Igazoláskérés és felvilágosításkérés elhatárolása

Kérdés: Az ajánlatkérő másodszorra kérdezi azonos eljárásban, hogy biztosan nincs-e a német, kapacitást biztosító szervezetemnek online adatbázisa, amit nem nyilatkoztam le korábban. Mit tehetek ilyen helyzetben? Igazoljam idő előtt, és szerezzem meg az igazolásokat már most?
Részlet a válaszából: […] ...hiszen az E-Certis szolgáltatása ezt célozza. Ha az E-Certisben az ajánlatkérő ellentétes információt talál, mert például létezik elektronikus adatbázis, úgy arra egyértelműen rá kell kérdeznie, nem pedig általános kérdést feltenni, amely alapján a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. április 14.

Adatbázis-vizsgálattal kapcsolatos Kbt.-változások

Kérdés: Jogszabályváltozás eredményeként az adatbázisok vizsgálatát a 69. § (2) bekezdéséből törölte a jogalkotó. Hogyan kell eljárni a továbbiakban? Mi volt a törlés indoka?
Részlet a válaszából: […] ...nem teszi szükségessé az ajánlatkérő aktív ellenőrzését – leegyszerűsíti a hasonló szabályozásokat azokban az országokban, ahol az elektronikus közbeszerzési rendszer szolgáltatása az adatbázis-vizsgálat is.A Kbt. fentiekben hivatkozott 69. §-ának (2) bekezdése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. február 3.

Dokumentumfeltöltéssel kapcsolatos követelmények az EKR-ben

Kérdés: Megjelent egy jogeset, mely szerint a dokumentum megfelelő formában történő feltöltése az Elektronikus Közbeszerzési Rendszerbe alapvetés, ettől eltérni nem lehet. Előadáson mást hallottunk, így nem világos, hogy milyen formában kell követni az ajánlatkérő fájlformátumra vonatkozó igényeit a nyilatkozatok feltöltése során. (Az eset száma: D.94/2019.)
Részlet a válaszából: […] ...szerinti szakmai gyakorlati időt... A Döntőbizottság megállapította ugyanakkor, hogy a nyilatkozatot a kérelmező szerkeszthető elektronikus formátumban (.doc fájl) töltötte fel, azaz nem az ajánlatkérő által előírt módon, cégszerűen aláírva, .pdf formátumban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 19.

Üzleti titokká nyilvánítás feltételei

Kérdés: A jelenleg hatályos Kbt. alapján az ajánlattevő ajánlatában üzleti titokká nyilváníthatja-e a költségvetési kiírásban szereplő termék helyett megajánlott áru egyenértékűségének igazolására benyújtott dokumentumokat (gyártói adatlap), amennyiben az ajánlattevő indoklásában arra hivatkozik, hogy a dokumentumok nyilvánosságra hozatalával ismertté válna a versenyelőnyét jelentő beszerzési forrása? Alkalmazhatók-e ebben az esetben a Kbt. 44. § (2) bekezdés d) pontjának második fordulatában foglaltak?
Részlet a válaszából: […] ...bekezdés alkalmazásában a gazdasági szereplő nem nyilváníthatja üzleti titoknak különösen– azokat az információkat, adatokat, amelyek elektronikus, hatósági vagy egyéb nyilvántartásból bárki számára megismerhetők,– az információs önrendelkezési jogról és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 12.

Kizáró okok és alkalmassági követelmények előírása-igazolása nemzeti eljárásrendben

Kérdés: Kérem tájékoztatásukat arra vonatkozóan, hogy az új Kbt. szabályai szerint nemzeti eljárásrendben, a gyakorlatban hogyan történhet a kizáró okok, valamint az alkalmassági követelmények ajánlatkérő általi előírása és az ajánlattevők általi igazolása az eljárás egyes szakaszaiban.
Részlet a válaszából: […] ...megadnia. Az ajánlatkérő a kormányrendeletben részletezettek szerint ellenőrzi továbbá a kizáró ok hiányát a rendelkezésre álló elektronikus nyilvántartásokból is. A 67. § (1) bekezdése szerinti nyilatkozatban a gazdasági szereplő csupán arról köteles...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 13.