11 cikk rendezése:
1. cikk / 11 A VBÜ kormányrendelet hatálya
Kérdés: A Védelmi Beszerzési Ügynökség kapcsán merült fel, hogy a VBÜ kormányrendelet hatálya alá tartozunk-e. Ha nem vagyunk közbeszerzés-kötelesek, csak leginkább a nagyobb EU-s projektek erejéig, de a VBÜ kormányrendelet mégis úgy fogalmaz, hogy ránk is vonatkozik, abban az esetben melyik jogszabály az erősebb?
2. cikk / 11 Nyilatkozat magánszemély kapacitást biztosító bevonása esetén
Kérdés: Milyen következménye van annak, ha a kapacitást biztosító helyett az ajánlattevő azt nyilatkozza, hogy a saját embere a bevont szakember, ugyanakkor a szakember önéletrajzából egészen más derül ki? Ebben az esetben hamis adatszolgáltatás történik, esetleg hiánypótlást kell elrendelni? Vagy magánszemély esetében ennek nincs relevanciája?
3. cikk / 11 In-house jogalapok vizsgálata
Kérdés: Önkormányzat köthet-e szerződést közbeszerzés lebonyolítása nélkül kivitelezésre a 100 százalékban tulajdonában lévő nonprofit kft.-jével, ha a szervezet megfelel a Kbt. 9. § (1) bekezdés h) pontjának? Mit kell vizsgálni a Kbt. fenti paragrafusán kívül annak eldöntésére, hogy a szerződés minősülhet-e "in-house" beszerzésnek? Alkalmasságot például kell-e vizsgálni? Jelenleg a munka elvégzéséhez nem adottak sem a személyi, sem a műszaki feltételek, viszont a cég tevékenységében benne van az útépítés. Alvállalkozót vehet-e igénybe az ajánlattevő/kivitelező ilyen esetben? Ha mégsem lehet közvetlenül szerződést kötni, és közbeszerzési eljárást írnak ki, lehet-e az önkormányzat saját cége ajánlattevő vagy alvállalkozó? (EU-s forrás nincs a projektben.)
4. cikk / 11 Felelősség tervhiány esetén
Kérdés: Ha a kiírás az építési munkánál a terveztetéssel együtt szerepel, és a tervek nem készülnek el, kinek a felelőssége ez – ugyanis a terveztetés beruházói feladat, és ezt (kiviteli terv) az ajánlat részeként kérte az ajánlatkérő? A tervellenőr közreműködése, bevonása kinek a kötelezettsége? (Hivatalosan megrendelő.)
5. cikk / 11 Közzétételi kötelezettség
Kérdés: A közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződéseket teljes terjedelmükben közzé kell tenni, illetve milyen részletességgel kell ennek a kötelezettségnek eleget tenni? Mi a helyzet akkor, ha az ajánlatkérőnek nincs honlapja?
6. cikk / 11 Maradványpénzek felhasználása
Kérdés: Uniós támogatású program keretében a maradványpénzek felhasználása érdekében tervezetet készítettünk a már kifejlesztett tananyagok témaköreinek médián keresztül történő népszerűsítésére. Az igényelt támogatás összege 300 millió forint. A feladatokat szakmai szolgáltatásként tudjuk költségvetési soron tervezni. Szeretném megkérdezni, hogyan járunk el szabályosan, szükséges-e a közbeszerzési eljárás lefolytatása, amennyiben jóváhagyást nyer a tervezés?
7. cikk / 11 Kbt. megkerülése a gyakorlatban
Kérdés: A Kbt. 2/A. §-ának (1) bekezdése szerint nem minősül a 2. § (1) bekezdésének alkalmazásában szerződésnek az a megállapodás, amelyet "a 22. §-ának (1) bekezdése szerinti ajánlatkérő és az olyan, százszázalékos tulajdonában lévő gazdálkodó szervezet köt egymással, amely felett az ajánlatkérő – tekintettel a közfeladat, illetve a közszolgáltatás ellátásáért vagy ellátásának megszervezéséért jogszabályon alapuló felelősségére – a stratégiai és az ügyvezetési jellegű feladatok ellátását illetően egyaránt teljes körű irányítási és ellenőrzési jogokkal rendelkezik, feltéve, hogy a gazdálkodó szervezet a szerződéskötést követő éves nettó árbevételének legalább 90 százaléka az egyedüli tag (részvényes) ajánlatkérővel kötendő szerződés teljesítéséből származik. A szerződés teljesítéséből származik a szerződés alapján harmadik személyek részére teljesített közszolgáltatás ellenértéke is, tekintet nélkül arra, hogy az ellenértéket az ajánlatkérő vagy a közszolgáltatást igénybe vevő személy fizeti meg." Valamely önkormányzat egy közfeladat ellátására 100 százalékos tulajdonában lévő gazdasági társaságot alapít, vele a Kbt. eljárása nélkül hosszú távú megállapodást köt. A Kbt. megkerülésének minősül-e, ha ezt a gazdasági társaságot az önkormányzat ezután értékesíti, természetesen a megállapodásaival együtt?
8. cikk / 11 Közbeszerzések ellenőrzésének gyakorlati problémái
Kérdés: Az ellenérték kifizetésénél alapvető problémát jelent, főleg az uniós költségből történő megvalósítások esetén, hogy az ellenőrzések nagyon elhúzódnak, emiatt a beruházást kezdeményező intézmény, önkormányzat stb. a felvett hitelek miatt olyan lehetetlen helyzetbe, adósságba kerülhet, ami számára nagy teher. Előfordul olyan beszerzés, ahol a megvalósítást követően eltelt egy év múlva kerül csak sor az uniós ellenőrzésekre, és az eljárás lezárása után kapják meg az önkormányzatok a pénzt. Ez nem a közbeszerzési tárgykörbe tartozik, de valamilyen rendezés e téren is szükséges lenne, mert összefüggésben van a kifizetések elhúzódásával. Tudnak-e ebben a körben érdemi változásról?
9. cikk / 11 Jogosultság az in house beszerzés szabályai szerinti szerződésre
Kérdés: Ha több ajánlatkérő (állami önkormányzati szerv) közös, 100 százalékos tulajdonában van a gazdálkodó szervezet, közülük egy-egy tulajdonos jogosult-e vele az in house beszerzés szabályai szerint szerződni? (Természetesen a többi törvényi feltétel fennállása esetén.)
10. cikk / 11 Új értelmező rendelkezések a Kbt.-ben
Kérdés: Tudomásunk szerint a módosítás számos új értelmezést vezetett be a közbeszerzési törvénybe, amelyek azonban nem egy időben lépnek hatályba. Kérdésünk, hogy melyek azok az értelmezések, amelyeket 2006. január 15-étől alkalmazni kell?
