36 cikk rendezése:
31. cikk / 36 Adatvédelmi szempontok a közbeszerzésben
Kérdés: A Kbt. 81. §-ának (5) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az ajánlatkérő az ajánlatokat kizárólag azok elbírálására használhatja fel. Az adatvédelmi törvényre hivatkozva közérdekű adatként ki kell-e adni külső személynek az ajánlatokat, az elbírálás folyamatában született dokumentumokat (jegyzőkönyvek, bírálati lapok)?
32. cikk / 36 Részszempontok értékelése
Kérdés: A részszempontokat azonos módszerekkel kell-e értékelni egy pályázaton belül? Hol található erre vonatkozóan iránymutatás, illetve hogyan szabályozza a kérdést a közbeszerzési törvény?
33. cikk / 36 Okiratok számának csökkentése
Kérdés: Látnak-e arra lehetőséget a gyakorlatban, hogy egy adott közbeszerzési eljárásba becsatolandó, az ajánlattevőtől származó valamennyi nyilatkozatot egy okiratba foglaltan nyújtsa be az ajánlattevő?
34. cikk / 36 Hamis adatszolgáltatás megállapíthatósága
Kérdés: Cégünk közbeszerzési pályázaton ajánlatadóként vett részt, ugyanezen a pályázaton egy konkurens cég szintén részt vett, és 10 százalék feletti alvállalkozóként megnevezte cégünket – ezt beleegyezésünk és tudtunk nélkül tette. A kiírás szerinti kizáró okokat az alvállalkozóra (azaz a mi cégünkre) vonatkozóan természetesen nem tudta igazolni. A kiíró a Kbt. 70. §-ának (3) bekezdésére hivatkozva kizárta a 10 százalék feletti alvállalkozóként cégünket megjelölt ajánlatadót és a mi cégünket is. A kiíró sem kért a hiánypótlásban (megengedett volt a teljes körű hiánypótlás) semmilyen igazoló dokumentumot, annak ellenére, hogy a cégünket 10 százalék feletti alvállalkozóként megjelölt ajánlatadó a saját nyilatkozatán kívül semmilyen, ezt a tényt igazoló dokumentumot nem csatolt be, valamint a kizáró okokat érintő igazolásokkal sem rendelkezett a megjelölt alvállalkozó vonatkozásában. Van-e már hasonló esetre közbeszerzési döntőbizottsági határozat? Az alvállalkozót megnevező ajánlatadó részéről fennáll-e a hamis adatszolgáltatás? Jogos-e ebben az esetben cégünk mint ajánlatadó kizárása, vizsgálat nélkül?
35. cikk / 36 Közbeszerzés elmulasztásának szankciója
Kérdés: Egy klasszikus ajánlatkérőnél (központi költségvetési szerv) létszámleépítés volt, ami az adatelemzőket, kutatókat is érintette. A sürgető határidős feladatok miatt várni nem lehetett, ezért szerződés alapján egy külső céget is bevontak a feladatok megoldásába. A feltételek kb. az alábbiak voltak: megbízás minden negyedévben 4 millió forintig, de mindig a konkrét munkához igazodóan, konkrétan számla alapján. Az intézmény vezetőjét felmentették, s az egyik fő indok az volt, hogy pályáztatás nélkül kötött szerződést. Ha a havi szerződéses keretösszeget a szerződés végéig, azaz 2004 decemberéig felszorozzuk, akkor ez csekély mértékben túllépte az értékhatárt, de a várható feladatátcsoportosítás és a konkrét számlás elszámolás miatt valószínűsíthető volt, hogy a tényleges kifizetések a közbeszerzési értékhatár alatt maradnak, továbbá a nagyon közeli jelentéstételi kötelezettséghez kapcsolódó feladatok miatt még az egyszerű eljárás sem fért volna bele a rendelkezésre álló időbe. Tényleges túllépésre nem került sor, mert négy hónappal a megállapodás megkötése után, közös megegyezéssel felbontották a szerződést, de ezt már nem a felmentett vezető eszközölte. A közbeszerzés elmulasztását hasonló körülmények között (leépítések, átszervezések, teljesítési kényszer, bizonytalanságok, az értékhatár csekély túllépése) hogyan szokták szankcionálni? Van-e esetleg erre precedens? Tudnak-e esetleg olyanról, hogy ilyesmi felmentési indokként szerepelt, vagy felmentéshez vezetett?
36. cikk / 36 Közbeszerzési referensi tevékenység szakmai feltételei
Kérdés: Milyen szakmai feltételek megléte mellett lehet valaki közbeszerzési referens? Van-e jelenleg olyan végzettség, amelynek birtokában a fenti tevékenység gyakorolható?
