660 cikk rendezése:
1. cikk / 660 Hiányzó űrlap pótlása
Kérdés: Ajánlatkérőként nyílt közbeszerzési eljárást indítottunk, ahol elfelejtettünk egy űrlapot bejelölni kitöltésre. Lehetséges egy tájékoztató levéllel jelezni, hogy az adott űrlap helyett nyilatkozatot csatoljanak az ajánlattevők?
2. cikk / 660 Felolvasólap mint űrlap
Kérdés: Amennyiben az ajánlatkérő a felolvasólap alapjául szolgáló részletes árjegyzéket is kér, azt is a felolvasólap részeként köteles létrehozni az EKR-ben?
3. cikk / 660 Nyilvánosság biztosítása a központosított közbeszerzésben
Kérdés: A Kormányhivatal mint Ajánlatkérő közbeszerzési eljárásai esetében nem az EKR-rendszerben lefolytatott, hanem az IDPR-, ill. a KEF-rendszerben történő közbeszerzési eljárások esetében a megkötött szerződéseket, ill. az azokhoz tartozó szerződésteljesítési adatokat közzé kell-e tenni az EKR-rendszerben? Milyen különbség van a szerződések, ill. azok teljesítési adatainak közzétételét illetően, ha
a) a közbeszerzési eljárás a keretmegállapodásos eljárás második szakaszában egyedi megrendeléssel történik, vagy ha
b) a keretmegállapodásos eljárás második szakaszában versenyújranyitással kerül lefolytatásra,
továbbá, mely jogszabályok mely vonatkozó pontjai adnak útmutatást a fentieket illetően?
a) a közbeszerzési eljárás a keretmegállapodásos eljárás második szakaszában egyedi megrendeléssel történik, vagy ha
b) a keretmegállapodásos eljárás második szakaszában versenyújranyitással kerül lefolytatásra,
továbbá, mely jogszabályok mely vonatkozó pontjai adnak útmutatást a fentieket illetően?
4. cikk / 660 Bírálati cselekmények sorrendje
Kérdés: Az ajánlatkérő felszólította az ajánlattevőt a Kbt. 69. § (4) bek. szerint a kizáró okok és alkalmassági követelmények igazolásának benyújtására. Az igazolások benyújtásra kerültek. Megfelelően jár-e el az ajánlatkérő, ha mindezek után a következő eljárási cselekménye az árindokláskérés? Véleményünk szerint a Kbt. 69. §-a egyértelműen leírja a bírálat folyamatát, mely szerint mielőtt felhívja az ajánlatkérő az ajánlattevőt az igazolások benyújtására, előtte az ajánlat megfelelőségét ellenőrzi, és szükség szerint a Kbt. 71–72. § szerinti bírálati cselekményeket elvégzi, idetartozik az árindokláskérés is. Továbbá amennyiben jól gondoljuk, még fordított bírálat alkalmazása esetében sem az a megfelelő sorrend, hogy előbb az igazolások benyújtására felszólítás, majd árindokláskérés.
5. cikk / 660 Elrontott számítási hiba javítása
Kérdés: Az ajánlatkérő számítási hiba miatt kérte a felolvasólap javítását. Sajnos a javítás során elírtuk az összeget, felcseréltünk két számot. Lehet ezt önkéntes hiánypótlás keretében javítani?
6. cikk / 660 Hiánypótlás nem teljesítése az EKR-ben
Kérdés: Az eljárás során a hiánypótlás benyújtásra került az EKR-ben, azonban az egyik dokumentumot az ajánlattevő nem csatolta, helyette egy igazolást nyújtott be, kétszer. Az ajánlatkérő is látja, hogy hiba történt. Van-e lehetőség újra hiánypótolni akár úgy, hogy egyéb kommunikáció keretében csatolja az érintett dokumentumot az ajánlattevő?
7. cikk / 660 Működési hiba az EKR-ben
Kérdés: Amennyiben működési hiba történik, de ez nem lesz egyértelmű azonnal, hiszen az ajánlattevőnek vizsgálatot kell kezdeményeznie az ajánlatkérőnél, hogyan tudja meg az ajánlattevő, hogy például a hiánypótlást benyújthatja-e még?
8. cikk / 660 Ajánlattétel keretmegállapodás második részében
Kérdés: Árubeszerzésre megkötött keretmegállapodásban konzorciumi ajánlatot tettünk. Egy versenyújranyitáson mi szeretnénk indulni a konzorciumon belül. Van arra lehetőség, hogy csak mi adjunk ajánlatot, kössünk szerződést, mi teljesítsünk és mi számlázhassunk?
9. cikk / 660 Árlejtés több részben
Kérdés: Szükséges-e a többrészes eljárás egyes részeiben az árlejtést azonos időpontban tartani? Ha igen, miért, ha nem, akkor ennek ellenére van-e erre lehetőség?
10. cikk / 660 Elektronikus visszaigazolás az EKR-ben
Kérdés: Van-e következménye annak, ha az EKR nem küld visszaigazolást? Meg kell-e ismételni az eljárási cselekményt?
