Folyamatba épített ellenőrzés elmaradásának következménye

Kérdés: Helyi önkormányzat ajánlatkérő a 256/2021. (V. 18.) Korm. rendelet alkalmazása során az uniós forrásból támogatott projekt becsült értékét – az opciós munkák értékét is figyelembe véve – nettó 295 millió forintban határozta meg, erre tekintettel nemzeti nyílt közbeszerzési eljárást folytatott le a Kbt. 112. § (1) bekezdés b) pontja szerint. A rendelkezésre álló fedezet összege nem éri el a nettó 300 millió forintot. Tekintettel a becsült értékre, az eljárás ellenőrzése körében a Korm. rendelet 180-181. §-a utóellenőrzés lefolytatását írja elő. Amennyiben a nyertes ajánlati ár meghaladja a nettó 300 millió forintot, érvénytelenné kell-e nyilvánítania az eljárást az ajánlatkérőnek kizárólag amiatt, hogy az eljárás ellenőrzése körében nem a Korm. rendelet 182-193. §-ai szerint járt el? Ha a 300 millió forintot opciós munkák nélkül nem éri el a szerződés értéke, és azt nem is rendeli meg az ajánlatkérő, menthető a helyzet? Amennyiben az ajánlatkérő kiegészítő forráshoz jut, és erre tekintettel az opciós munkákat is megrendeli, az változtat-e a jogi megítélésen, ha így haladja meg a 300 millió forintot a kifizetett számla értéke?
Részlet a válaszából: […] ...valamint az építési beruházás, építési koncesszió esetén a háromszázmillió forintot el nem érő becsült értékű közbeszerzési eljárások ellenőrzéséről rendelkezik, azaz csak és kizárólag a becsült értéket veszi az ellenőrzési kötelezettség alapjául...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 8.

Átláthatósági nyilatkozat közös ajánlattevők esetében

Kérdés: Egy közbeszerzési eljárásban közösen tettünk ajánlatot. Az ajánlatkérő a szerződéskötéshez minden konzorciumi tagra átláthatósági nyilatkozatot kér csatolni külön-külön aláírva. Miért nem teheti meg a konzorciumvezető az átláthatósági nyilatkozatot egyben, mindenki helyett?
Részlet a válaszából: […] A kérdéssel felvázolt esetben a nyilatkozattételi kötelezettség és a képviseleti jog keveredik egymással. Az átláthatósági nyilatkozat mögöttes szabályai nem a közbeszerzési, hanem az államháztartással összefüggő szabályok között találhatóak.Az államháztartásról...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 12.

Részekre bontás jogszerűsége építési beruházás tárgyú közbeszerzések esetén

Kérdés: Építési beruházás (útfelújítás, aszfaltozás és térkövezés) tárgyú közbeszerzési eljárás esetében hogyan érvényesülnek az összeszámítási szabályok? Van-e lehetőség részekre bontásra, milyen szempontok alapján kell megítélni az egyes részek összetartozását, avagy elkülöníthetőségét?
Részlet a válaszából: […] ...veszi figyelembe a becsült érték megállapításakor, és ezért nem alkalmazza a Kbt.-t, vagy nem a magasabb érték szerint alkalmazandó eljárási szabályok szerint folytatja le az egyes közbeszerzési eljárásokat.Hangsúlyozandó ugyanakkor, hogy egy közbeszerzés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 11.

A VBÜ kormányrendelet hatálya

Kérdés: A Védelmi Beszerzési Ügynökség kapcsán merült fel, hogy a VBÜ kormányrendelet hatálya alá tartozunk-e. Ha nem vagyunk közbeszerzés-kötelesek, csak leginkább a nagyobb EU-s projektek erejéig, de a VBÜ kormányrendelet mégis úgy fogalmaz, hogy ránk is vonatkozik, abban az esetben melyik jogszabály az erősebb?
Részlet a válaszából: […] ...bekezdésének a)-d) pontjai.A Kbt. klasszikus alanyi hatálya pedig az alábbiak szerint szól:A közbeszerzési törvény alapján közbeszerzési eljárás lefolytatására kötelezettek:– a minisztérium,– a kormány által kijelölt központi beszerző szerv,– az állam,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 9.

Felmentés közbeszerzési kötelezettség alól a veszélyhelyzet miatt

Kérdés: Van-e egy közbeszerzés-köteles alapítványnak joga arra, hogy felmentést kérjen a vészhelyzet miatt a közbeszerzés hatálya alól?
Részlet a válaszából: […] ...felelős tagja a miniszterelnök, aki ezt a jogkörét a kormány más tagjára is delegálhatja.A 48/2020. kormányrendelettel összefüggő eljárásrend, ahol részletesen tájékozódhat az ajánlatkérő, továbbá a kapcsolódó formanyomtatvány internetes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. május 13.

Kbt.-változások

Kérdés: 2014. szeptember 30-ai hatállyal módosult a Kbt. a kivételi körök vonatkozásában. Konkrétan ez mit jelent? A változások más területet is érintettek?
Részlet a válaszából: […] ...a raktározást egyéb, nem postai funkciókkal vegyítő szolgáltatások) – a)-d) pontok.Az (5) bekezdés értelmében a törvény szerinti eljárást – ha a közbeszerzés tárgya szolgáltatás megrendelés – nem kell alkalmazni – egyebek mellett – a következő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. január 14.

Biztosítéknyújtás új szabálya

Kérdés: A biztosíték mértékére vonatkozó szabály módosult. Ez azt jelenti, hogy nincs értelme előírni a biztosítékot?
Részlet a válaszából: […] ...értelmében a 4/2011. kormányrendelet 57.§ (1b) bekezdésében foglalt szállítói finanszírozás alkalmazása esetén a közbeszerzési eljárás során kiválasztott szállító a közbeszerzési eljárások alapján megkötött szerződés elszámolható összegének 10...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 20.

Rendezett munkaügyi kapcsolat

Kérdés: A Kbt. 56. § (1) bekezdésének g) pontja szerinti kizáró ok vonatkozásában hol találom meg azt, hogy mi minősül rendezett munkaügyi kapcsolatnak?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. 56. § (1) bekezdésének g) pontja szerint az eljárásban nem lehet ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó, és nem vehet részt az alkalmasság igazolásában olyan gazdasági szereplő, aki/amely az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (Áht.)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 9.

Közszolgáltatók az új Kbt. rendszerében

Kérdés: Mit tudunk a közszolgáltatók szabályairól? Nem is lesznek vagy csak annyi, amennyi az új törvény XIV. fejezetében olvasható?
Részlet a válaszából: […] ...tárgyköröket, néhány témakörhöz rövidmegjegyzést fűzve.Felhatalmazást kap a kormány, hogy rendeletben szabályozza– a közbeszerzési eljárásban az alkalmasság és a kizáró okokigazolásának módját, az ennek körében kérhető dokumentumok körét, azalkalmasság és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 10.

Előlegfizetés tilalma

Kérdés: Tiltja-e bármely jogszabály, hogy közbeszerzési eljárásban előleget fizessen a megrendelő (ajánlatkérő)?
Részlet a válaszából: […] Előleg fizetését a közbeszerzési szabályozás nem tiltja. Errevonatkozóan például az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvénytartalmaz előírást az alábbiak szerint.A törvény 10. §-ának (1) bekezdése értelmében a MagyarKöztársaság területén működő,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 8.
1
2