32 cikk rendezése:
1. cikk / 32 Bírálat és értékelés értelmezése
Kérdés: Újonnan alakult intézményként közbeszerzési kötelezettségünk van. A közbeszerzési szabályzatunkat szeretnénk összeállítani, amiben az ajánlatok bírálatáról és értékeléséről is szeretnénk rendelkezni. Nem egyértelmű számunkra, hogy mi a különbség a Kbt. 69. § (2) bekezdése és a 81. § (5) bekezdése között.
2. cikk / 32 Összeférhetetlenség vizsgálata ajánlattételi szakaszban
Kérdés: Az ajánlattevő ajánlatát a Kbt. 73. § (1) bekezdés e) pontja alapján érvénytelenítette az ajánlatkérő, tekintettel arra, hogy nem nyújtotta be az ajánlati felhívás VI.3.22 pontjában előírt összeférhetetlenségi nyilatkozatát. Az ajánlattevő ajánlata során jelezte, hogy nem kíván igénybe venni alvállalkozót és kapacitást nyújtó szervezetet. Az ajánlatkérő hiánypótlás keretében kérte, hogy nyújtsuk be az összeférhetetlenségi nyilatkozatot, de iratmintát és tartalmi elvárást nem fogalmazott meg. Az ajánlattevő nem nyújtott be hiánypótlást, de előzetes vitarendezésben jelezte, hogy nem ért egyet az ajánlatkérővel. Összeférhetetlenségi helyzetet miért vizsgál az ajánlatkérő ajánlattételi szakaszban? Az ajánlatkérő jogszerűen járt el az EVK elutasítása során?
3. cikk / 32 Értékelést követő bírálat keretmegállapodásnál
Kérdés: Mi értelme van annak, hogy a keretmegállapodásban az értékelés után bírálhatok? Ez mit jelent abban az esetben, ha mindkettő eredménye az eljárás eredménye?
4. cikk / 32 Adatbázis-vizsgálattal kapcsolatos Kbt.-változások
Kérdés: Jogszabályváltozás eredményeként az adatbázisok vizsgálatát a 69. § (2) bekezdéséből törölte a jogalkotó. Hogyan kell eljárni a továbbiakban? Mi volt a törlés indoka?
5. cikk / 32 Nem nyertes ajánlattevő igazolásbenyújtási kötelezettsége
Kérdés: Miért kell igazolást benyújtani abban az esetben, ha nem mi vagyunk a nyertesek? Van-e annak következménye, ha nem nyújtjuk be az igazolásokat? (Figyelemmel arra, hogy ha az első ajánlattevő nem felel meg, biztosan felkérnek minket is, ugyanis más eljárásban is ez történt.)
6. cikk / 32 Jogorvoslat az ajánlatkérő kezdeményezésére
Kérdés: A D. 194/2020. ügyben az ajánlatkérő fordul a jogorvoslati fórumhoz azzal, hogy nem hívott fel mást igazolásra. Ebben az esetben indokolt ez?
7. cikk / 32 Hiánypótlás elrendelése igazoláshiány esetén
Kérdés: El kell-e rendelni a hiánypótlást, ha a Kbt. 69. §-ának (4) bekezdése szerint minimális igazolást nyújtott be az ajánlattevő?
8. cikk / 32 Önéletrajz feltöltése részvételi szándék jelzésénél
Kérdés: Részvételi szándék jelzésénél szükséges az önéletrajzok feltöltése?
9. cikk / 32 Több szakértő bemutatása egy ajánlatban
Kérdés: Lehet-e, érdemes-e egy ajánlatban egy bizonyos alkalmassági követelmény, valamint ahhoz kapcsolódó értékelési szempont igazolására (alkalmassági követelmény: minimum 36 hó tapasztalat, értékelési szempont: + 0-24 hó tapasztalat) több szakértőt bemutatni? Vagyis: ha egy fő szakértőt kérnek, az ő többlettapasztalatát kérik a felolvasólapon beírni, és arról is nyilatkozni kell, hogy ki az a szakértő, akit az értékelési szempont igazolására kívánunk bemutatni? Van-e értelme több ugyanezen alkalmassági követelménynek és értékelési szempontnak megfelelő szakértőt bemutatni az ajánlatban (természetesen nem a felolvasólapon, hanem csak az önéletrajz, végzettséget igazoló dokumentum, rendelkezésre állási nyilatkozat becsatolásával) azzal a céllal, hogy ha a megnevezett szakértő tapasztalatát valamely okból nem fogadná el az ajánlatkérő, akkor lenne másik/többi opció is helyette?
10. cikk / 32 Ajánlattevő megbízhatóvá nyilváníthatósága
Kérdés: Egy ügyben az ajánlattevő kezdeményezte, hogy a Közbeszerzési Hatóság nyilvánítsa megbízhatónak egy olyan ügyben, melyben gyakorlatilag adót csalt az ajánlattevő. Miért engedi ezt a KH, és milyen mozgástere van az ajánlatkérőnek, aki ezt nem szeretné engedni? Egyáltalán mi alapján dől el, hogy egy bűncselekményt meg nem történtnek kell tekinteni a Kbt. rendelkezése ellenére?