Ártáblázat közzététele

Kérdés: A nyertes ajánlattevő üzleti titoknak minősítette az ajánlatában a szakmai ajánlat részeként benyújtott ártáblázatot. Jogszerűen jár el az ajánlatkérő, ha a szerződés közzététele során az ártáblázatot nem teszi közzé a honlapján?
Részlet a válaszából: […] ...a szerződéskötést, valamint a szerződésmódosításokat a szerződés módosítását követően haladéktalanul;b) a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződéseket a 37. § (1) bekezdés h) pontja szerinti hirdetmény megjelenését – a 37. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 12.

Üzleti titok az aránytalanul alacsony ár és harmadik személytől kapott kedvezmény viszonylatában

Kérdés: Üzleti titoknak minősíthető-e a közbeszerzési eljárásban a harmadik személytől (például gyártótól) kapott jelentős mértékű, visszatérítés formájában nyújtott kedvezmény, amelynek folytán az ajánlattevő igen alacsony összegű ellenszolgáltatásért képes az árubeszerzés tárgyában kötendő szerződést teljesíteni?
Részlet a válaszából: […] ...közbeszerzési eljárásokban gyakran visszatérő kérdés az üzleti titok és az aránytalanul alacsony ár problematikája, igazán érdekes helyzetek azonban leginkább akkor adódnak, ha a kettő együttesen jelentkezik, netán látszólag konfliktusba is kerül egymással.Ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. július 14.

Hirdetmények karakterkorlátja

Kérdés: Mi a teendő, ha nem fér el a tartalom a hirdetményben karakterkorlát miatt?
Részlet a válaszából: […] ...ahol csak a kötelező elemeket közli. Mivel az EKR-ben közvetlenül, ingyenesen elérhető az érdeklődés jelzését követően az eljárási dokumentum, így nem kerülnek a gazdasági szereplők versenyhátrányba, ha nem kapnak teljes körű információt a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 7.

Üzleti titok védelme a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárásában

Kérdés: Hogyan kezeli a Döntőbizottság, ha a jogorvoslati eljárás során üzleti titok merül fel? Ilyenkor kihúzza ezt a döntésből, mint az öntisztázással kapcsolatos határozatok esetében?
Részlet a válaszából: […] ...melynek rendelkezései kitérnek az adatkezelés szabályaira is.A Kbt. 145. §-ának (1) bekezdése szerint a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárására az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) rendelkezéseit...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 12.

Iratbetekintés és üzleti titok kezelése az elektronikus közbeszerzési eljárásban

Kérdés: Milyen formában lehet majd betekinteni az iratokba azt követően, ha az elektronikus eljárások kötelezőek lesznek? És hogyan lehet az üzleti titkot kezelni?
Részlet a válaszából: […] ...részletes szabályairól szóló 424/2017. Korm. rendelet (Új Elektronikus Rendelet) értelmében amennyiben elektronikus közbeszerzési eljárást kezdeményez az ajánlatkérő, úgy 2018-ban már az új szabályok szerint kell eljárni. A kormányrendelet az iratbetekintést...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 14.

Új fakultatív kizáró ok a Kbt.-ben

Kérdés: Az új Kbt.-ben szerepel fakultatív kizáró okként, miszerint az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban előírhatja, hogy az eljárásban nem lehet ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó, illetve nem vehet részt alkalmasság igazolásában olyan gazdasági szereplő, aki/amely megszegte a 73. § (4) bekezdésében említett környezetvédelmi, szociális és munkajogi követelményeket és ezt három évnél nem régebben meghozott, jogerős bírósági, közigazgatási vagy annak felülvizsgálata esetén bírósági határozat megállapította. A hivatkozott rendelkezés általános fogalmazása alapján nem tudjuk értelmezni, hogy milyen súlyú követelményszegések tartoznak ide. Például ha egy munkavállalónk üzemi balesetet szenvedett, és emiatt megállapították a felelősségünket, az már kizáró oknak minősül? (A hivatkozott melléklet alapján ennél súlyosabb kötelezettségszegést tartunk kizáró oknak.) És ha igen, lehetőségünk van öntisztázásra?
Részlet a válaszából: […] ...választható kizáró okot, melyet az ajánlatkérő előírhat, az alábbiak szerint fogalmazta meg a jogalkotó.Az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban előírhatja, hogy az eljárásban nem lehet ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 12.

Ajánlat üzleti titokká nyilvánított részének kezelése

Kérdés: Ajánlatunkban árképzésünk módjának, valamint a részárakat tartalmazó részének üzleti titokká nyilvánítását kértük. Az ajánlatkérő az árat indokolatlanul alacsonynak ítélte meg, ezért indokolást kért. Ezzel egyidejűleg valamennyi ajánlatkérőnek úgy küldte meg ezt a felhívást, hogy azáltal ajánlatunk egésze – üzleti titokká nyilvánított része is – valamennyi ajánlattevő részére megismerhetővé vált, mert ez a rész a felhívásban teljes terjedelemben szerepelt. Ezt megtehette? Mit tehetünk ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...adatra vonatkozó, külön törvényben meghatározott adatszolgáltatási és tájékoztatási kötelezettség alá esik. A közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződésengedményezést kizáró rendelkezése nem minősül üzleti titoknak.Az aránytalanul alacsony...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. augusztus 19.

Üzleti titokká nyilvánítás határai

Kérdés: Titkosítható-e az az információ az ajánlattevő részéről, amely alapján az ajánlatkérő érvénytelennek nyilvánítja az ajánlatot? Azaz a kizárt versenytárs iratbetekintés-kérése során azzal szembesül, hogy éppen az az adat van titkosítva, amely alapján a kizárt versenytárs meggyőződhetne arról, hogy valóban, tényszerűen jogos a kizárás.
Részlet a válaszából: […] ...adatra vonatkozó, külön törvényben meghatározott adatszolgáltatási és tájékoztatási kötelezettség alá esik. A közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés engedményezést kizáró rendelkezése nem minősül üzleti titoknak – Kbt. 80. §-ának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 15.

Hiánypótlási felhívás, indokoláskérés címzettjei

Kérdés: A Kbt. 67. §-ának (2) bekezdésében, illetve 69. §-ának (1) bekezdésében szereplő "a többi ajánlattevő egyidejű értesítése mellett", illetve "és erről a kérésről a többi ajánlattevőt egyidejűleg, írásban értesíteni" megfogalmazásokat hogyan kell érteni? Az egyik ajánlattevőnek szóló hiánypótlást, felvilágosításkérést, kirívóan alacsony ár miatti indokláskérést a többi ajánlattevőnek is meg kell küldeni, vagy csak tájékoztatni kell őket arról, hogy az ajánlatkérő ilyen tartalmú dokumentumokat küldött ki?
Részlet a válaszából: […] ...kérdéshez kapcsolódó jogszabályi rendelkezések a következők:A Kbt. 2. §-ának (1)–(4) bekezdései szerint a közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő köteles biztosítani, a gazdasági szereplő pedig tiszteletben tartani a verseny tisztaságát, átláthatóságát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 7.

Iratbetekintés megtagadása

Kérdés: A Kbt. 80. §-ának figyelembevételével lehetséges-e megtagadni az ajánlattevő iratbetekintési kérelmét a versenytárs ajánlattevők Kbt. 69-70. §-a szerinti indoklásába, amennyiben ezeket egyébként az ajánlattevők nem nyilvánították üzleti titokká?
Részlet a válaszából: […] ...ügy kapcsán az Európai Unió Bírósága kimondta: "...fontos, hogy az ajánlatkérők ne tegyenek hozzáférhetővé olyan, közbeszerzési eljárásokkal kapcsolatos információkat, amelyek megismerése a verseny torzítására használható akár a folyamatban lévő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 9.
1
2