6 cikk rendezése:
1. cikk / 6 Összeférhetetlenség építési beruházások esetében
Kérdés: A részletszabályok alapján nem tudjuk eldönteni, mennyiben egyszerűbb az építési beruházás esetében az ajánlatkérő dolga az összeférhetetlenség megállapításakor? Összességében változott-e az összeférhetetlenségi szabály értelmezése? Hogyan kell értelmezni a távolmaradási nyilatkozattal kapcsolatos ajánlatkérői kötelezettséget építési és nem építési beruházás esetében?
2. cikk / 6 Kárigény kiírás többszöri visszavonása miatt
Kérdés: Az ajánlatkérő a pályázatot harmadik alkalommal vonja vissza. Emiatt jelentős költségünk merült fel. Jogszerű-e az ajánlatkérő eljárása, és érvényesíthetjük-e a szükségtelenül felmerült költségeink iránti igényünket?
3. cikk / 6 Változások a Kbt.-ben
Kérdés: Mi módosul a közbeszerzési törvényben 2013-ban?
4. cikk / 6 Részszempontok értékelése
Kérdés: A részszempontokat azonos módszerekkel kell-e értékelni egy pályázaton belül? Hol található erre vonatkozóan iránymutatás, illetve hogyan szabályozza a kérdést a közbeszerzési törvény?
5. cikk / 6 Eredeti pályázati anyag visszaadása eredménytelen eljárás esetén
Kérdés: Ha az ajánlatkérő eredménytelennek nyilvánít egy kiírást (eljárást), mert (utólag kiderült) szakmailag hibás volt a kiírása, vissza kell-e adni az eredeti pályázatot (pályázati anyagot) vagy sem? (A pályázat számos, közjegyző által hitelesített másolatot tartalmazott – ÁNTSZ-engedély, OEP-szerződés, kamarai tagsági igazolás stb. –, amelyek később felhasználhatóak lennének, illetve több tízezer, esetleg százezer forintos költséget okoztak az ajánlattevőnek az érvénytelenné nyilvánítással.)
6. cikk / 6 Alapelvek értelmezése, eljárás jogsértés esetén
Kérdés: Pontozásos rendszerben egy pályázó olyan irreálisnak minősíthető tartalmi elemet ajánl fel (például 240 M Ft értékhatárú építési beruházásnál 160 M Ft jóteljesítési biztosíték) amellyel (az aránypontok miatt) a többi pályázót ellehetetleníti (és ami egyébként a minőségi követelmények miatt teljesen indokolatlan, legfeljebb ha összedől az építmény egy éven belül), de az ajánlatkérő azt elfogadja, noha abból igazi haszna nem származik (bankgarancia, benyújtás műszaki átadáskor, 1 évre). Mit tehet az előzőek miatt "vesztes" ajánlattevő? Hogy értelmezhető a Kbt. 1. §-ának (1)-(2), illetve 8. §-ának (1)-(3) bekezdése, valamint a verseny tisztasága?
