IT-eszközök beszerzése DBR-ben

Kérdés: Annak az ajánlatkérőnek, amely nem KEF-köteles, van-e értelme IT-eszközökre kiírnia egy DBR-t?
Részlet a válaszából: […] ...mit is kíván az ajánlatkérő beszerezni a részvételi szakaszban jelzett beszerzési tárgyak keretében. Annak eldöntése, hogy akár egy elektronikus katalógust áraztat be az ajánlatkérő, és az alapján kíván rendelni, a következő lépés. Nem szabad azonban félreérteni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. július 10.

DBR működése

Kérdés: Élelmiszer-beszerzés keretében hosszú távra szeretnénk szerződni. A keretmegállapodás nem vált be, ennél lényegesen több szállítóra lenne szükségünk, azonban a szállítók, főleg a helyiek többsége nem képes mindenre ajánlatot tenni, nyolcvan részre pedig nem tudunk kiírni eljárást, és nem is szeretnénk, ezt egyébként az EKR sem támogatja. A FAKSZ írt egy szakvéleményt, amelyben a dinamikus beszerzési rendszert promotálja, de nem derül ki abból, hogy az mivel lenne jobb megoldás. Kérdésünk tehát, hogy miért a DBR a megfelelő megoldás?
Részlet a válaszából: […] ...rendszernek tekinthető, ahová a DBR hatálya alatt bármikor jelentkezhetnek a gazdasági szereplők.A dinamikus beszerzési rendszert elektronikus folyamatként kell működtetni, amelyben az ajánlatkérő és az ajánlattevők között minden kommunikáció...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. december 12.

Hivatkozás a NEKSZT Kft. ügyfélszolgálatától kapott tájékoztatásra az EKR-ben

Kérdés: Ha a NEKSZT Kft. ügyfélszolgálatától kérdezek, hivatkozhatok a válaszra az eljárásban?
Részlet a válaszából: […] ...NEKSZT Kft. mint üzemeltető segítséget nyújt az ajánlatkérőnek, pontosabban az elektronikus közbeszerzési rendszer fenntartásával és működtetésével kapcsolatos szabályokról szóló 40/2017. MvM rendelet alapján általános tájékoztatást nyújt.A rendelet 1. §-ának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. június 20.

Üzleti titokká nyilvánítás feltételei

Kérdés: A jelenleg hatályos Kbt. alapján az ajánlattevő ajánlatában üzleti titokká nyilváníthatja-e a költségvetési kiírásban szereplő termék helyett megajánlott áru egyenértékűségének igazolására benyújtott dokumentumokat (gyártói adatlap), amennyiben az ajánlattevő indoklásában arra hivatkozik, hogy a dokumentumok nyilvánosságra hozatalával ismertté válna a versenyelőnyét jelentő beszerzési forrása? Alkalmazhatók-e ebben az esetben a Kbt. 44. § (2) bekezdés d) pontjának második fordulatában foglaltak?
Részlet a válaszából: […] ...bekezdés alkalmazásában a gazdasági szereplő nem nyilváníthatja üzleti titoknak különösen– azokat az információkat, adatokat, amelyek elektronikus, hatósági vagy egyéb nyilvántartásból bárki számára megismerhetők,– az információs önrendelkezési jogról és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 12.

Elektronikus aláírással ellátandó dokumentumok

Kérdés: A Kbt. 35. §-a (4) bekezdésének alkalmazása esetén az érintett dokumentumot (tehát például a pdf fájlt) vagy az azt tartalmazó elektronikus levelet (magát az e-mailt) kell ellátni elektronikus aláírással?
Részlet a válaszából: […] ...közbeszerzési törvény 35. §-ának (4) bekezdésében az írásbeliség körében lehetővé teszi az elektronikus úton történő kommunikációt, mely a (3) bekezdés szerint csak lehetőség az ajánlatkérő és ennek megfelelően az ajánlattevők számára is. Kivétel ez alól...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 17.

Elektronikus árlejtés alkalmazása építési beruházás esetében

Kérdés: Lehet-e elektronikus árlejtést alkalmazni építési beruházás esetében? Nem tudok róla, hogy a törvény tiltaná.
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. értelmében az elektronikus árlejtés a közbeszerzésieljárás részét képező olyan ismétlődő folyamat, amely az ajánlatoknak a törvény81. §-ának (4) bekezdése szerinti értékelését követően új, az ellenszolgáltatásmértékére, illetőleg az ajánlatnak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 13.

Dokumentáció ellenértékének visszatéríthetősége szerződés azonnali felmondása esetén

Kérdés: Egy dokumentációban az alábbi hivatkozásra leltünk: "Amennyiben a Központi Szolgáltatási Főigazgatóság a 168/2004. (V. 25.) Korm. rendelet alapján a kiemelt termékek tárgyában megköti a keretszerződést vagy keretmegállapodást, Ajánlatkérő fenntartja a jogot, hogy jelen szerződés 2. részteljesítésre vonatkozó részét azonnali hatállyal felmondja. Ajánlatkérő központi költségvetési szerv, így a központosított közbeszerzés hatálya alá tartozik, és a keretszerződés hatálybalépésével kezdődően alkalmazási kötelezettsége van." Ez így jogszerű-e? Mit lehet tenni, hogy a dokumentáció árát visszakapjuk?
Részlet a válaszából: […] ...intézménybeszerzési igényét előzetesen, a 17. §-ban foglalt adatszolgáltatást teljesítvea központosított közbeszerzési portálon elektronikus úton bejelentette.Az intézmény köteles a saját hatáskörben megvalósítottbeszerzés eredményeként megkötött...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. március 12.

Új értelmező rendelkezések a Kbt.-ben

Kérdés: Tudomásunk szerint a módosítás számos új értelmezést vezetett be a közbeszerzési törvénybe, amelyek azonban nem egy időben lépnek hatályba. Kérdésünk, hogy melyek azok az értelmezések, amelyeket 2006. január 15-étől alkalmazni kell?
Részlet a válaszából: […] ...elhelyezkedéstől függetlenül meghatározott minőségben ésmegfizethető ár ellenében minden igénybevevő számára elérhető;– elektronikus hírközlési szolgáltatás: az elektronikushírközlésről szóló törvényben így meghatározott fogalom,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 27.

Hiányokkal olvasható ajánlat elektronikus eljárásban

Kérdés: Elektronikus ajánlattétel alkalmával nem olvasható az ajánlat bizonyos része. "Hiánypótoltatom", de ha ez például az ár volt, honnan tudom, hogy nem módosította-e azt esetlegesen az ajánlatkérő, hiszen nem volt olvasható?
Részlet a válaszából: […] ...megfelelőség ellenőrzése során rendezi ezt a kérdést, s az erre vonatkozó szabályozás 2004. december 1-jén lép hatályba. Az elektronikusan benyújtott ajánlat felbontásakor ellenőrizni kell annak megfelelőségét. Ez magában foglalja az elektronikus...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 26.