Katalógusban szereplő termék rendelése

Kérdés: Mi a véleményük erről a szerződéses tartalomról nyílt eljárás keretében? "A vevő jogosult a közbeszerzési eljárás dokumentációjában megadott termékeken felül egyéb, az eladó termékkatalógusában szereplő, a beszerzés tárgyának megfelelő termékeket is megrendelni az eladótól."
Részlet a válaszából: […] ...nyílt eljárásban az ajánlatkérőnek pontosan meg kell határoznia a beszerzés tárgyát, annak a teljesítés során történő kiegészítésére nincs lehetőség, még akkor sem, ha ezt egyfajta automatizmusként kezeli a szerződés.Attól, hogy a Kbt. 141. § (4) bekezdés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 8.

Közbeszerzési szakértelem egybeszámítása

Kérdés: Az új szabályoknak megfelelően állami közbeszerzési szaktanácsadót (ÁKSZ-ot) alkalmazunk munkavállalóként. Szükségünk volna azonban további közbeszerzési tanácsadás igénybevételére. Hogyan kell a beszerzés becsült értékét számítani, figyelembe kell venni az ÁKSZ-tevékenység értékét is?
Részlet a válaszából: […] ...tárgynak minősül, amely továbbra is a Kbt. hatálya alá tartozik.A 2023. november 8-án hatályba lépett módosítás törölte a nemzeti eljárási szinthez tartozó kivételi körök közül a Kbt. 111. § h) pont szerinti kivételt, amely a felelős akkreditált...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 10.

Felelősségbiztosítás mértéke

Kérdés: Építési beruházásra irányuló közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő szerződéskötés feltételeként előírhatja az építési beruházáshoz kapcsolódó felelősségbiztosítást? Ez esetben is alkalmazandó a 75%-os mértékre vonatkozó szabály?
Részlet a válaszából: […] Véleményünk szerint igen, a felelősségbiztosítás megléte a nyertessel való szerződéskötés feltételeként is előírható. Ez esetre ugyanakkor sem a Kbt., sem az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 10.

Alvállalkozói nyilatkozat és EKR

Kérdés: Az alvállalkozók bevonására vonatkozó nyilatkozatot is elektronikus úton és az EKR-en keresztül kell az ajánlatkérő rendelkezésére bocsátani?
Részlet a válaszából: […] ...és az EKR mellőzése következhet magából a Kbt.-ből [Kbt. 41. § (1) és (3) bekezdés], azaz pl. ha a beszerzés és/vagy az eljárási cselekmény valamilyen sajátossága miatt az írásos és elektronikus kommunikáció nem lehetséges vagy nem célravezető (pl...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 7.

Folyamatba épített ellenőrzés elmaradásának következménye

Kérdés: Helyi önkormányzat ajánlatkérő a 256/2021. (V. 18.) Korm. rendelet alkalmazása során az uniós forrásból támogatott projekt becsült értékét – az opciós munkák értékét is figyelembe véve – nettó 295 millió forintban határozta meg, erre tekintettel nemzeti nyílt közbeszerzési eljárást folytatott le a Kbt. 112. § (1) bekezdés b) pontja szerint. A rendelkezésre álló fedezet összege nem éri el a nettó 300 millió forintot. Tekintettel a becsült értékre, az eljárás ellenőrzése körében a Korm. rendelet 180-181. §-a utóellenőrzés lefolytatását írja elő. Amennyiben a nyertes ajánlati ár meghaladja a nettó 300 millió forintot, érvénytelenné kell-e nyilvánítania az eljárást az ajánlatkérőnek kizárólag amiatt, hogy az eljárás ellenőrzése körében nem a Korm. rendelet 182-193. §-ai szerint járt el? Ha a 300 millió forintot opciós munkák nélkül nem éri el a szerződés értéke, és azt nem is rendeli meg az ajánlatkérő, menthető a helyzet? Amennyiben az ajánlatkérő kiegészítő forráshoz jut, és erre tekintettel az opciós munkákat is megrendeli, az változtat-e a jogi megítélésen, ha így haladja meg a 300 millió forintot a kifizetett számla értéke?
Részlet a válaszából: […] ...valamint az építési beruházás, építési koncesszió esetén a háromszázmillió forintot el nem érő becsült értékű közbeszerzési eljárások ellenőrzéséről rendelkezik, azaz csak és kizárólag a becsült értéket veszi az ellenőrzési kötelezettség alapjául...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 8.

Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazása

Kérdés: A tavalyi évben közbeszerzési szerződést kötöttünk egy összetett – 3 egységből álló – feldolgozási rendszer 2 egységének beszerzésére. Mindegyik egység önállóan is működőképes, de a leghatékonyabb működést a teljes rendszer biztosítja. Az idén maradt annyi beruházási forrásunk, hogy a 3. csomagolási egységet is meg tudnánk vásárolni, amelynek értéke 68 millió Ft. Lehet-e közvetlenül szerződni a korábbi szerződő partnerrel?
Részlet a válaszából: […] ...arra, hogy az ajánlatkérő a korábbi szerződő partnerrel kössön szerződést a 3. csomagolási egységre hirdemény nélküli tárgyalásos eljárás eredményeképpen, amennyiben a Kbt. 98. § (4) bekezdésében meghatározott feltételek – jelen esetben – teljesülnek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 8.

Egybeszámítási kötelezettség fennállása

Kérdés: Közbeszerzési ajánlatkérők vagyunk, és az intézményünk vezetése úgy döntött, hogy az intézmény pénzügyi feladataira megbízási szerződést köt három külső partnerrel, könyvelési szolgáltatásra, pénzügyi adminisztrációra és bérszámfejtésre több jogalany vonatkozásában. A megbízási szerződéseket egy évre szeretnénk megkötni, az egyes szerződések becsült értékét 11-32-33 millió Ft-ban határoztuk meg. A kérdésünk az, hogy lefolytathatjuk-e nemzeti eljárásrendben a kiválasztásra irányuló eljárásokat?
Részlet a válaszából: […] ...venni. Ez az érték meghaladja a szolgáltatásbeszerzésre irányuló uniós értékhatárt, így álláspontunk szerint a közbeszerzési eljárást nem lehet nemzeti eljárásrendben lefolytatni, mindenképpen uniós eljárásrendet kell választani.(Kéziratzárás: 2023. 08....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 13.

Uniós eljárásrend választása szabadon

Kérdés: Amennyiben valamely gazdasági szereplő hirdetményt ad fel a TED-en, a beszerzési eljárása becsült értékének minden esetben el kell érnie az adott tárgyra vonatkozó uniós értékhatárt, vagy az az értékhatár alatti becsült értékű eljárásra vonatkozó hirdetmény is közzétehető például abból a célból, hogy további uniós országok számára is elérhető legyen a felhívás?
Részlet a válaszából: […] ...amennyiben az ajánlatkérő úgy dönt, hogy alacsonyabb értékű beszerzését is uniós eljárásrendben kívánja lefolytatni, és az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétenni, ennek nincs jogi akadálya. Ezt egyéb­iránt a Kbt. 21. § (1) bekezdése egyértelműen meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. július 12.

Teljesítési határidő módosulása

Kérdés: Árubeszerzésre tervezünk nemzeti nyílt közbeszerzési eljárást indítani. A becsült érték felmérése során néhány gazdasági szereplő jelezte, hogy esetlegesen szállítási nehézségek merülhetnek fel, amely miatt a szállítási határidőt nem lehet tervezni. A teljesítési határidőre lehet alkalmazni a Kbt. 141. § (4) bekezdés a) pontját?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. 141. § (4) bekezdés a) pontja az egyik olyan jogalap, amely esetében egy közbeszerzési szerződés új közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül módosulhat. A Kbt. az alábbiak szerint szabályozza a kérdésben jelzett jogalapot:"141. § (4) A (2)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 14.

Üvegkapu használatának kötelezettsége

Kérdés: Építési beruházás megvalósítására kötöttünk szerződést, amelynek az értéke nem érte el a nettó 700 millió Ft-ot. Az ajánlatkérő pótmunkát rendelt el, amelynek értéke miatt a szerződés értéke már meghaladja a nettó 700 millió Ft-ot. Kötelesek vagyunk az Üvegkaput használni a továbbiakban?
Részlet a válaszából: […] ...Rendszerről szóló 707/2021. (XII. 15.) Korm. rendelet szerint az Üvegkapu alkalmazásának kötelezettségét a közbeszerzési eljárás becsült értéke alapján kell meghatározni. A becsült érték meghatározására a közbeszerzési eljárás, illetve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 10.
1
2
3
19