Közbeszerzéshez kapcsolódó adójogszabály hatálybalépése

Kérdés: Az adózással kapcsolatban mikor lép hatályba az a rendelkezés, ami az ajánlattevőket kötelezi arra, hogy folyamatosan igazolják, nincs adótartozásuk?
Részlet a válaszából: […] ...vállalkozási viszonyban álló vállalkozások esetén -a tulajdonosi, irányítási viszonyok stb. összefonódása miatt – a közbeszerzésieljárásban közvetlenül részt vevő vállalkozások mindegyike egyetemlegesen felela tartozásért. Gyakran visszaélések forrása az, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. július 21.

Együttes adóigazolás jogszabályi háttere

Kérdés: Tudomásunk szerint 2008. január 1-je után elnyert közbeszerzési pályázat számlájának benyújtásánál 15 napon belül kelt együttes adóigazolás kötelező. Valóban ez a hatályos szabály? Kérjük ennek megerősítését, illetve a vonatkozó törvény számát és megjelenésének időpontját megadni szíveskedjenek!
Részlet a válaszából: […] ...1-jétől módosul a 2003. évi XCII. törvény(Art.), pontosabban kiegészült egy új, 36/A. §-sal. Ennek értelmében aközbeszerzési eljárás során kötött szerződés teljesítése alapján benyújtotthavi nettó 100 000 forint feletti számlát az ajánlatkérő csak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. február 18.

Fizetési tilalom ajánlattevői adótartozás esetén

Kérdés: Az új szabályozás értelmében, ha az ajánlattevőnek van adótartozása, valóban nem fizethetek neki? És ha mégis fizetek, mi lesz a következménye?
Részlet a válaszából: […] ...március 1-jétől módosul az Art., pontosabban kiegészülegy új szakasszal, a 36/A. §-sal. Ennek alapján a közbeszerzési eljáráseredményeként kötött szerződés teljesítése alapján benyújtott havi nettó 100000 forint feletti számlát az ajánlatkérő csak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 7.

Közös vállalkozások a közbeszerzésben

Kérdés: A Kbt. új, 173. § (4) bekezdésének b) pontja alapján mentesülést enged a törvény a közbeszerzési eljárás alkalmazása alól, amennyiben az ajánlatkérő olyan közös vállalkozással köt szerződést, amelynek maga is tagja, feltéve, hogy a közös vállalkozást azért hozták létre, hogy az adott tevékenységet legalább három éven keresztül végezze, és feltéve, hogy a létesítő okirata kiköti, hogy a vállalkozást létrehozó ajánlatkérők legalább ugyanennyi ideig a vállalkozás tagjai maradnak. A Kbt. 173. § (4) bekezdésének b) pontjával összefüggésben kérdéseim az alábbiak: - Milyen gazdasági társasági vagy egyéb formákat kell közös vállalkozásnak tekinteni, különös tekintettel arra, hogy a holding – mint a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvényben nem szabályozott, de a gazdasági kapcsolatokban jelen lévő gazdasági társulási forma –, illetőleg az elismert vállalatcsoport – mint a 2006. július 1-jétől hatályba lépő új Gt.-ben szabályozott, elkülönült jogalanyisággal nem rendelkező társulási forma – közös vállalkozásnak minősül-e? - Amennyiben a közös vállalkozás tagjai önálló jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaságok, akkor az ajánlatkérő – aki tagja a közös vállalkozásnak – mentesülhet-e a közbeszerzési eljárás alkalmazása alól, ha a közös vállalkozás egy más tagjával köt szerződést? - A közös vállalkozást létrehozó ajánlatkérőknek azon kötelezettségvállalását, hogy legalább három évig a közös vállalkozás tagjai maradnak, a létesítő okiratnak kell tartalmaznia, vagy az uralmi szerződés, illetőleg a szindikátusi szerződés is tartalmazhatja-e azt? (Ugyanis a gazdasági tevékenység végzésére irányuló holdingtársaságok nem rendelkeznek közös alapító okirattal, csupán szindikátusi szerződéssel, illetőleg az új Gt. az elismert vállalatcsoporton belüli szerződésként az uralmi szerződést nevesíti.)
Részlet a válaszából: […] Válaszunk a kérdés első részére: közös vállalkozási forma aközös vállalat, azonban a Gt. módosítása miatt 2006. július 1. után már nemlehet ilyet alapítani, csak a már meglévők működhetnek tovább.Másik "közös vállalkozási forma" az egyesülés, melytársasági forma...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. július 24.

Új értelmező rendelkezések a Kbt.-ben

Kérdés: Tudomásunk szerint a módosítás számos új értelmezést vezetett be a közbeszerzési törvénybe, amelyek azonban nem egy időben lépnek hatályba. Kérdésünk, hogy melyek azok az értelmezések, amelyeket 2006. január 15-étől alkalmazni kell?
Részlet a válaszából: […] ...b) pontja esetében – azaz amikor aKbt. úgy rendelkezik, hogy szabályait nem kell alkalmazni a nemzetköziszerződésben meghatározott külön eljárás alapján történő beszerzésre, ha azEurópai Unión kívüli állammal kötött szerződés projekt közös...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 27.

Közbeszerzési eljárás lefolytatásának kötelezettségével kapcsolatos Kbt.-módosítás

Kérdés: Hogyan értelmezhető a Kbt. új, 2/A §-a? Megismerhető-e, illetve kapcsolódik-e hozzá törvényi indokolás?
Részlet a válaszából: […] ...eltérően nem rendelkezik, a szerződés a szóbanforgó esetben határozott időre, legfeljebb egy évre köthető; a szerződésközbeszerzési eljárás mellőzésével akkor hosszabbítható meg, ha az előzőekbenismertetett, első bekezdés szerinti feltételek teljesültek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 3.

Közbeszerzési referensi tevékenység szakmai feltételei

Kérdés: Milyen szakmai feltételek megléte mellett lehet valaki közbeszerzési referens? Van-e jelenleg olyan végzettség, amelynek birtokában a fenti tevékenység gyakorolható?
Részlet a válaszából: […] ...nyomonkövetése, akkor a szakembernek – a rendelet értelmében – képesnek kell lennie – a közbeszerzési, valamint a közbeszerzési eljárásbanalkalmazandó egyéb jogszabályok – így különösen a Polgári Törvénykönyvről, aközigazgatási hatósági eljárás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 18.
1
2