Érvénytelen ajánlattevő iratbetekintése

Kérdés: Ajánlatkérőként uniós nyílt eljárást folytattunk le, ahol minden ajánlatot érvénytelenné kellett nyilvánítanunk. Az egyik érvénytelen ajánlatot benyújtó ajánlattevő iratbetekintési kérelemmel fordult hozzánk, hogy szeretne betekinteni a másik érvénytelen ajánlatot benyújtó ajánlattevő ajánlatába. Kötelező iratbetekintést biztosítani egy érvénytelen ajánlattevő számára?
Részlet a válaszából: […] ...az iratbetekintés tartalmával összefüggésben. A gyakorlatban elterjedt az a nézet, hogy az iratbetekintés fő funkciója az ajánlatkérő eljárási cselekményei és döntései jogszerűségéről, kellően alapos és gondos eljárásról való meggyőződés, miszerint esetlegesen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 8.

Az ajánlatkérő döntésének megsemmisítése

Kérdés: A Közbeszerzési Döntőbizottság a 67/2024. számú döntésében arra jutott, hogy az aránytalanul alacsony ár miatti indokolás nem teljes körű. Ebben az esetben milyen kimenetei lehetnek ennek az ügynek? Csak új döntés várható?
Részlet a válaszából: […] ...kötelezettséget érinti."79. § (1) Az ajánlatkérő köteles az ajánlattevőt vagy részvételre jelentkezőt írásban tájékoztatni az eljárás vagy az eljárás részvételi szakaszának eredményéről, az eljárás eredménytelenségéről, az ajánlattevő vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 8.

Áremelés tárgyalásos eljárásban

Kérdés: Mi a gyakorlat abban az esetben, ha többfordulós tárgyalásos eljárásban az ajánlattevő a harmadik közbenső árnál nem a másodikkal egyezőt vagy kedvezőbbet ajánl meg, hanem emeli az ajánlati kötöttséggel nem terhelt árát?
Részlet a válaszából: […] ...érvénytelenné nyilvánítására, egyébként nincs.A Kbt. 88. § (5) bekezdése alapján az ajánlatkérő rendelkezhet úgy, hogy az eljárás ajánlattételi szakaszában a tárgyalásokat több fordulóban bonyolítja le, és a megadott fordulót követően csak azokkal...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. július 13.

Ajánlat érvénytelenné nyilvánítása kétszeres hiánypótlást követően

Kérdés: Az ajánlattevő a hiánypótlási felhívásban meghatározott határidőben benyújtotta az előírt alkalmassági követelmény tekintetében (egyben értékelési szempontra) a három szakember képzettségét/végzettségét alátámasztó iskolai oklevelét és önéletrajzát. Az önéletrajzok végén a következő szövegezésű rendelkezésre állási nyilatkozat található: "Nyilatkozom, hogy az ajánlattevő nyertessége esetén rendelkezése állok, közreműködöm a teljesítésben, az ajánlatban szereplő pozícióban, és nincs más olyan kötelezettségem a teljesítés időszakában, amely a szerződés teljesítésében való munkavégzésemet bármilyen szempontból akadályozná." Az ajánlatkérő felhívta az ajánlattevő figyelmét, hogy használhat a kiadottól eltérő nyilatkozatot, de annak tartalmilag meg kell egyeznie az ajánlatkérő által rendelkezésre bocsátott nyilatkozatminta tartalmával. Az érintett ajánlattevő a következő hiánypótlása során azonban nem kiegészítette a szakmai önéletrajzok utolsó oldalain szereplő, rendelkezésre állási nyilatkozatok tartalmát, hanem külön csatolt önéletrajzot, amelynek a végén már nem szerepel részben sem rendelkezésre állási nyilatkozat, továbbá külön becsatolta a rendelkezésre állási nyilatkozatokat az ajánlatkérő által kiadott mintát alkalmazva. Az ajánlatkérő jogszerűen érvénytelenítheti-e az ajánlattevő ajánlatát a Kbt. 73. § (1) bekezdés e) pontja alapján, vagy elfogadható ez a hiánypótlás?
Részlet a válaszából: […] ...hivatkozva a hiánypótlás hiányosságára, majd későbbi kiegészítésére), úgy azt a kockázatot vállalja, hogy egy jogorvoslati eljárás során a jogorvoslati fórum meg fogja vizsgálni, hogy a többlettartalom feltétlenül szükséges volt-e ahhoz, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 10.

Ajánlat érvénytelensége beárazatlan tételek esetén

Kérdés: Érvénytelen-e az ajánlat, ha az ajánlattevő nem minden tételt árazott be, azaz néhány tétel anyag- és díjköltsége is nullásan szerepel? A) esetben az ajánlati felhívás kifejezetten rögzíti az érvénytelenségi esetet, B) esetben nem rendelkezik az ajánlati felhívás/dokumentáció. Milyen következménye lehet annak, ha az ajánlatkérő az eljárás során nem tett fel kérdést a nullás tétellel kapcsolatban?
Részlet a válaszából: […] ...is védi. Ennek hiányában esetleg az érvénytelen ajánlatot tevő kifogásolhatja az indokoláskérés elmaradását jogorvoslati eljárás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 19.

Referencia elutasításának következményei

Kérdés: Mi a jogkövetkezménye annak, ha az ajánlatkérő az általunk benyújtott referenciát nem fogadja el? Ha az elutasítás indokát vitatjuk, milyen jogorvoslati lehetőségeink vannak?
Részlet a válaszából: […] ...meghozatalát követő – legkésőbb 3 munkanapon belül tájékoztatni kell az érintett ajánlattevőt.Az ajánlattevő előzetes vitarendezési eljárást kezdeményezhet az ajánlatkérőnél a Kbt. 80. § (1) bekezdésének a) pontja alapján, melyben a vitarendezési kérelmet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 9.

Tájékoztatás ajánlat érvénytelenségéről

Kérdés: Az alábbi kérdésben kérem szíves állásfoglalásukat. Az alkalmasság és a kizáró okok igazolása és vizsgálata az új Kbt. szabályai szerint két körben történik. Ez azt feltételezi, hogy a Kbt. 69. §-ának (4) bekezdése szerinti ellenőrzés megkezdése előtt az ajánlatkérő egy eljárásközi döntést hoz meg, melyben akár egy ajánlat érvénytelenségét is megállapíthatja. Ilyen esetben az eljárásközi döntésre is kell-e alkalmazni a Kbt. 79. §-ának (1) bekezdése szerinti tájékoztatási kötelezettséget, vagy elengedő, ha ezekről a döntésekről az írásbeli összegezésben ad részletes információt az ajánlatkérő az ajánlattevők részére? Amennyiben ilyen esetben is alkalmazandó a hivatkozott bekezdésben rögzített tájékoztatási kötelezettség, úgy azt valamennyi ajánlattevő részére meg kell küldeni, vagy elegendő csupán az érintett ajánlattevő részére, és a többi ajánlattevőt az összegezésben tájékoztatni a történtekről?
Részlet a válaszából: […] ...(2) bekezdése szerint, hogy mely ajánlat vagy részvételi jelentkezés érvénytelen, és hogy van-e olyan gazdasági szereplő, akit az eljárásból ki kell zárni. Ezt követően – a (3) bekezdés alapján – a megfelelőnek talált ajánlatokat az ajánlatkérő az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 9.

Alaki hibák rendezése közbeszerzési eljárásban

Kérdés: Hogyan "hiánypótolható" az a hiba, ha az ajánlatot nem az ajánlatkérő által meghatározott sorrendben állítja össze az ajánlattevő? Vagy ha a csomagoláson nem a kért felirat található? (Csomagolja be újra?) Érvényteleníthető az ajánlat ezekben az esetekben?
Részlet a válaszából: […] ...követelményeknek [Kbt. 10. §-ának (3) és (5) bekezdése];– az ajánlattevőt, illetőleg alvállalkozóját kizárták azeljárásból;– az ajánlattevő, illetőleg a közbeszerzés értékének tízszázalékát meghaladóan igénybe vett alvállalkozója nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 12.