Jogutódlás az ajánlattevő oldalán

Kérdés: Lehetséges-e a jogutódlás ajánlattevői oldalon az ajánlatkérő és az ajánlattevő (esetleg közös ajánlattevők) közötti keretmegállapodás esetében a szerződés megkötése előtt, vagy azt követően, a szerződéses jogviszony fennállása alatt? A jogutódlás milyen formái megengedettek, alkalmazható-e például a Ptk. 6:208. §-ában szabályozott szerződésátruházás?
Részlet a válaszából: […] ...között létrejött keretmegállapodás egyáltalán nem rendelkezik a jogutódlás lehetőségéről, ám annak szükségessége valamilyen előre nem látható ok miatt mégiscsak felmerül. A kérdés megválaszolásához a Ptk. és a Kbt. együttes, egymásra tekintettel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 4.

Ajánlati ár módosítása fedezetcsökkentés miatt, szerződés megkötését követően

Kérdés: Pályázat benyújtását megelőzően önkormányzatunknál feltételes közbeszerzési eljárást folytattunk le, a Kbt. 122/A. § alkalmazása mellett építési beruházást végző kivitelező kiválasztására. Az eljárás eredményes volt, a nyertes ajánlattevővel megkötöttük a feltételes vállalkozási szerződést, melynek hatálybalépési feltétele a benyújtandó pályázat pozitív elbírálása volt. A pályázat bírálati szakaszában a pályázati felhíváson olyan mértékű módosítást eszközöltek a kiírók, mely jelentős mértékben lecsökkentette az önkormányzat szerződés teljesítésére szánt fedezetét (tervek szerint kizárólag a pályázatból finanszírozta volna az önkormányzat a megrendelt munkákat, mely pályázat időközben pozitív elbírálásban részesült). Tekintettel arra, hogy a pályázat megvalósítására biztosított idő szűkös, amennyiben lehetséges, nem szeretnénk új közbeszerzési eljárást lebonyolítani. Lehetséges-e a kivitelezési szerződésben az ajánlati ár módosítása, csökkentése a fenti tényezők miatt, amennyiben e feltételek a szerződést kötő másik fél, kivitelező számára is megfelelőek?
Részlet a válaszából: […] ...ha a szerződés módosítása olyan körülmény miatt vált szükségessé, amely a szerződéskötést követően – a szerződéskötéskor előre nem látható okból – merült fel, és a szerződés valamelyik fél lényeges jogos érdekét sérti. Ha a szerződés olyan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 11.

Alkalmasság igazolásának időszaka alvállalkozócsere esetén

Kérdés: Az előző Kbt. szerint 2010-ben kötöttünk egy szerződést az ügyféllel, amelyben az alvállalkozó igazolt referenciát (a 2008-2010-ig terjedő időszakra, évenként). Az alvállalkozót az ajánlattevő cserélni szeretné. Az új alvállalkozónak (melynek hasonlóképpen kell alkalmasságot igazolnia) mely évekre vonatkozóan kell a referenciát nyújtania? A csere időpontjától számítva az elmúlt három év, vagy pedig az eredetiek szerinti évekre (mindezt úgy, hogy esetlegesen a cég már nem is foglalkozik ilyesmivel évek óta)?
Részlet a válaszából: […] ...és abban az esetben vehet részt a teljesítésben más alvállalkozó, ha a szerződéskötést követően – a szerződéskötéskor előre nem látható ok következtében – beállott lényeges körülmény, vagy az alvállalkozó bizonyítható hibás teljesítése miatt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 20.

Szerződésteljesítés különleges feltételei

Kérdés: Milyen különleges feltételek vonatkozhatnak a szerződés teljesítésére az új szabályozás szerint?
Részlet a válaszából: […] ...teljesítésénektíz százalékát meghaladó mértékben teljesítési segédet. Ha a szerződéskötéstkövetően – a szerződéskötéskor előre nem látható ok következtében – beállottlényeges körülmény miatt a szerződés vagy annak egy része nem lenneteljesíthető...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 27.

Eljárásfajták a Kbt. módosítását követően

Kérdés: Úgy hallottuk, hogy a Kbt. módosítása eredményeként teljesen más eljárásfajták lesznek, mint korábban. Melyek ezek, illetve mi a változás lényege, és az mikortól érvényes?
Részlet a válaszából: […] 2009. április 1-jétől lép hatályba az új eljárásrendekkelkapcsolatos szabályozás. Ennek értelmében a nemzeti és az egyszerűeljárásrendek összevonására kerül sor. Ugyanakkor az új nemzeti eljárásrendbenegy eljárástípus, az ún. egyszerű eljárás lesz. Ennek értelmében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 23.

Ajánlattevő szerződéskötési kötelezettsége az általa megjelölt alvállalkozóval

Kérdés: Helyes-e az a jogértelmezés, hogy a nyertes ajánlattevőnek azt az alvállalkozót kell bevonnia a szerződés teljesítésébe, akit az ajánlatkérő felhívására ajánlatában nevesített, vagyis hogy a nevesítéssel a nyertes ajánlattevőnek szerződéskötési kötelezettsége keletkezik az általa megjelölt, és a közbeszerzési érték tíz százalékát meghaladó mértékben bevonni kívánt alvállalkozó irányában? Mennyiben közelíthető meg ez a kérdés az ajánlati kötöttség irányából? Sérti-e az ajánlattevő ezzel ellentétes magatartása a Kbt. 304. §-ának (2) bekezdését?
Részlet a válaszából: […] ...teljesítésének tíz százalékát meghaladó mértékben teljesítési segédet. Haa szerződéskötést követően – a szerződéskötéskor előre nem látható okkövetkeztében – beállott lényeges körülmény miatt a szerződés vagy annak egyrésze nem lenne teljesíthető...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 4.

Rendkívüli sürgősség értelmezése

Kérdés: Rendkívüli sürgősség: az én hibám-e, ha beázik a tető és balesetveszélyes, mert a gerendák elkorhadtak, ha ez egy hosszú folyamat végeredménye? Mondható-e az, hogy nem jártam el gondosan az évek során, elmaradtak a felújítások, és most nem indokolt a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás rendkívüli sürgősség miatt?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési törvény 125. §-ának (2) bekezdése értelmébenaz ajánlatkérő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást alkalmazhat, ha– a nyílt vagy a meghívásos eljárás a Kbt. 92. §-ának a)pontja alapján eredménytelen volt (azaz nem nyújtottak be ajánlatot),...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. július 11.