IT-eszközök beszerzése DBR-ben

Kérdés: Annak az ajánlatkérőnek, amely nem KEF-köteles, van-e értelme IT-eszközökre kiírnia egy DBR-t?
Részlet a válaszából: […] ...felhívásban fel kell tüntetni, hogy az ajánlatkérő dinamikus beszerzési rendszert alkalmaz. Az eljárás megindításakor a közbeszerzési dokumentumokban a beszerzés tárgyát úgy kell meghatározni, hogy a tervezett beszerzések jellege egyértelműen megállapítható legyen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. július 10.

DBR működése

Kérdés: Élelmiszer-beszerzés keretében hosszú távra szeretnénk szerződni. A keretmegállapodás nem vált be, ennél lényegesen több szállítóra lenne szükségünk, azonban a szállítók, főleg a helyiek többsége nem képes mindenre ajánlatot tenni, nyolcvan részre pedig nem tudunk kiírni eljárást, és nem is szeretnénk, ezt egyébként az EKR sem támogatja. A FAKSZ írt egy szakvéleményt, amelyben a dinamikus beszerzési rendszert promotálja, de nem derül ki abból, hogy az mivel lenne jobb megoldás. Kérdésünk tehát, hogy miért a DBR a megfelelő megoldás?
Részlet a válaszából: […] ...jól parametrizálható szolgáltatások, gyakran igényelt árul beszerzésére alkalmazzák.Az eljárás megindításakor a közbeszerzési dokumentumokban a beszerzés tárgyát úgy kell meghatározni, hogy a tervezett beszerzések jellege egyértelműen megállapítható legyen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. december 12.

Hiánypótlás elrendelésének feltétele

Kérdés: Egy közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő három részre bontotta eszközbeszerzését. Az egyik ajánlattevő ajánlatában következetesen felcserélte az 1. és a 2. részt, így a felolvasólapon az 1. részre 6 millió forint, míg a 2. részre 1 millió forint ajánlatot tett, melyet az ajánlatában tételes árajánlattal alá is támasztott, vagyis az ajánlattevő ajánlatán belül nem volt ellentmondás. A tételes árajánlatból egyértelműen kiderül, hogy a részeket az ajánlattevő felcserélte, vagyis az 1. részre irreálisan magas ajánlatot, míg a 2. részre aránytalanul alacsony megajánlást tett, mindkét rész esetében helytelen műszaki tartalommal. Az ajánlatkérő a hibát úgy orvosolta, hogy hiánypótlásban felkérte a hibázó ajánlattevőt, hogy nyújtsa be a felolvasólapot és a tételes árajánlatokat a megfelelő részek megjelölésével. Az ajánlattevő a hiánypótlást teljesítette, mind az árat, mind a tételes ajánlatot benyújtotta a helyes részekhez egyébként változatlan tartalommal, így ajánlata érvényes és nyertes is lett, vagyis a hiánypótlás nagymértékben befolyásolta az ajánlattevők között kialakult sorrendet. Helyesen járt-e el az adott közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő?
Részlet a válaszából: […] ...A hiánypótlás elrendelésének feltétele a Kbt. 71. §-ának (3) bekezdése értelmében, hogy az ajánlat megfeleljen a közbeszerzési dokumentumok vagy jogszabályok előírásainak, sőt akár korábban be nem nyújtott dokumentumot is csatolni lehet, vagy lehetőség van...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 10.

Ajánlatkérő tájékoztatási kötelezettsége a Kbt. 73. §-ának (4) bekezdése vonatkozásában

Kérdés: A Kbt. 73. §-ának (5) bekezdésében foglalt előírás szerint, az ajánlatkérőnek a beszerzés tárgyától függetlenül, minden közbeszerzési eljárásban tájékoztatásként közölnie kell azoknak a szervezeteknek a nevét, amelyektől az ajánlattevő a Kbt. 73. §-ának (4) bekezdése szerinti követelményekről tájékoztatást kaphat. Ezt úgy kell érteni, hogy a vállalkozásokra vonatkozó általános környezetvédelmi, szociális, munkajogi szabályozásokra vonatkozóan, még a legegyszerűbb árubeszerzés (például igazolványkönyvecske beszállítása) esetében is tájékoztatást kell adni arról, hogy mely szervezeteknél tájékozódhat ezekre vonatkozóan az ajánlattevő?
Részlet a válaszából: […] ...egyes ágazatokban alkalmazandó kötelező legkisebb munkabérről.Az (5) bekezdés előírása szerint az ajánlatkérő a közbeszerzési dokumentumokban tájékoztatásként közli azoknak a szervezeteknek a nevét, amelyektől az ajánlattevő tájékoztatást kaphat a (4)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 13.

Ajánlattételi határidő a Kbt. 115. §-a szerinti beszerzéseknél

Kérdés: A Kbt. 115. §-a szabályozza az árubeszerzésnél és szolgáltatásmegrendelésnél a 18 millió forint alatti, építési beruházásnál a 100 millió forint alatti közbeszerzések rendjét. A törvény 115. §-ának (3) bekezdése szerint az ajánlattételi határidő nyílt eljárásban irányadó minimális időtartamára vonatkozó előírás nem alkalmazandó. Ebben az esetben az ajánlatkérő szabadon határozza meg az ajánlattételi határidőt? Vagy a nemzeti eljárásrend szerinti összefoglaló tájékoztatóval induló közbeszerzésekre vonatkozó árubeszerzésnél és szolgáltatásmegrendelésnél 10 napos, építési beruházásnál 15 napos ajánlattételi határidőt kell/ajánlott alkalmazni?
Részlet a válaszából: […] ...időtartamára vonatkozó előírás nem alkalmazandó. Az ajánlattételi határidő, az ajánlattételi felhívás vagy a közbeszerzési dokumentumok módosításáról, valamint az ajánlattételi felhívás visszavonásáról nem kell hirdetményt közzétenni, hanem az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 13.

Erőforrással igazolható körülmények

Kérdés: Az új szabályok szerint mit tudok igazolni erőforrás-szervezet igénybevételével?
Részlet a válaszából: […] ...erőforrást bevonni, azaz a szakmai felelősségbiztosítás, illetve azajánlatkérő által előírt egyéb tartalmú nyilatkozat vagy dokumentum körében vanerre lehetőség.A műszaki és szakmai alkalmasság körében közbeszerzésitárgyanként kell az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 10.

Korábbi negatív mérleg szerinti eredmény mint kizáró ok

Kérdés: Kizáró ok-e az – és ha igen, a Kbt. mely szakasza alapján –, ha az ajánlattétel évét megelőző második évben az ajánlattevő mérleg szerinti eredménye negatív volt? Jogszerű-e ennek a kitételnek a szerepeltetése a kiírásban?
Részlet a válaszából: […] ...előírt tartalmú vagy elfogadott egyéb- pénzügyi, illetőleg gazdasági alkalmasságának megállapítására alkalmas -nyilatkozattal vagy dokumentummal.A pénzügyi és gazdasági alkalmassági követelménymeghatározásának kötelezettségét tehát – mint az az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. július 21.

Eltérő elvárások azonos ajánlatkérő eljárásaiban

Kérdés: Egy szervezeten belül meghirdetett eljárások során a pályázatok dokumentumokkal kapcsolatos elvárásai között eltérések voltak. Egyik pályázatban elfogadták, a másikban nem, ugyanazt a szövegezést. Megfelel-e ez az eljárás a közbeszerzési törvény rendelkezéseinek?
Részlet a válaszából: […] ...nyilatkozat tartalma, akkor kérdést kell feltennie azajánlatkérőhöz. Arra sem hivatkozhat az ajánlattevő, hogy másként értelmezte azadott dokumentumokat, mások voltak a tapasztalatai, hiszen egy adott beszerzéssorán az ajánlatkérő igénye egyedi, csak arra az adott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 6.

Kizáró okok építési beruházásoknál

Kérdés: Építési beruházások esetében milyen kizáró okokat határoznak meg a jogszabályok, elsősorban a Kbt.?
Részlet a válaszából: […] ...előírt tartalmú vagy elfogadott egyéb- pénzügyi, illetőleg gazdasági alkalmasságának megállapítására alkalmas -nyilatkozattal vagy dokumentummal [Kbt. 66. §-ának (1) bekezdése].A Kbt. 67. §-ának (2) bekezdése szintén az építésiberuházásokkal kapcsolatos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 27.

Előminősítési jelentkezés adattartalma

Kérdés: Milyen adatok szükségesek az előminősítéshez a jelentkezésnél?
Részlet a válaszából: […] ...(4) bekezdésszerint az ajánlatkérő szükség esetén felülvizsgálhat, illetve módosíthat. Ajelentkezés konkrét adattartalmát tehát ez a dokumentum határozza meg.A Kbt. 216. §-ának (1) bekezdése kimondja, hogy ajelentkezők listára vételének feltételeit...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 22.
1
2