A jogorvoslati moratóriumi időszak számítása

Kérdés: Hogyan kell a moratóriumi időszakot számolni, ha már az eredményt megkaptuk? Hogyan alakul az iratbetekintés és az előzetes vitarendezés ennek tükrében?
Részlet a válaszából: […] ...hasonlóan 10 nap. A Kbt. 131. § (6) bekezdése tér ki arra az esetre, amikor a moratórium rövidebb, jelesül a 115. § szerinti eljárás esetén az írásbeli összegezés megküldése napját követő ötnapos időszak. A moratórium két (öt- és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. július 14.

Eljárás a felhívásnak nem megfelelő ajánlat benyújtása esetén

Kérdés: Az ajánlat nyitva érkezett az ajánlatkérő által megjelölt helyre, mivel az ajánlattevő nem tüntette fel, hogy a csomag tárgya közbeszerzési ajánlat, amelyet a megadott határidőig nem szabad felbontani – ahogyan az a felhívásban előírták. Az ajánlatot ezért érvénytelennek kell nyilvánítani a Kbt. 73. § (1) bekezdésének e) pontja alapján, vagy elegendő, ha az ajánlat beérkezésének módjáról jegyzőkönyvet vesz fel az ajánlatkérő, és a bontáson is ismerteti a beérkezés módját, egyebekben pedig úgy jár el, mintha szabályosan érkezett volna meg az ajánlat?
Részlet a válaszából: […] ...ha– azt az ajánlattételi, illetve részvételi határidő lejárta után nyújtották be;– az ajánlattevőt, részvételre jelentkezőt az eljárásból kizárták;– ha az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező alvállalkozója, vagy az alkalmasság igazolásában részt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 8.

Iratbetekintés iránti igény jelzésének határideje

Kérdés: A Kbt. nem szabályozza, hogy az összegezés kézhezvételét követően a gazdasági szereplőnek hány napon belül kell jelezni iratbetekintési szándékát. A Kbt. 45. §-ának (1) bekezdése csak azt szabályozza, hogy az ajánlatkérőnek 2 munkanapon belül kell időpontot biztosítani az iratbetekintésre. Hogyan értelmezendő a rendelkezés?
Részlet a válaszából: […] ...hogy addig van lehetőség iratbetekintésre, míg lehetősége van az iratbetekintést kérő érdekelt gazdasági szereplőnek jogorvoslati eljárást indítania.A Kbt. 45. §-ának (1) bekezdése szerint az adott eljárásban részt vett ajánlattevő vagy részvételre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 12.

Kiegészítő tájékoztatás jogszabályba ütközése

Kérdés: Mit lehet akkor tenni, ha a kiegészítő tájékoztatás szerinti válasz véleményünk szerint a Kbt.-be ütközik?
Részlet a válaszából: […] ...jelentkező, ha álláspontja szerint egészében vagy részben jogsértő az írásbeli összegezés, illetve az ajánlatkérő bármely eljárási cselekménye vagy a közbeszerzési eljárásban keletkezett bármely – a b) pont szerintieken kívüli – dokumentum;...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 17.

Munkanapokban meghatározott határidő értelmezése

Kérdés: A Kbt. több helyen munkanapokban meghatározott határidő alkalmazását írja elő. Az így megadott határidő pontosan mikor jár le? Az utolsó nap 24. órájában, vagy az adott napon, a munkaidő végén? Nevezetesen például, ha az ajánlattevő vitarendezési kérelmet nyújt be, de az a határidő utolsó napján, munkaidő után érkezik meg az ajánlatkérőhöz, az határidőben benyújtottnak, avagy elkésettnek tekintendő?
Részlet a válaszából: […] ...jelentkező, ha álláspontja szerint egészében vagy részben jogsértő az írásbeli össze­gezés, illetve az ajánlatkérő bármely eljárási cselekménye vagy a közbeszerzési eljárásban keletkezett bármely – a b) pont szerintieken kívüli – dokumentum;–...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. november 20.

2013. július 1-jei hatályú Kbt.-módosítás

Kérdés: Mikortól lép hatályba a Kbt. módosítása, és milyen területeket érint? Külön törvényben módosítják, vagy az energetikai tárgyú, esetleg más törvények módosításai között?
Részlet a válaszából: […] ...a kiemelt fontosságú módosításokat veszi sorra:– a Kbt. 75. §-ának (2) bekezdése rendelkezik az olyan ajánlattevő közbeszerzési eljárásban való kizárásának lehetőségéről, amely ajánlatában olyan származású árut ajánl, amely számára nem kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 24.

Kötbérmérték megtámadása

Kérdés: A szerződéstervezetben az ajánlatkérő irreálisan magas kötbérmértéket határozott meg, és nem vette figyelembe az arra vonatkozó korrekciós kérelmünket. Mit lehet ilyenkor tenni? Induljunk a tenderen, ha nyerünk, kössük meg a szerződést, és utána támadjuk meg a kötbérmértéket a bíróságon? Előzetesen támadhatjuk valahol?
Részlet a válaszából: […] ...jelentkező, ha álláspontja szerint egészében vagy részben jogsértő az írásbeli összegezés, illetve az ajánlatkérő bármely eljárási cselekménye, vagy a közbeszerzési eljárásban keletkezett bármely – a következő, b) pont szerintieken kívüli –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 9.

Hiánypótlás korrekciós célú, ismételt benyújtása

Kérdés: Hiánypótlás ismételt benyújtása esetlegesen javít-e a korábbi hibán? Kérheti-e akár másként a korábbi hiányosságot az ajánlatkérő?
Részlet a válaszából: […] ...hogy a jogalkotó megteremtette annak a jogi lehetőségét, hogy meghatározott feltételek mellett és körben az ajánlatkérő nemcsak az eljárást lezáró döntését módosíthatja, hanem közbenső eljárási cselekményeket folytathat – hiánypótlás, felvilágosítás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. december 12.

Újabb forduló lefolytatásának feltételhez kötése

Kérdés: Jogszerű-e a kiírásnak az a kitétele, miszerint az ajánlatkérő a pénzügyi ajánlatok beérkezését követően dönt arról, hogy kíván-e újabb fordulót lefolytatni, avagy sem, és ha nem, akkor a pénzügyi ajánlatok beérkezését követően értékeli a pályázatokat teljeskörűen, egy – valamennyi ajánlattevőre érvényes – egységes szempontrendszer szerint?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésből nem állapítható meg egyértelműen, hogy az milyeneljárásra vonatkozik. Emiatt csupán azt tudjuk mondani, hogy nyílt ésmeghívásos eljárásban a leírt technika nem alkalmazható. Ezekben az eljárásokbanaz ajánlattevő komplex ajánlatot köteles benyújtani a Kbt. 70...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. augusztus 11.

Ajánlat pontosítása

Kérdés: Mit jelent az ajánlat pontosítása? Milyen mértékű pontosítás az, amely még nem vezet az ajánlat módosításához?
Részlet a válaszából: […] ...nehéz kérdés, amelynek a nyílt és a meghívásoseljárásban van különös jelentősége, az ajánlati kötöttségre vonatkozórendelkezések miatt. Nyílt és meghívásos eljárásban az ajánlatok felbontásátkövetően ugyanis az ajánlatkérő kerülhet olyan helyzetbe...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. augusztus 11.