Biztosítékkal kapcsolatos nyilatkozattételi szabály változása 2021. február 1-jétől

Kérdés: A Kbt. 2021. február 1-jétől hatályos módosítását jól értem-e a 134. § (5) bekezdés vonatkozásában, miszerint egy eljárás esetén sem kérhető február 1-jétől nyilatkozat az ajánlatban, az eljárásban előírt biztosítékok (teljesítési biztosíték, jóteljesítési biztosíték) határidőre történő benyújtásával kapcsolatban az ajánlattevőktől? A nyilatkozatminta az EKR-es nyilatkozatminták között is szerepel a február 1-je utáni eljárás létrehozásánál is. Elég a szerződésben rögzíteni a nyilatkozatot a biztosítékokra vonatkozóan?
Részlet a válaszából: […] ...külön bekérni egy előzetes nyilatkozatot a közbeszerzési eljárás során.Valójában a gazdasági szereplő eddig is elfogadta az eljárási dokumentumokban foglaltakat, így hozzáadott értéke a biztosíték rendelkezésre bocsátásának valóban nincs. Amennyiben az ajánlatkérő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. április 14.

Eljárásindítás kötelezettsége DKÜ-be beküldött, engedélyezett igény esetén

Kérdés: El kell-e indítanom az eljárást, ha a DKÜ-be beküldött igényt már engedélyezte a DKÜ és a miniszter is? Ha a hirdetményt előkészítem, az már elindításnak minősül?
Részlet a válaszából: […] ...kapcsolatos helyzet- és piacfelmérés, előzetes piaci konzultáció, a közbeszerzés becsült értékének felmérése, a közbeszerzési dokumentumok előkészítése;– közbeszerzés megkezdése: a közbeszerzési vagy koncessziós beszerzési eljárást megindító vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 14.

Eljárás műszaki tartalomnak meg nem felelés esetén

Kérdés: Az eljárásban két értékelési szempontot értékelek: árat és mintautat. Többváltozatú ajánlat nincs megengedve. Egyik ajánlattevő az egyik mintaútra két megoldást ad különböző árakkal. Ebben az esetben a teljes ajánlat érvénytelen, vagy csak a mintaútra kell nulla pontot adni? Lehet-e reparálni a kérdést a tárgyalás során?
Részlet a válaszából: […] ...érvénytelen ugyanis, ha egyéb módon nem felel meg az ajánlati, ajánlattételi vagy részvételi felhívásban és a közbeszerzési dokumentumokban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek, ide nem értve a részvételi jelentkezés és az ajánlat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 3.

Hibás kiírás tárgyalásos eljárásban

Kérdés: Ajánlatkérőként elírtuk a felhívást, és keretmennyiségként az igényelt mennyiség tízszeresét kértük, miközben a becsült értéket az eredeti mennyiség alapján határoztuk meg. Felmerült, hogy a tárgyalás szakaszában csökkentjük a mennyiséget. Van erre lehetőség?
Részlet a válaszából: […] ...korlátokat kell az ajánlatkérőnek figyelembe vennie:A Kbt. 87. §-ának (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő a közbeszerzési dokumentumokban meghatározhatja, hogy a műszaki leírás és a szerződéses feltételek mely elemei jelentik azokat a minimumkövetelményeket...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 10.

Jogorvoslat lehetősége jogsértő dokumentációs tartalom esetén

Kérdés: A dokumentációban több jogsértő előírást találtunk. Milyen jogorvoslati lehetőségeink vannak, és milyen határidővel?
Részlet a válaszából: […] ...módon) előzetes vitarendezési kérelmet nyújtott be az ajánlatok bontását követően történt eljárási cselekménnyel, keletkezett dokumentummal kapcsolatban, az ajánlatkérő a kérelem benyújtásától a válaszának megküldése napját követő tíznapos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 9.

Alternatív ajánlattétel tárgyalás folyamán

Kérdés: Van-e lehetőség a tárgyalás során alternatív ajánlattételre?
Részlet a válaszából: […] ...meghatározottaktól, amelyről az ajánlattételi felhívás szerint nem fognak tárgyalni. Az ajánlatban foglalt egyéb nyilatkozatokkal, dokumentumokkal kapcsolatos hiányokat a tárgyalások befejezéséig kell pótolni – Kbt. 93. §-ának (1)-(2) bekezdései.Fentiek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 9.

Eljárás azonosítójának pótlása

Kérdés: A tender ajánlatkérője úgy kéri benyújtani az ajánlatot, hogy az eljárás azonosítója szerepeljen minden egyes benyújtott dokumentumon. Fogunk benyújtani egy külföldi intézmény által kiállított referenciát, erről azonban lemaradt ez a szám. Ráírhatom tollal, és szignálják le az ajánlat aláírói, és pecsételjem le, figyelembe véve az ajánlatkérő következő előírását? Az ajánlat minden olyan oldalát, amelyet – az ajánlat beadása előtt – módosítottak, az adott dokumentumot aláíró személynek vagy személyeknek a módosításnál is el kell látni kézjeggyel.
Részlet a válaszából: […] ...úgy az azonosító elhagyása esetében semlesz érvénytelen az ajánlat. Amennyiben az ajánlattevő az azonosítót el kívánja helyeznia dokumentumon, érdemes az ajánlatkérő elő­írását figyelembe véve a kérdésbenfeltüntetetteknek megfelelően jelölni azt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. augusztus 15.

Eredménytelen eljárás esetén korábbi Kbt.-szabály alkalmazhatósága

Kérdés: Ajánlatkérőnk egyszerűsített eljárásban szolgáltatást szerzett be. Az eljárást 2009 márciusában indította el, még a korábbi Kbt. szerint. Az eljárás egy részre sajnos eredménytelen lett. Vajon ilyen esetben lehet-e alkalmazni még a korábbi Kbt. 147. §-ának (2) bekezdését, és közvetlen ajánlattételi felhívást küldeni három ajánlattevőnek? Tekinthető-e ez ebben az esetben még ugyanannak az eljárásnak?
Részlet a válaszából: […] ...felajánlónak és lehetőség szerint még legalább kétismert ajánlattevőnek. Az ajánlatkérőnek a kedvező feltételeket felajánlódokumentumot is a közbeszerzési törvény 7. § (2) bekezdése szerint kellmegőriznie.Ha az feltétlenül szükséges, mivel az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 27.

Közbeszerzés elmulasztásának szankciója

Kérdés: Egy klasszikus ajánlatkérőnél (központi költségvetési szerv) létszámleépítés volt, ami az adatelemzőket, kutatókat is érintette. A sürgető határidős feladatok miatt várni nem lehetett, ezért szerződés alapján egy külső céget is bevontak a feladatok megoldásába. A feltételek kb. az alábbiak voltak: megbízás minden negyedévben 4 millió forintig, de mindig a konkrét munkához igazodóan, konkrétan számla alapján. Az intézmény vezetőjét felmentették, s az egyik fő indok az volt, hogy pályáztatás nélkül kötött szerződést. Ha a havi szerződéses keretösszeget a szerződés végéig, azaz 2004 decemberéig felszorozzuk, akkor ez csekély mértékben túllépte az értékhatárt, de a várható feladatátcsoportosítás és a konkrét számlás elszámolás miatt valószínűsíthető volt, hogy a tényleges kifizetések a közbeszerzési értékhatár alatt maradnak, továbbá a nagyon közeli jelentéstételi kötelezettséghez kapcsolódó feladatok miatt még az egyszerű eljárás sem fért volna bele a rendelkezésre álló időbe. Tényleges túllépésre nem került sor, mert négy hónappal a megállapodás megkötése után, közös megegyezéssel felbontották a szerződést, de ezt már nem a felmentett vezető eszközölte. A közbeszerzés elmulasztását hasonló körülmények között (leépítések, átszervezések, teljesítési kényszer, bizonytalanságok, az értékhatár csekély túllépése) hogyan szokták szankcionálni? Van-e esetleg erre precedens? Tudnak-e esetleg olyanról, hogy ilyesmi felmentési indokként szerepelt, vagy felmentéshez vezetett?
Részlet a válaszából: […] ...túllépte a 15 millió forintos értékhatárt az összeg, azaz gyakorlatilaga Kbt. megkerüléséről van szó, ha ez a rendelkezésre álló dokumentumokbólegyértelműen kiderül. A sürgősség – mint indok – a kérdés szerinti esetben nemeredményezheti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 14.