40 cikk rendezése:
31. cikk / 40 Egyszerű eljárásban irányadó értékhatárt meghaladó ajánlat
Kérdés: Mi a teendő akkor, ha az ajánlatkérő egyszerű eljárást ír ki, azonban a legalacsonyabb árakkal kalkulálva, az általa megrendelt áru (szolgáltatás) legalább bruttó 56 millió forint értékű?
32. cikk / 40 Hiánypótlás ajánlati biztosítékra
Kérdés: Az ajánlatkérő lehetőséget biztosított teljes körű hiánypótlásra, azonban az ajánlati biztosíték esetében úgy rendelkezett, hogy ott hiánypótlásra nincs lehetőség. Azaz ha az ajánlati biztosíték nyújtása nem igazolt, vagy a rendelkezésre bocsátását igazoló dokumentum tartalmilag vagy formailag nem felel meg a kiírásban foglaltaknak, az ajánlat érvénytelen. Nem diszkriminatív ez a kitétel?
33. cikk / 40 Módosító javaslat szerződéstervezethez
Kérdés: A dokumentációban szerepel a vállalkozási szerződés tervezete. Csatolhatunk hozzá módosítási javaslatot?
34. cikk / 40 Mérlegelési jogkörben meghatározott érvényességi követelmények megtámadhatósága
Kérdés: Az ajánlatkérő mérlegelési jogkörében meghatározott egyéb érvényességi követelmények esetében tehet-e kifogást (megtámadhatja-e azokat) az ajánlattevő? Ha igen, milyen határidővel és milyen fórum előtt?
35. cikk / 40 Keretmegállapodás megköthetősége két, érvényes ajánlatot benyújtó ajánlattevő esetén
Kérdés: A módosított Kbt. 136/A §-ának (4) bekezdése kimondja, hogy a keretmegállapodásos eljárás akkor is eredménytelen, ha az érvényes ajánlatot benyújtók száma nem éri el a hármat. Azt jelenti-e mindez, hogy amennyiben például csupán kettő, minden szempontból érvényes ajánlatot benyújtó ajánlattevő van, úgy velük – tőlük kívülálló okok miatt – mégsem köthető keretmegállapodás? Ha a válasz igen, úgy nem tartanak-e attól, hogy ennek elkerülése érdekében "látszatajánlatokkal" fogják az ajánlattevők az érvénytelenséget elkerülni?
36. cikk / 40 Ajánlatok megfelelőségének értelmezése
Kérdés: Miért nem nyilváníthatja az ajánlatkérő eredménytelenné az eljárást a Kbt. 88. § (1) bekezdésének f) pontja alapján, és mit jelent az a gyakorlatban, hogy az ajánlatok egyéb módon nem felelnek meg a jogszabályi feltételeknek?
37. cikk / 40 Ajánlati biztosíték és hiánypótlás összefüggése
Kérdés: Ha az ajánlatkérő ajánlati biztosíték benyújtását írta elő, hiánypótlás keretében pótolható-e az ajánlati biztosíték, illetve amennyiben az ajánlati biztosíték nem az előírtaknak megfelelően lett benyújtva (például nem az előírt összegre vagy nem az előírt határidőig szól), akkor hiánypótlás keretében fel lehet-e szólítani az ajánlattevőt ajánlati biztosítékának kiegészítésére, illetőleg módosítására?
38. cikk / 40 Az "egyéb módon nem megfelelőség" értelmezésének pontosítása
Kérdés: Egyértelműsítik-e a módosítással a Kbt. 88. § (1) bekezdésének f) pontjában szereplő "egyéb módon nem felel meg..." megfoghatatlan, illetve bármire ráfogható értelmezésű szövegrészt, amely jelentős "egyéni értelmezésű" kizáró ok a pályázatok elbírálásában, és a visszaélések melegágyát kínálja fel? Egyébként a gyakorlatban mit értünk a fenti szóhasználaton?
39. cikk / 40 Ajánlattevők értesítése irreálisan alacsony ár alkalmazásakor
Kérdés: Írásbeli indoklás kérésekor – irreálisan alacsony ár megadása esetén – az ajánlattevők értesítése csak arról szól, hogy valamelyik tárgykörben a meghatározott ajánlattevőt megkereste az ajánlatkérő, vagy teljes körű tájékoztatást is meg kell adni minden ajánlattevőnek? Amennyiben irreális vállalásról indoklást kér az ajánlatkérő, és az indoklásból kiderül, hogy nem tudja fenntartani az ajánlattevő ajánlatát (például elírás miatt), lesz-e lehetőség az indoklás elfogadása mellett érvénytelenné nyilvánítani az adott ajánlatot? (Jelenleg az indoklás el nem fogadhatóságára van szabályozás.)
40. cikk / 40 Eljárás kizárólag értékhatáron kívül eső ajánlatok beérkezése esetén
Kérdés: Amennyiben egy "alacsonyabb értékhatárú" (például egyszerű vagy nemzeti értékhatár alá tartozó) eljárásra csak az értékhatáron kívül eső ajánlatok érkeznek, van-e mód arra, hogy a Kbt. előírásainak megfelelően tárgyaljunk, és ennek eredményeként csökkenjenek az árak a megfelelő értékhatár alá? Például nemzeti rezsimben, nyílt eljárásban csak a közösségi értékhatárt meghaladó ajánlatok érkeznek. A Kbt. lehetővé teszi, hogy a három legjobb ajánlattevővel (meghatározott feltételek teljesülése esetén) tárgyaljon az ajánlatkérő. Ez a lehetőség fennáll-e ebben az esetben is? Másképp kell-e viszonyulni ebből a szempontból egy nyílt eljáráshoz, mint egy eleve tárgyalásosként meghirdetett eljáráshoz, amelynél az ajánlati kötöttség csak a tárgyalások végén áll be? A fentiek analógiájára egy tárgyalásosként meghirdetett egyszerű eljárásnál mi a helyzet?
