Tartozás ledolgozása súlyos szerződésszegést követően

Kérdés: Közműfejlesztés építési beruházás nyertes ajánlattevője a vállalkozói szerződés alapján 30% előleget kapott. A teljesítés során két részszámla lett kifizetve. Az előleg, valamint a három részszámla összege a teljes vállalkozói díj 82%-a volt. A vállalkozó azonban a 3. részszámla kifizetését követően levonult a munkaterületről, és félbehagyta a beruházást. Az önkormányzat által felkért szakértő megállapította, hogy a beruházás készültségi foka 62%-os. Az önkormányzat felszólította a vállalkozót, hogy a készültségi foknak megfelelően ismeri csak el a teljesítést, és a korábban kifizetett összeg és a készültségi fok közötti különbözetet kéri visszafizetni. A vállalkozó erre nem volt hajlandó, így az ajánlatkérő bírósághoz fordult. A bírósági eljárás során a vállalkozó egyezségi ajánlattal állt elő, miszerint a tartozását "ledolgozza", vagyis nem pénzben teríti meg a tartozást, hanem "természetben". Érinti-e ez a megoldás az eredeti közbeszerzési eljárás alapján megkötött vállalkozói szerződést? Amennyiben az ajánlatkérő úgy dönt, hogy tud munkát adni a vállalkozónak, de ennek értéke a közbeszerzési értékhatárt eléri, hogyan kezelhető ez közbeszerzés szempontjából?
Részlet a válaszából: […] Az eredeti vállalkozói szerződés súlyos szerződésszegéssel ért véget, melyet az ajánlatkérőnek szankcionálnia kell. Egyrészt kötbérezni, másrészt az előleget visszakövetelni. További lehetőség, hogy a Kbt. 63. § (1) bekezdés c) pont alapján a későbbi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 6.

Magánszemély mint kapacitást biztosító "szervezet"

Kérdés: Több eljárásban kötnek ki az ajánlatkérők alkalmassági minimumkövetelményként történő megfeleléshez/értékelési szemponthoz kapcsolódóan bizonyos szakemberek rendelkezésre állását/részvételét a projektben. Esetünkben a bevonandó szakember magánszemély, nem tud számlát kiállítani a teljesítéséről. Lehet-e magánszemély (nem gazdasági szereplő) kapacitásnyújtó, eddig helyesen jártunk-e el? Ha a szakember személyéhez alkalmassági minimumkövetelmény és értékelési szempont is kapcsolódik, ebben az esetben az ajánlat benyújtásakor hova szükséges felrögzíteni az EKR-ben a szakembert? Fel kell rögzíteni a Kbt. 66. § (6) bek. szerint ismert alvállalkozónak is? Mert tudomásunk szerint alvállalkozó csak gazdasági szereplő lehet. Mi a helyzet, ha a szakember személyéhez csak értékelési szempont kapcsolódik? Ekkor fel kell-e tüntetnünk magánszemély szakemberünket a Kbt. 66. § (6) bek. szerint ismert alvállalkozóként?
Részlet a válaszából: […] ...biztosító szervezet esetében, amennyiben az ajánlatkérő igényli, úgy a magánszemély alvállalkozóként történő megjelölése a helyes eljárás. Azért írjuk, hogy amennyiben az ajánlatkérő igényli, mert van olyan ajánlatkérő, aki kifejezetten törölteti ebben az esetben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. december 13.

Folyamatba épített ellenőrzés elmaradásának következménye

Kérdés: Helyi önkormányzat ajánlatkérő a 256/2021. (V. 18.) Korm. rendelet alkalmazása során az uniós forrásból támogatott projekt becsült értékét – az opciós munkák értékét is figyelembe véve – nettó 295 millió forintban határozta meg, erre tekintettel nemzeti nyílt közbeszerzési eljárást folytatott le a Kbt. 112. § (1) bekezdés b) pontja szerint. A rendelkezésre álló fedezet összege nem éri el a nettó 300 millió forintot. Tekintettel a becsült értékre, az eljárás ellenőrzése körében a Korm. rendelet 180-181. §-a utóellenőrzés lefolytatását írja elő. Amennyiben a nyertes ajánlati ár meghaladja a nettó 300 millió forintot, érvénytelenné kell-e nyilvánítania az eljárást az ajánlatkérőnek kizárólag amiatt, hogy az eljárás ellenőrzése körében nem a Korm. rendelet 182-193. §-ai szerint járt el? Ha a 300 millió forintot opciós munkák nélkül nem éri el a szerződés értéke, és azt nem is rendeli meg az ajánlatkérő, menthető a helyzet? Amennyiben az ajánlatkérő kiegészítő forráshoz jut, és erre tekintettel az opciós munkákat is megrendeli, az változtat-e a jogi megítélésen, ha így haladja meg a 300 millió forintot a kifizetett számla értéke?
Részlet a válaszából: […] ...valamint az építési beruházás, építési koncesszió esetén a háromszázmillió forintot el nem érő becsült értékű közbeszerzési eljárások ellenőrzéséről rendelkezik, azaz csak és kizárólag a becsült értéket veszi az ellenőrzési kötelezettség alapjául...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 8.

Alvállalkozók kifizetése

Kérdés: Építési beruházáshoz kapcsolódó tervezési és mérnöki szolgáltatás megrendelése esetén is van lehetőség az alvállalkozó "közvetett" kifizetésére?
Részlet a válaszából: […] ...közbeszerzési eljárásokban irányadó kifizetési szabályokat a Kbt. és az építési beruházások, valamint az építési beruházásokhoz kapcsolódó tervezői és mérnöki szolgáltatások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 322/2015. (X. 30.) Korm....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 12.

Az Építési Korm. rendelet módosításának hatása a korábban megkötött szerződésekre

Kérdés: A 322/2015. kormányrendelet 2021. szeptemberi módosítása vonatkozik-e a korábban megkötött szerződésekre? Lehet-e módosítani a létező szerződéseket az új szabályoknak megfelelően?
Részlet a válaszából: […] ...hogy az Építési rendelet számos, a részszámlázással és alvállalkozó-kifizetéssel kapcsolatos szabályt rögzít, így amennyiben a futó eljárásokban kellene alkalmazni, vagy a már megkötött szerződésekre is hatályban lenne, úgy annak a hatályba léptető...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. október 13.

Nemleges adóigazolás megkövetelése kifizetéshez

Kérdés: Az ajánlatkérő szabhatja-e a nyertes ajánlattevő számlája kiegyenlítésének feltételéül nemleges (köztartozásmentes) adóigazolás bemutatását a közbeszerzési szerződés teljesítésének szakaszában?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. a kizáró okok körében nevesíti a nemleges adóigazolást, mégpedig úgy, hogy az eljárásban nem lehet ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó, és nem vehet részt alkalmasság igazolásában olyan gazdasági szereplő, aki egy évnél régebben lejárt adó-...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. szeptember 8.

Szerződés teljesítésének időpontja a közzétételi kötelezettség kontextusában

Kérdés: A Kbt. 43. § (1) bekezdésének c) pontja szerint az ajánlatkérő köteles a Közbeszerzési Hatóság által működtetett nyilvános elektronikus szerződéstárban (a továbbiakban: CoRe) – valamint, ha a törvény felhatalmazása alapján alkotott jogszabály azt egyes dokumentumok, adatok tekintetében kötelezővé teszi, az EKR-ben is – közzétenni a szerződés teljesítésére vonatkozó adatokat. A cd) pont esetében építési beruházás során mely időpont az irányadó? A beruházás kivitelező általi készre jelentésének időpontja, a műszaki átadás-átvétel lezárásának időpontja vagy a teljesítésigazolás kiadásának időpontja? A legtöbb esetben ezek az időpontok eltérőek, akár jelentős időbeli eltérés is lehet közöttük. Vagy esetleg más időpont az irányadó? A ce) pont esetében fordított áfás szerződés esetén mely időpont az irányadó? Amikor a kivitelező felé teljesítette a végszámla kifizetését az ajánlatkérő, vagy amikor az áfa összegét megfizette? [A 44/2015. MvM rendelet 16. mellékletének V.2.4) pontjában a nettó ellenszolgáltatást kéri feltüntetni, a CoRe rendszerben azonban a bruttó ellenszolgáltatást kell feltüntetni. Fordított áfa esetében az ellenszolgáltatás teljesítésének időpontja eltér.]
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. 43. § (1) bekezdés c) pontja az alábbi dokumentumok közzétételét teszi kötelezővé:– hivatkozást a közbeszerzési eljárást megindító hirdetményre (hirdetmény nélkül induló eljárások esetében felhívásra),– a szerződő felek megnevezését,– azt, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 9.

Alvállalkozói számla kifizetésének rendje építési beruházás esetén

Kérdés: Építési beruházás esetén, amennyiben a nyertes ajánlattevő alvállalkozót von be a teljesítésbe, a 322/2015. kormányrendelet 32/A. § (1) bekezdése szerinti eljárásrend alapján történik az ellenérték kifizetése. Abban az esetben, ha a kivitelező az alvállalkozók teljesítését már a saját számlájának kiállítását megelőzően kiegyenlítette, akkor is a kétkörös fizetést kell alkalmazni [tekintettel arra, hogy az (1) bekezdés a "köteles" szót használja], vagy ha a számlájának kiállításával egyidejűleg igazolja az alvállalkozói rész kifizetését, akkor a kivitelező számlájának teljes összege egyben kifizethető?
Részlet a válaszából: […] Álláspontunk szerint, ha egyidejűleg megtörténik az alvállalkozói kifizetés igazolása, nincs akadálya a teljes összeg együttes kifizetésének. A szabályozás célja eleve az alvállalkozók minél korábbi kifizetése volt, ami esetünkben maradéktalanul megvalósul. Ebben a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 17.

Rendkívüli helyzet miatti áfafizetési probléma bejelentése

Kérdés: Koronavírus miatt probléma van az áfafizetésünkkel. Ezt a körülményt mikor kell az eljárás során bejelenteni legkésőbb, mikor okozhat ez gondot? (A beszerzés tárgya árubeszerzés kis szolgáltatással együtt, tehát nem építési beruházás.)
Részlet a válaszából: […] ...adófizetésre vonatkozó kizáró ok az eljárás során csak akkor releváns, amikor a Kbt. 62. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott helyzet áll fenn. Ennek megfelelően az egy évnél régebben lejárt adótartozás eredményez kizárást az eljárás alól.A Kbt. 62...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 8.

Alvállalkozó kifizetése peres eljárás mellett

Kérdés: A 322/2015. kormányrendelet szerinti számlaellenőrzés során vita van a teljesítő fél és az alvállalkozó között, a per jelenleg is tart, ellenben az ajánlatkérő és az ajánlattevő között nincs vita. Hogyan tud az ajánlatkérő mielőbb fizetni? (Az uniós forrás elszámolása miatt le kellene zárnia az ügyletet.)
Részlet a válaszából: […] Az építési beruházások, valamint az építési beruházásokhoz kapcsolódó tervezői és mérnöki szolgáltatások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 322/2015. kormányrendelet 32/A. §-a részletesen szabályozza az ellenszolgáltatás teljesítésének módját...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 8.
1
2
3
6