Érvénytelenség elvárt árbevétel hiánya miatt

Kérdés: Jogszerű-e, ha az ajánlatkérő érvénytelennek nyilvánítja az ajánlatot akkor, ha ajánlattevő éves árbevétele az ajánlattétel évét megelőző 3 év mindegyikében sem ér el egy bizonyos összeget? (Az összeg meglehetősen magas.)
Részlet a válaszából: […] ...az adott eljárás során az ajánlatkérő apénzügyi, gazdasági alkalmassági kritériumai között az ajánlattevő évesárbevételi követelményét az elmúlt három év viszonylatában igen magasanértékelte. A Kbt. értelmében az alkalmassági kritérium mértékét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. december 21.

Adatközlés teljesítésben személyesen részt vevők vonatkozásában

Kérdés: Mely esetekben szükséges/indokolt előírni, hogy a teljesítésben személyesen részt vevők nevét, képzettségét ajánlattevőnek közölnie kell ajánlatában?
Részlet a válaszából: […] ...ténylegesen szükséges feltételek mértékéig lehet előírni.Tehát ajánlattevőnek egyedileg kell eldöntenie, hogy azeljárást megindító hirdetményt megtámadja-e a versenykorlátozó, túlzottalkalmassági kritérium előírása miatt. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 30.

Termékek csatolása ajánlathoz

Kérdés: Előírható-e, hogy a referenciaigazolásokban szereplő termékek egy-egy példányát az ajánlathoz kell csatolni, mert e nélkül az ajánlat érvénytelen? Mi a helyzet akkor, ha például 3 év múlva már nincs a termékből példány, vagy az olyan terjedelmű, hogy "csatolása" fizikailag képtelenség?
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlatkérő elérni. Az ajánlatkérő által meghatározott aránytalan,céltalan igény az alkalmasság igazolására ugyanis jogorvoslati eljárásbantámadható...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 23.

Kbt.-alapelvek és alkalmatlanná nyilvánítás közbeszerzési eljárásban

Kérdés: Jogszerű-e az az eljárás, ha az ajánlatkérő az ajánlattevőt és annak 10 százalék feletti alvállalkozóját alkalmatlannak nyilvánítja azzal az indokkal, hogy az ajánlattétel évét megelőző két éven belül külön-külön (évenként) a teljes árbevételből nem rendelkezik legalább nettó x millió forintos árbevétellel a beszerzés tárgyát képező gyártás, valamint szolgáltatás tekintetében? Nem sérti ez a kitétel az esélyegyenlőséget, illetve az egyenlő bánásmód alapelvét?
Részlet a válaszából: […] ...kell eldöntenie az ajánlatkérőnek, amelynek létjogosultságát azonbanaz ajánlattevőnek jogában áll megkérdőjelezni jogorvoslati eljárás indításával.Elvi akadálya tehát ennek az előírásnak – véleményünk szerint – nincs, és azilyen előírás nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 2.

"Veszteséges" ajánlattevő megítélése közbeszerzési eljárásokban

Kérdés: Kizáró ok-e a közbeszerzési eljárásban az, ha a pályázni kívánó cég veszteséges?
Részlet a válaszából: […] Nem minősül kizáró oknak a veszteségesség. A rosszbeidegződés a minősített ajánlattevői lista ezen előírásából adódhat, hiszenveszteséges cég a következők értelmében nem lehet minősített ajánlattevő. Aminősített ajánlattevői kritériumrendszer szerint ugyanis a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 23.

Műszaki kritérium jogszerű meghatározása

Kérdés: A Közbeszerzési Értesítőben 2006. március 13-án megjelent 6179/2006. számú ajánlattételi felhívásban az ajánlatkérő a felhívás III.2.3. bekezdésében a műszaki alkalmasságot többek között a következőhöz köti: "rendelkezik legalább egy fő műemléki szakmérnökkel, akinek műemléki épületek felújításában legalább 5 év szakmai gyakorlata van". (Csak megjegyzem, hogy műemléki szakmérnök nincs, a helyes megnevezés műemlékvédelmi szakmérnök. A műemlékvédelmi szakmérnöki oklevelet posztgraduális oktatás keretében lehet megszerezni.) Az ajánlati felhívás tervezési munkára vonatkozik. A kritérium megfogalmazásából viszont úgy tűnik, hogy a műemléki szakmérnöknek az épületek felújításában (kivitelezésében és nem tervezésében) kell jártassággal rendelkezni. A tervezési jogosultságra vonatkozó rendelet ismereteim szerint sehol nem emeli szakmagyakorlás-feltétel rangjára a posztgraduális képzést. Ez általában igaz, és konkrétan a műemlékvédelmi szakmérnökség esetében is igaz. Kérdés: lehet-e, jogszerű-e műszaki alkalmassági feltételként a fentiekben leírt kritériumot meghatározni?
Részlet a válaszából: […] ...vajon arányos igénynek minősül-e akérdésben szereplő követelmény az adott beszerzési tárgy tekintetében. (Mivelnem ismerjük az eljárást, ezért nem tudhatjuk).Visszatérve tehát az eredeti problémára, a Kbt. azarányosságot úgy szabályozza, hogy egyben feltételezi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. augusztus 14.

Igazolások teljesítése egyszerű eljárásban

Kérdés: Egyszerű eljárás keretében az adóhatósági (VPOP) igazolást milyen formában lehet teljesíteni? A Kbt. 20. §-a szerint az igazolást eredeti vagy közjegyző által hitelesített másolatban kell benyújtani. Kérhet-e a kiíró "sima" másolatot? [Az ajánlattevők túl szigorú (drága) feltételnek tartják az egyszerű eljárásban az eredeti adó/VPOP igazolás megkövetelését.]
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. egyszerű eljárást szabályozó 299. §-ának (4)bekezdése értelmében az ajánlatkérő az ajánlattételi felhívásban a kizáróokokat is meghatározhatja. Ebben az esetben kizárólag a 60-62. §-ban foglaltkizáró okokat lehet előírni. A Kbt. 60-62. §-a a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 14.

Kbt.-ben nem szereplő igazolások, feltételek előírhatósága

Kérdés: Az ajánlatkérők kérhetnek-e olyan igazolást vagy előírhatnak-e olyan feltételt, amely a közbeszerzési törvényben nem szerepel? Például építési beruházásnál minőségbiztosítási tanúsítványt, ajánlati szakaszban építés-szerelési biztosítást?
Részlet a válaszából: […] ...azt, hogy milyenmódon van arra lehetősége az ajánlatkérőnek, amely szabályt természetesenmaradéktalanul be kell tartania ahhoz, hogy eljárása ebben a körbentámadhatatlan legyen. Végül a kérdés kapcsán felhívjuk a figyelmet a Kbt. 69.§-ának (3) bekezdésére,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 14.

Nyilatkozat mint igazolási mód egyszerű eljárásban

Kérdés: A Közbeszerzési Értesítőben megjelenő "Egyszerű közbeszerzési eljárás" esetében az ajánlatot adó 10 százalék feletti alvállalkozóira vonatkozóan elegendő-e a Kbt. 299. §-ának (4) bekezdése szerint az ajánlatadónak csak nyilatkozatot adni a Kbt. 60. §-ának (1), a 61. §-ának (1) és a 62. §-ának (1) bekezdésében foglalt igazolások, nyilatkozatok, cégkivonat helyett? Nem egyértelmű számunkra, hiszen a Kbt. 63. §-ának (3) bekezdése előírja, hogy "Az ajánlattevő és a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozója az (1) bekezdésnek megfelelően köteles csatolni a 60. § (1) bekezdésének e) pontja ... szerinti igazolását arról, hogy... Ehhez képest mi a helyes eljárás?
Részlet a válaszából: […] ...lehet előírni. Azaz esetünkben is lehetőség van további alkalmasságikövetelmények meghatározására, azonban az egyszerű eljárásnál különösentekintettel kell lennünk arra, hogy kis értékű beszerzések esetében ne legyenekaránytalan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 30.