Megbízási díj és a közbeszerzési kötelezettség fennállása

Kérdés: Intézményünk EU-s pályázatában a feladatokat munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban (megbízási díj) végzik a kollégák. A projektben 5 kolléga 3-féle munkakört tölt be, az erre megítélt összeg közel 53 millió forint, amelyet 3 év alatt fizetünk ki. Közbeszerzésköteles-e ebben az esetben a megbízási díj? A pénzügyi asszisztens adminisztrációs feladatokat lát el, a többi kolléga szakmai megvalósító. A mentorok a pályázat célcsoportjaként szereplő személyek mentorálását végzik, a pszichológus és a jogi tanácsadó szintén a célcsoport segítségére van. A szakmai vezető mindezeket a feladatokat koordinálja, a szociális asszisztens pedig a mentorok adminisztrációs feladataiban segít.
Részlet a válaszából: […] ...a megbízási szerződések megkötése során, ugyanakkor mi magunk is érezzük, hogy nem reális ezeket a szakembereket egy közbeszerzési eljárásba irányítani, hiszen nem valószínű, hogy képesek ajánlatot tenni, vagy akár a szerződések fenn is állhatnak,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 10.

Szakember bevonásával kapcsolatos alkalmassági feltétel előírási módjának jogszerűsége

Kérdés: Jogszerű-e az olyan alkalmassági feltétel előírása, amellyel az ajánlatkérő elsődlegesen a névjegyzékbe bejegyzett szakember bevonását követeli meg, emellett azonban lehetőséget teremt a névjegyzéken kívüli, de a névjegyzékbe kerüléshez szükséges végzettséggel és gyakorlati idővel rendelkező szakember elfogadására is?
Részlet a válaszából: […] ...ilyen alkalmassági feltétel előírása nem szükséges.Nem szükséges külön indokolás, ha a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás jogalapja szerint csak meghatározott gazdasági szereplő hívható fel ajánlattételre. További követelmény, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 13.

Kapacitást biztosító bevonása mérleg szerinti eredmény igazolására

Kérdés: Bevonható-e kapacitást biztosító, amennyiben nem árbevételt, hanem mérleg szerinti eredményt kell igazolni?
Részlet a válaszából: […] ...a közöttük fennálló kapcsolat jogi jellegétől függetlenül. Ebben az esetben meg kell jelölni az ajánlatban, több szakaszból álló eljárásban a részvételi jelentkezésben ezt a szervezetet, és az eljárást megindító felhívás vonatkozó pontjának megjelölésével...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. szeptember 8.

A Vbt. hatálya

Kérdés: Ha védelmi jellegű beszerzést szeretnék, mert az őrzés-védelem egy magasabb fokát szeretném megvalósítani, van-e arra lehetőség, hogy a védelmi beszerzési szabályok szerint járjak el? (Van más társszervezetünk, amely csak listán lévő céget hívhat meg, amely ugyanúgy közjogi szervezet, mint a mi cégünk.)
Részlet a válaszából: […] ...beszerzési szerződések megkötése érdekében a 6. §-ban ajánlatkérőként meghatározott szervezetek az e törvény szerinti beszerzési eljárásokat kötelesek lefolytatni.A Vbt. alanyi hatálya ugyanazt a közjogi szervezeti meghatározást tartalmazza, mint a Kbt., így a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. szeptember 8.

Árbevétel meghatározása év közbeni kiírásnál

Kérdés: Ha év közben írják ki az eljárást, akkor milyen árbevétel szükséges a beszerzés tárgyából? Lehet az adott évi árbevétel is, például becsült értékkel?
Részlet a válaszából: […] Az árbevétel esetében lezárt üzleti évet vizsgálhat csak az ajánlatkérő, azaz nincs lehetőség arra, hogy egy adott pénzügyi év becslése alapján kerüljön az árbevétel elszámolásra, még abban az esetben sem, ha a közbeszerzés szerinti árbevételről van szó.A 321/2015....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 13.

Mérleg "kiváltása" pénzügyi alkalmasság igazolásakor

Kérdés: Pénzügyi alkalmasság igazolására miért csak a mérleget kérik az ajánlatkérők? Ha ezt írja elő az ajánlatkérő, és nekem negatív a mérlegem, akkor azt mivel válthatom ki? Van lehetőségem az árbevétellel kiváltani, ami egy lehetséges opció a frissen létrejött cégek esetében?
Részlet a válaszából: […] ...a közöttük fennálló kapcsolat jogi jellegétől függetlenül. Ebben az esetben meg kell jelölni az ajánlatban, több szakaszból álló eljárásban a részvételi jelentkezésben ezt a szervezetet és az eljárást megindító felhívás vonatkozó pontjának megjelölésével...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 24.

Önkormányzat saját cége és a kkv-minősítés kapcsolata

Kérdés: Önkormányzat saját cégénél figyelemmel kell-e lenni a tulajdonos más cégeire, és így az árbevételi, munkavállalói korlátot figyelni kkv-ként történő megítéléskor?
Részlet a válaszából: […] ...fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény 3. §-ának (4) bekezdésében foglalt korlátozó rendelkezés az ilyen eljárásokban nem alkalmazandó.A 3. § (4) bekezdése nem alkalmazandó, ami egyben azt is jelenti, hogy az önkormányzat saját cégét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. november 21.

Nyilatkozat kkv-státuszról

Kérdés: Az ajánlatkérő nyilatkozatot kér tőlünk, hogy kis- és középvállalkozásnak minősülünk-e. A vonatkozó törvény szerint ugyan nem, de anyavállalatunktól függetlenül azok lennénk. Mi a megoldás, mit nyilatkozhatunk?
Részlet a válaszából: […] ...kis- és középvállalati státusz felértékelődött, mivelnemzeti eljárásrendben az ajánlatkérő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljáráslefolytatása során áru és szolgáltatás beszerzése esetében 25 millió, építési beruházásesetében 150 millió forint alatt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 2.

Ellentmondásos gyakorlat újonnan alakult cég alkalmassága vonatkozásában

Kérdés: A Közbeszerzési Levelek 101. számban, a 2076. számú dokumentumban az újonnan alakult céggel kapcsolatosan megfogalmazottakkal kapcsolatban ellentmondás van. Közelmúltban – 2009. 05. 31-e előtt – indított közbeszerzési eljárásban alkalmassági feltétel volt, hogy az elmúlt két évben (2006. és 2007. években) az ajánlattevő mérlege/eredménye nem lehet negatív. Az ajánlattevőt hiánypótlásra szólították fel, hogy csatolja a 2006. és 2007. évi mérlegeit az alkalmasság ellenőrzése érdekében. Az ajánlattevő nyilatkozott, hogy a csatolt cégkivonat tanúsítása szerint is a cég a 2008. évben alakult, és az adott időszakra a későbbi alakulásra tekintettel nem rendelkezik mérleggel. Az ajánlattevőt a hiánypótlásra benyújtott nyilatkozat ellenére kizárták – Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pont, mert "hiánypótlás ellenére" sem csatolta be a hivatkozott és kért mérlegeit. A kizárás miatt döntőbizottsági eljárás indult, mivel a negatív mérleg/eredmény alkalmatlansági feltétel az újonnan alakult céggel szemben nem állapítható meg. A döntőbizottsági eljárás alapján meghozott határozat az eljárást lezáró eredményhirdetés ezen pontját nem semmisítette meg. Azaz a számviteli jogszabályok szerinti beszámoló benyújtásának elmaradásával kapcsolatban a KD-nek nem az volt a "gyakorlata", hogy nem tekinthető érvénytelenségi oknak, amennyiben az ajánlattevő később alakult, és ezért nem képes teljesíteni a feltételt. Ebben az esetben, az ajánlattevő milyen eljárást kezdeményezhet (mit tehet) a levélben megfogalmazott döntőbizottsági "gyakorlat" alkalmazása érdekében?
Részlet a válaszából: […] ...Ebben az esetben az érvénytelennényilvánítás feltétele a hiánypótlás volt. Ez azért kulcskérdés, hogy a kérdezőáltal felvetett eljárásban volt-e lehetőség hiánypótlásra, hiszen 2009. április1-jét megelőzően ennek kizárására is volt lehetőség. A DB tehát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 9.

Szakmailag használhatatlan műszaki leírás a dokumentációban

Kérdés: Ki lehet-e úgy írni egy tendert, hogy annak műszaki leírása a szakma számára teljesen használhatatlan, és minden elemére kérdést kell feltenni?
Részlet a válaszából: […] ...– az egyébként nem megfelelő kiírás miatt – nem lesznek megfelelőajánlatok, és vagy eredménytelenül zárul a közbeszerzési eljárás, vagy szakmaiértelemben "rossz" lesz a megkötött szerződés.A gyakorlati kérdéseket közbeszerzési értelembenmegvizsgálva...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 18.
1
2