EVK elleni EVK

Kérdés: Egy építési beruházásra kiírt tenderen indultunk. Az eredmény ellen előzetes vitarendezési kérelmet nyújtottunk be, amit az ajánlatkérő nem fogadott el. Szerintünk az ajánlatkérő nem válaszolt minden észrevételünkre, ezért jogsértőnek tartjuk a hiányos ajánlatkérői választ. Hogyan lehet egyáltalán előzetes vitarendezési kérelmet benyújtani azért, mert egy előzetes vitarendezési kérelemre adott ajánlatkérői válasz hiányos?
Részlet a válaszából: […] ...A Kbt. 80. §-a alapján az ajánlatkérő bármely eljárási cselekménye vagy a közbeszerzési eljárásban keletkezett bármely dokumentum tekintetében benyújtható előzetes vitarendezési kérelem, így akár a jogsértőnek vélt ajánlatkérői válasz, jelen esetben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 8.

Jogorvoslatra jogosultság

Kérdés: Egy előadáson egy uniós bírósági ítéletre hivatkozva felmerült, hogy nincs lehetősége az ajánlattevőnek megtámadni azt a döntést, melynek az eljárásában nem vett részt. Egyrészt érdekelne, vajon milyen esetről lehetett szó, másrészt, hogy ez Magyarországon milyen megítélés alá esik?
Részlet a válaszából: […] ...ütköző tevékenység vagy mulasztás sérti vagy veszélyezteti. Az ajánlati, ajánlattételi vagy részvételi felhívás, a közbeszerzési dokumentumok, illetve ezek módosításának, valamint a 113. § (1) bekezdése szerinti tájékoztatás jogsértő volta miatt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. december 11.

Nyilatkozat magánszemély kapacitást biztosító bevonása esetén

Kérdés: Milyen következménye van annak, ha a kapacitást biztosító helyett az ajánlattevő azt nyilatkozza, hogy a saját embere a bevont szakember, ugyanakkor a szakember önéletrajzából egészen más derül ki? Ebben az esetben hamis adatszolgáltatás történik, esetleg hiánypótlást kell elrendelni? Vagy magánszemély esetében ennek nincs relevanciája?
Részlet a válaszából: […] ...Kft.) által benyújtott ajánlatban megjelölt szakember mely jogi személy alkalmazásában áll. Ez alapján minden olyan nyilatkozat, dokumentum, amely a közbeszerzési eljárásban benyújtásra kerül, csak akkor származik a Kft.-től, ha az ajánlattevő kerül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 9.

Tervező összeférhetetlensége

Kérdés: A tervező összeférhetetlensége automatikusan következik a 322/2015. kormányrendeletből?
Részlet a válaszából: […] ...közbeszerzési eljárásban annak a tervezőnek a részvétele, aki ezen közbeszerzési eljárás Kbt. 57. §-a szerinti közbeszerzési dokumentumait megalapozó tervet készítette, ha egyéb módon nem vesz részt a közbeszerzési eljárás előkészítésében vagy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. július 18.

Kizáró okok ellenőrzése

Kérdés: Hogyan kell értelmezni a Kbt. 20. §-ának (8) bekezdésében szereplő egyszeri ellen­őrzési kötelezettséget a kizáró okokra vonatkozóan és a Kbt. 63. §-ának (5) bekezdésében szereplő "...eredményhirdetés időpontjára vonatkozó" időpontot? Mert a két időpont között – például építési beruházás esetén – akár 60 nap is eltelhet. Ha az ellenőrzés megtörténik adott esetben az ajánlattételi határidő után pár nappal, és minden rendben van, kinyomtatva minden ellenőrzési pont, végigmegy a döntés, majd valamelyik érvényes ajánlattevő felkerül például az OMMF-honlapra, és egy ilyen ajánlattevő lesz a nyertes, akkor mi a teendő? A Kbt. 20. §-ának (8) és 63. §-ának (6) bekezdésében foglal­taknak az ajánlatkérő eleget tett, de a 63. § (5) bekezdésében foglalt eredményhirdetés időpontjára vonatkozó rendelkezésnek nem. Mi a megoldás?
Részlet a válaszából: […] ...az aláíróhoz köthető,– olyan eszközökkel hozták létre, amelyek kizárólag azaláíró befolyása alatt állnak, és– a dokumentum tartalmához olyan módon kapcsolódik, hogyminden – az aláírás elhelyezését követően a dokumentumon tett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. július 18.

Minősített ajánlattevők jegyzékére felkerülés "haszna"

Kérdés: Mi az értelme a minősített ajánlattevők jegyzékére felkerülésnek, ha gyakorlatilag szinte valamennyi ajánlatkérő szigorúbb minősítési szempontokat határoz meg a kizáró okok és azok igazolási módja tekintetében?
Részlet a válaszából: […] ...és a hivatalos jegyzékbe vételét az előírt adatok, tényekbemutatása, a szükséges igazolások, nyilatkozatok vagy egyéb dokumentumokcsatolása mellett;– a kérelmező a 66-68. § és a 69. § (1)–(3) bekezdése körébetartozó minősítési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 27.

Kbt.-alapelvek és alkalmatlanná nyilvánítás közbeszerzési eljárásban

Kérdés: Jogszerű-e az az eljárás, ha az ajánlatkérő az ajánlattevőt és annak 10 százalék feletti alvállalkozóját alkalmatlannak nyilvánítja azzal az indokkal, hogy az ajánlattétel évét megelőző két éven belül külön-külön (évenként) a teljes árbevételből nem rendelkezik legalább nettó x millió forintos árbevétellel a beszerzés tárgyát képező gyártás, valamint szolgáltatás tekintetében? Nem sérti ez a kitétel az esélyegyenlőséget, illetve az egyenlő bánásmód alapelvét?
Részlet a válaszából: […] ...előírt tartalmú vagy elfogadott egyéb- pénzügyi, illetőleg gazdasági alkalmasságának megállapítására alkalmas -nyilatkozattal vagy dokumentummal.A közbeszerzés tárgyának megfelelő árbevételmegkövetelésének tehát jogi akadálya nincs, annak mértéke azonban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 2.

Üzletrész-átruházásra vonatkozó KT-ajánlás érvénye

Kérdés: Értelmetlennek tartom a Közbeszerzések Tanácsának ajánlását az üzletrész átruházásáról, hiszen ezt a Gt. szabályozza, erre nincs hatálya a Kbt.-nek. Mi erről a véleményük? Egyáltalán mennyire köt minket ez az ajánlás?
Részlet a válaszából: […] ...nehezen értelmezhető elemek vizsgálata mártovábblépés az ajánlatkérő számára ahhoz, hogy az eljárás előkészítése soránszületett dokumentumokban erre kitérve hivatkozhat az esetleges jogorvoslatieljárásban annak jóhiszemű, előzetes vizsgálatára...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 2.

Üzleti titok és közbeszerzések nyilvánossága

Kérdés: Adott egy közbeszerzési eljárás, amelyet építési beruházás kivitelezésére írtak ki. A dokumentáció rendelkezik az üzleti titokként minősített iratokról, azaz ezeket az iratokat külön kell kezelni az ajánlat összefűzése során. Kérdésem a következő: milyen adatokat lehet üzleti titoknak minősíteni, amikor a közbeszerzések nyilvánosak, illetve a nyertes ajánlattevő ajánlatát – elvileg – bárki megtekintheti? Másik kérdésem a dokumentáció elhelyezésével kapcsolatos. Az ajánlatkérő meghatározza külön kiadott kötelező tartalomjegyzékben a dokumentumok sorrendjét. Ha valamely dokumentumot ezek közül üzleti titoknak minősítünk, hogyan lehet ezt külön kezelni (ha más sorrendben csatoljuk be az iratokat, és emiatt az ajánlatunk érvénytelen)?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. szerint üzleti titok: a Ptk. 81. §-ának (2)–(3)bekezdésében így meghatározott fogalom. Ennek azonban megadja a korlátait is azalábbiak szerint (a további törvényismétléseket nem ismertetjük). Az ajánlatkérőnek a 66. és a 67. §-ban meghatározott adatokés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 29.