31 cikk rendezése:
1. cikk / 31 Műemléki épületre vonatkozó referencia értelmezése
Kérdés: Hogyan értékelhetem azt a referenciát, melyet egy kínai ajánlattevő hoz műemléki épületen végzett munka vonatkozásában? Elképzelhető, hogy a hazai szabályok alapján mást tekintünk műemléki épületnek. Ebben az esetben a műszaki egyenértékűség szabályát hogyan tudom alkalmazni?
2. cikk / 31 Kétszeres hiánypótlás tilalma
Kérdés: Önkormányzat ajánlatkérő közbeszerzési eljárást indított csapadékvíz-elvezetés tárgyában. Alkalmassági követelménynek meghatározta a referencia benyújtását 1500 m nyílt csapadékvízcsatorna-építés és/vagy -felújítás munkára vonatkozóan. Az ajánlattevő ajánlatában benyújtott egy referenciát, viszont a teljesített mennyiséget köbméterben adta meg, nem pedig méterben. Hiánypótlást követően egy másik szerződés alapján teljesített referenciát nyújtott be, viszont ezen nem volt meghatározva, hogy milyen jellegű az építés, azaz az alkalmassági követelménynek megfelelően nyílt csapadékcsatornáról van-e szó. Elfogadható-e az új, cserélt referencia annak ellenére, hogy nem részletezi, nyílt vagy zárt csapadékcsatorna-építést végeztek-e? Kiírható-e újabb hiánypótlás/tisztázó kérdés?
3. cikk / 31 Árindokolás elfogadhatósága
Kérdés: Egy több részből álló közbeszerzési eljárásunkban az egyik részben árindokolást kértünk az első helyezettől. Az ajánlattevő beadott egy többoldalas indokolást számításokkal, de egy helyen arra hivatkozik, hogy az ár kialakítása során figyelembe vette, hogy több részben is ajánlatot adott be. Véleményük szerint elfogadható, ha az árindokolásban az ajánlattevő több részajánlat nyertességének lehetőségére hivatkozik?
4. cikk / 31 Műszaki egyenértékűség szabályának törlése
Kérdés: A műszaki egyenértékűség szabályát miért törölték a Kbt.-ből?
5. cikk / 31 Szükségtelen dokumentumok benyújtása és iratbetekintése
Kérdés: Az ajánlatkérőnek miként kell kezelni az ajánlattevő által benyújtott olyan dokumentumokat (pl. termékadatlapok), amelyek benyújtását az ajánlatkérő nem kérte, nem írta elő? Figyelmen kívül kell hagynia, vagy ellentmondás esetén felvilágosításkérést kell kérnie? Továbbá, ha a 2. helyezett ilyen (azaz az ajánlatkérő által benyújtani nem kért) dokumentumokra kér iratbetekintést, hogyan járhat el jogszerűen az ajánlatkérő? Megmutathatja ezeket a dokumentumokat?
6. cikk / 31 Részekre bontás jogszerűsége építési beruházás tárgyú közbeszerzések esetén
Kérdés: Építési beruházás (útfelújítás, aszfaltozás és térkövezés) tárgyú közbeszerzési eljárás esetében hogyan érvényesülnek az összeszámítási szabályok? Van-e lehetőség részekre bontásra, milyen szempontok alapján kell megítélni az egyes részek összetartozását, avagy elkülöníthetőségét?
7. cikk / 31 Értékelést követő bírálat keretmegállapodásnál
Kérdés: Mi értelme van annak, hogy a keretmegállapodásban az értékelés után bírálhatok? Ez mit jelent abban az esetben, ha mindkettő eredménye az eljárás eredménye?
8. cikk / 31 Árazott költségvetés fájlformátuma miatti érvénytelenség
Kérdés: Ha .xls formátumban nem töltöttem fel az árjegyzéket, érvénytelen lesz az ajánlatom? (Egy 2021-es ügyben azt láttam, hogy ez tartalmi kérdésnek minősült, és így érvénytelen lett az ajánlat.)
9. cikk / 31 Iratbetekintés és tájékoztatási kötelezettség a Kbt.-ben
Kérdés: Az uniós irányelvekben nem látom azt a szigorú üzenetet, hogy az ajánlattevők tudomására kell hozni mindent, ami alapján megtudják, miért nem nyertek egy adott közbeszerzési eljárásban. Ezt csak a hazai szabályozás tartalmazza. Szükséges-e ez a tartalom a Kbt.-ben?
10. cikk / 31 Ajánlatkérő vizsgálati kötelezettsége részajánlattétel esetén
Kérdés: Meglepetéssel olvastam, hogy a jövőben egy jogeset szerint nekem, mint ajánlatkérőnek, minden egyes részt meg kell vizsgálnom, hogy vajon megfelelő helyre töltötte-e fel azt az ajánlattevő, és ha nem, akkor is figyelembe kell vennem. Mi erről a véleményük? (Az eset száma D. 322/2019.)
