Felhívásban nem nevesített végzettség elfogadhatóvá nyilvánítása korrigendum keretében

Kérdés: Jogsértő-e, ha az ajánlatkérő korrigendum keretében az eljárást megindító felhívásban közölt alkalmassági követelményeknek való megfelelés érdekében további, a felhívásban nem nevesített végzettséget is elfogadhatónak nyilvánít?
Részlet a válaszából: […] ...új feltételek ismerete alapvetően befolyásolhatta volna az érdekelt gazdasági szereplők arra vonatkozó döntését, hogy a közbeszerzési eljárásban tudnak-e részvételre jelentkezni vagy ajánlatot tenni, vagy a változást figyelembe véve az ajánlatkérőnek az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 9.

Eljárás ismételt iratbetekintési kérelem esetén

Kérdés: Lehet-e a Kbt. 45. § (1) bekezdésére figyelemmel ismételt iratbetekintéssel élni abban az esetben, ha a kérelmező az összegzés megküldését követően egyszer már betekintett az iratokba a nyertes ajánlattevő árindokolása kapcsán, ezután pedig előzetes vitarendezési kérelemmel élt, melynek hatására az ajánlatkérő hiánypótlási felhívás keretében kiegészítő árindoklást kért a nyertes ajánlattevőtől? Jogszerű-e ilyen esetben az iratbetekintési kérelem ajánlatkérő általi elutasítása?
Részlet a válaszából: […] ...a kiegészítő árindoklás keretében benyújtott iratot is meg kívánta tekinteni. A Kbt. 45. § (1) bekezdése szerint az adott eljárásban részt vett ajánlattevő az ajánlatok elbírálásáról készített összegezés megküldését követően legfeljebb öt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. július 13.

Az ajánlattevő jogai iratbetekintés visszautasítása esetén

Kérdés: Vitathatom-e az iratbetekintés visszautasítását, hiszen valójában egy jogomtól fosztott meg az ajánlatkérő? Amikor újabb iratot kér be az ajánlatkérő már a szerződéses szakaszban, de még nincs aláírva, akkor ezt milyen módon tudom megtekinteni, ha az iratbetekintési határidő már lejárt, de érkezett közben új irat az ajánlatkérőhöz?
Részlet a válaszából: […] ...a Kbt. 45. § (1) bekezdése szerint az összegezés megküldését követő ötödik nap.A fentiekben hivatkozott rendelkezés szerint az adott eljárásban részt vett ajánlattevő vagy részvételre jelentkező az ajánlatok vagy részvételi jelentkezések elbírálásáról...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 9.

Előzetes információgyűjtés céljából megkeresett gazdasági szereplő mint ajánlattevő

Kérdés: Lehet-e a közbeszerzési eljárásban ajánlattevő az a piaci szereplő, akit az ajánlatkérő az eljárás előkészítése során előzetes információgyűjtés céljából megkeresett, illetőleg akitől ugyanezen okból tájékoztató jellegű ajánlatot kért?
Részlet a válaszából: […] ...céljából – helyi vállalkozóktól kérnek tájékoztató jellegű kalkulációt. Az önkormányzatok által kiírt közbeszerzési eljárásokban ugyanakkor éppen a helyben működő vállalkozások esélyei a legjobbak, hiszen esetükben nem merülnek fel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. október 13.

Üzleti titok az aránytalanul alacsony ár és harmadik személytől kapott kedvezmény viszonylatában

Kérdés: Üzleti titoknak minősíthető-e a közbeszerzési eljárásban a harmadik személytől (például gyártótól) kapott jelentős mértékű, visszatérítés formájában nyújtott kedvezmény, amelynek folytán az ajánlattevő igen alacsony összegű ellenszolgáltatásért képes az árubeszerzés tárgyában kötendő szerződést teljesíteni?
Részlet a válaszából: […] ...közbeszerzési eljárásokban gyakran visszatérő kérdés az üzleti titok és az aránytalanul alacsony ár problematikája, igazán érdekes helyzetek azonban leginkább akkor adódnak, ha a kettő együttesen jelentkezik, netán látszólag konfliktusba is kerül egymással.Ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. július 14.

A közbeszerzési chat funkciója

Kérdés: Mire való a közbeszerzési chat? Helyettesíti-e a közérdekű bejelentést?
Részlet a válaszából: […] ...hasonlóképpen ahhoz, amit a Gazdasági Versenyhivatal üzemeltet. Ez a szolgáltatás nem alkalmas állásfoglalás-kérésre vagy jogorvoslati eljárás közvetlen megindítására anonim módon.A közérdekű bejelentéshez képes a Hatóság az alábbi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 14.

Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás jogalapjának megdőlése visszamenőleges hatállyal

Kérdés: Megdőlhet-e utólag egy hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás jogalapja a szerződés módosítása során?
Részlet a válaszából: […] ...hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást korábban a Közbeszerzési Döntőbizottság, jelenleg pedig a Közbeszerzési Hatóság vizsgálja. Ma már kifejezetten határozati formában rögzíti a jogalap fennállását. A korábbiakban, függetlenül a formális határozat hiányától...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 17.

Eredményről szóló tájékoztató közzététele

Kérdés: Több olyan jogesetet is látok, ahol az ajánlatkérő az eredményről szóló tájékoztatót nem tette közzé. Amennyiben a tájékoztató közzétételre kerül, de a KBA-ban történő közzététel esetleg nem történik meg, akkor ez is legalább ilyen megítélés alá esik? Hogyan tudja ellenőrizni a saját honlapon történő közzétételt a jogorvoslati fórum?
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlatkérő. A jogalap jellemzően az, hogy a Kbt. 37. §-ának (2) bekezdése alapján az (1) bekezdés h)-i) pontja szerinti eljárás eredményéről szóló tájékoztatót az ajánlatkérő legkésőbb a szerződéskötést, ennek hiányában az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 9.

Hirdetmények karakterkorlátja

Kérdés: Mi a teendő, ha nem fér el a tartalom a hirdetményben karakterkorlát miatt?
Részlet a válaszából: […] ...ahol csak a kötelező elemeket közli. Mivel az EKR-ben közvetlenül, ingyenesen elérhető az érdeklődés jelzését követően az eljárási dokumentum, így nem kerülnek a gazdasági szereplők versenyhátrányba, ha nem kapnak teljes körű információt a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 7.

Közbeszerzési terv közzététele

Kérdés: Az éves összesített közbeszerzési terv közzétételével kapcsolatban az alábbiak szerint kérek felvilágosítást:
A Kbt. 43. §-a szerint az ajánlatkérő köteles a Közbeszerzési Hatóság által Közbeszerzési Adatbázisban – amennyiben a Közbeszerzési Adatbázisban való közzététel nem lehetséges, a saját vagy a fenntartója honlapján – közzétenni a közbeszerzési tervet. Az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. kormányrendelet 7. §-ának (4) bekezdése szerint az ajánlatkérő a közbeszerzési tervet köteles az EKR-ben közzétenni. Ugyanakkor az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 37. §-ának (1) bekezdése alapján az 1. melléklet III. Gazdálkodási adatok 8. pontja szerint a közbeszerzési tervet közzé kell tenni az ajánlatkérő honlapján.
Fenti jogszabályi hivatkozások alapján a Közbeszerzési Adatbázisban, az Elektronikus Közbeszerzési Rendszerben és az ajánlatkérő honlapján is közzé kell tenni a közbeszerzési tervet?
Részlet a válaszából: […] ...adattartalmaként az EKR-ben megadja:– a közbeszerzés tárgyát,– a közbeszerzés tervezett mennyiségét,– a közbeszerzésre irányadó eljárási rendet,– a tervezett eljárás fajtáját,– az eljárás megindításának tervezett időpontját, és– a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 9.
1
2
3
5