101 cikk rendezése:
1. cikk / 101 Előzetes piaci konzultáció
Kérdés: Előzetes piaci konzultáció keretében kérdezni is lehet, vagy csak véleményt nyilvánítani és javaslatokat tenni?
2. cikk / 101 Hirdetmény-ellenőrzés
Kérdés: Mi értelme van az eredményhirdetésről szóló tájékoztató hirdemény-ellenőrzésének, amikor nincs is rajta mit ellenőrizni? Miért kell azért fizetni, ami egyébként az eljárási dokumentumokból következik?
3. cikk / 101 Teljesítési határidő meghatározása
Kérdés: Egy speciális rendszer bevezetését tervezzük belső projekt keretében, amelyben 4 teljesítési szakasz lesz, 3 részteljesítéssel, a 4. részteljesítés egyúttal az utolsó teljesítés (végteljesítés) határidejét is meghatározza. Az egyes teljesítések egymásra épülnek, ami azt jelenti, hogy ha az 1. részteljesítésben hiba van, azt ki kell javítani ahhoz, hogy a 2. teljesítési szakasz megkezdhető legyen. Hogyan lehet ezt egy közbeszerzési eljárásban és annak szerződésében kezelni? Mert a végteljesítési határidőt egyértelműen meg szeretnénk határozni, és az esetleges hibajavítások időszükséglete miatt ezen nem lehet majd változtatni.
4. cikk / 101 Tervező összeférhetetlensége
Kérdés: A tervező (műszaki dokumentáció részét képező tervek készítője) árubeszerzés, szolgáltatásmegrendelés, ill. építési beruházás esetén mikor, milyen esetben minősül az eljárás előkészítésébe bevont személynek, és áll fenn vele szemben ebből adódóan olyan körülmény, amely összeférhetetlenséget eredményezhet? A tervező mikor, mely esetben képes befolyásolni az eljárás eredményét? A tervező közbeszerzési eljárás előkészítésébe történő bevonása mely esetben eredményez versenytorzulást?
5. cikk / 101 Közös ajánlatkérés
Kérdés: Önkormányzati háttérintézményként egy másik háttérintézménnyel közösen tervezünk közbeszerzést. Közösen szeretnénk az eljárást előkészíteni, bírálni és értékelni, az eljárást mi folytatnánk le a másik háttérintézmény nevében is. Van erre lehetőségünk?
6. cikk / 101 Alvállalkozó bevonása hirdetmény nélküli eljárás esetében
Kérdés: Ha az ajánlatkérő a Kbt. 98. § (2) bekezdés c) pontja alapján kizárólagos jogra tekintettel hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást alkalmaz, akkor az ajánlattevő bevonhat alvállalkozót? Az ajánlatkérőnek egyáltalán rendelkezésre kell bocsátania az alvállalkozói nyilatkozatmintát (EKR-űrlap), tekintettel arra, hogy ha az ajánlattevőnek kizárólagos joga van a feladatra, akkor elvileg csak ő tudja teljesíteni a feladatot?
7. cikk / 101 Lejárt keretmegállapodás módosítása
Kérdés: Keretmegállapodást kötöttünk nyomdai kellékanyagok szállítására 2021. januárban. A keretmegállapodás 2023. november 30-ig tart. A mostani tervezési adatok szerint a keretmegállapodásban meghatározott mennyiség nem fog kimerülni, ezért szeretnénk a megállapodást meghosszabbítani 6 hónappal. A pénzügyi vezetőnk előzetesen jelezte, hogy miután a 2024-es költségvetési évre vonatkozó költségvetés, amelynek részét képezi a közbeszerzési terv is, csak 2024. I. negyedévben kerül majd elfogadásra, nem áll módjában a fedezetről nyilatkozni. Nyilatkozat hiányában meghosszabbítható a keretmegállapodás?
8. cikk / 101 Szerződésmódosítás
Kérdés: Év elején kötöttünk szerződést gépjármű karbantartásra. A karbantartó cég kapacitást biztosítóként 5 szakembert vont be az eljárásba, nemrégiben azt jelezte, hogy 2 szakember megvált a cégtől, és helyettük újakat vonna be. Ez lehetséges? Mi a módja a bevonásnak?
9. cikk / 101 Indikatív ár bizonytalansága
Kérdés: Indikatív ajánlatkérés során a gazdasági szereplők sok esetben jelzik számunkra, hogy az általuk megadott indikatív árak csak bizonyos euró/forint árfolyamszintig és bizonyos ideig tarthatóak. Ilyen esetben az ajánlatkérő hogyan tudja betartani a becsültérték-felmérés szabályait?
10. cikk / 101 Ajánlattevők tájékoztatása egybeszámítás esetén
Kérdés: Egybeszámítás esetén az ajánlatkérőknek az egyes beszerzési eljárásaik során fel kell-e hívniuk az ajánlattevők figyelmét, hogy adott beszerzési eljárás egy egységes közbeszerzés része, melyet több szerződéssel valósít meg?
