára?
Részlet a válaszából: […] ...eljárási cselekmények szabályairól, valamint az elektronikus árlejtés alkalmazásáról szóló 257/2007. kormányrendelet elektronikus dokumentumokkal és kapcsolattartással szemben támasztott követelményekre vonatkozó előírásaival. A kormányrendelet 6. §-a ugyanis...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 18.

Új rendelet a "nemzetbiztonsági" beszerzésekre

Kérdés: Változnak-e a nemzetbiztonsági eljárás szabályai, vagy marad a régi törvény és az eltérő eljárástípusok a Kbt.-hez képest? Fennmarad-e továbbá, hogy a nemzetbiztonsági eljárások szabályai eltérhetnek a Kbt.-től, azaz a Közbeszerzési Döntőbizottságnak továbbra sem fog hatáskörébe tartozni ez a terület? Hogyan történhet, hogy a központosított ellenőrzés mégis kiterjed a nemzetbiztonsági beszerzésekre is?
Részlet a válaszából: […] ...is, amelynek értelmében az ajánlatkérőelőírhatja, hogy az ajánlattevő csatoljon a nemzeti hatóságaitól származóbármilyen dokumentumot annak alátámasztására, hogy az ajánlattevő válság eseténeleget tesz az ajánlatkérő megnövekedett igényeinek –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 21.

Közszolgáltatók az új Kbt. rendszerében

Kérdés: Mit tudunk a közszolgáltatók szabályairól? Nem is lesznek vagy csak annyi, amennyi az új törvény XIV. fejezetében olvasható?
Részlet a válaszából: […] ...rendeletben szabályozza– a közbeszerzési eljárásban az alkalmasság és a kizáró okokigazolásának módját, az ennek körében kérhető dokumentumok körét, azalkalmasság és a kizáró okok ajánlatkérő általi ellenőrzésére, valamint aközbeszerzési műszaki...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 10.

Igazolások alakisága

Kérdés: Az igazolásokat elég-e egyszerű másolatban csatolni?
Részlet a válaszából: […] ...törvény által megköveteltigazolás nem létezik, az ajánlatkérő jogosult elfogadni az adott igazolássalegyenértékű igazolást, illetve dokumentumot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. május 17.

Elektronikus közbeszerzés

Kérdés: 2010. január 13-án megjelent a Közbeszerzések Tanácsa elnökének tájékoztatója, miszerint jogszabályi változás hiányában az elektronikus közbeszerzésre vonatkozó határidő nem módosult, és az egységes és a jogszabályi követelményeknek megfelelő álláspont kialakítását követően a Tanács a közbeszerzésekben részt vevőket haladéktalanul tájékoztatja. Most mi a teendő?
Részlet a válaszából: […] ...Hiánypótlási felhívás– Írásbeli összegezés eljuttatása az ajánlattevőhöz– Jogorvoslati eljárás kezdeményezése, dokumentumokeljuttatása a jogorvoslati fórumnakJelenleg nem áll rendelkezésre kötelező elektronikusközbeszerzési rendszer, vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 22.

Ajánlatkérői döntés szabadsága

Kérdés: Az ajánlatkérő szabadon döntheti-e el, hogy idegen nyelvű okiratról/dokumentumról hiteles fordítást kér, vagy csak pontos magyar nyelvű fordítást?
Részlet a válaszából: […] Igen, ebben a kérdésben az ajánlatkérő szabadon, mindentörvényi megkötés nélkül dönt. Erre a kérdéskörre ugyanis értelemszerűen nemvonatkozik a Kbt. 20. §-ának (3) bekezdése, mely szerint ahol a közbeszerzésitörvény vagy e törvény alapján az ajánlatkérő a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 24.

Eljárásrend egyszerű, meghívásos eljárásban

Kérdés: Intézményünk a vonatkozó törvény értelmében 2008-ban a közbeszerzés értékére és az értékhatárokra figyelemmel a Kbt. 299. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti, egyszerű közbeszerzési eljárás lefolytatására kötelezett, amelyre meghívásos módszert kíván alkalmazni. Kérdésem, hogy milyen mértékű ajánlattételi határidő alkalmazandó, azaz az említett eljárásban kell-e az 52 napos határidőt alkalmazni? A beküldendő ajánlatok a felújítási munka volumenét figyelembe véve rövidebb elkészítési időtartamot igényelnek. Tehát amennyiben az 52 napos határidőt is figyelembe kell venni, úgy a három ajánlat korábbi beérkezése esetén van-e lehetőség az eljárás folytatására az ajánlattételi határidő lejárta előtt?
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlatkérőnek arra kell tekintettel lennie,hogy mennyi idő alatt tehető ajánlat a beszerzés tárgya és az igényelt,beadásra kerülő dokumentumok alapján, azaz ebben az esetben nincs a törvényáltal meghatározott minimális időtartam. Az ajánlatkérő ugyanakkor nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 21.

Hitelesített dokumentumok egyszerű eljárásban

Kérdés: Egyszerű eljárás esetén a kizáró okokról szóló nyilatkozatot elég-e csak cégszerűen aláírni, vagy közjegyző által hitelesíttetni is kell azt?
Részlet a válaszából: […] Egyszerű eljárás esetében, hasonlóan az egyszerűsítetteljáráshoz, a Kbt. kifejezetten lehetővé teszi az egyszerű nyilatkozati formabenyújtását az alábbiak szerint:A Mód. Kbt. 20. §-ának (3) bekezdése szerint: ahol aközbeszerzési törvény vagy annak alapján az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 19.
1
2