Változások a Kbt.-ben

Kérdés: Mi módosul a közbeszerzési törvényben 2013-ban?
Részlet a válaszából: […] ...beszerzésekre vonatkozó rendelkezések kapcsán a támogatásokra vonatkozóan olyan lehetőség került a jogszabályba, amely rugalmasabb eljárásindítást és szerződéses tartalommeghatározást eredményez az ajánlatkérők, mint a kedvezményezettek részére.A Kbt. 40...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 20.

Új kizáró okok és alkalmassági feltételek

Kérdés: A legutóbbi törvénymódosítás tartalmaz-e új kizáró okokat és alkalmassági feltételeket? Ha igen, azok mikortól alkalmazandók?
Részlet a válaszából: […] ...került új kizáró ok a Kbt.-be,annak 60. § i) pontjába. E szerint kizáró ok, ha az ajánlattevő a korábbiközbeszerzési eljárásban 2010. szeptember 15-ét követően kötött szerződésévelkapcsolatban a 71. § (1) bekezdés a), b) pontjai...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. december 13.

Nyári Kbt.-változások és hatályuk

Kérdés: A nyár folyamán két alkalommal is változott a közbeszerzési törvény. Melyek ezek a változások, és mikortól kell alkalmazni azokat? És várható-e, hogy a jövőben folyamatosan változik majd a törvény?
Részlet a válaszából: […] ...kívül helyezték a törvény 63. § (6) bekezdésénekf) pontját is.A megváltozott 60. § (1) bekezdésének g) pontja szerint azeljárásban nem lehet ajánlattevő, alvállalkozó vagy erőforrást nyújtó szervezetaz, aki az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 7.

Kbt. megkerülése a gyakorlatban

Kérdés: A Kbt. 2/A. §-ának (1) bekezdése szerint nem minősül a 2. § (1) bekezdésének alkalmazásában szerződésnek az a megállapodás, amelyet "a 22. §-ának (1) bekezdése szerinti ajánlatkérő és az olyan, százszázalékos tulajdonában lévő gazdálkodó szervezet köt egymással, amely felett az ajánlatkérő – tekintettel a közfeladat, illetve a közszolgáltatás ellátásáért vagy ellátásának megszervezéséért jogszabályon alapuló felelősségére – a stratégiai és az ügyvezetési jellegű feladatok ellátását illetően egyaránt teljes körű irányítási és ellenőrzési jogokkal rendelkezik, feltéve, hogy a gazdálkodó szervezet a szerződéskötést követő éves nettó árbevételének legalább 90 százaléka az egyedüli tag (részvényes) ajánlatkérővel kötendő szerződés teljesítéséből származik. A szerződés teljesítéséből származik a szerződés alapján harmadik személyek részére teljesített közszolgáltatás ellenértéke is, tekintet nélkül arra, hogy az ellenértéket az ajánlatkérő vagy a közszolgáltatást igénybe vevő személy fizeti meg." Valamely önkormányzat egy közfeladat ellátására 100 százalékos tulajdonában lévő gazdasági társaságot alapít, vele a Kbt. eljárása nélkül hosszú távú megállapodást köt. A Kbt. megkerülésének minősül-e, ha ezt a gazdasági társaságot az önkormányzat ezután értékesíti, természetesen a megállapodásaival együtt?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. a közbeszerzési eljárás előkészítése, lebonyolítása,illetőleg a szerződéskötés és teljesítés tekintetében tartalmaz szabályokat.Utóbbi a szerződéskötést követő teljesítési szakaszra vonatkozó alábbiszabályokat érinti.A szerződés módosításaA Kbt. 303...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 2.

Új értelmező rendelkezések a Kbt.-ben

Kérdés: Tudomásunk szerint a módosítás számos új értelmezést vezetett be a közbeszerzési törvénybe, amelyek azonban nem egy időben lépnek hatályba. Kérdésünk, hogy melyek azok az értelmezések, amelyeket 2006. január 15-étől alkalmazni kell?
Részlet a válaszából: […] ...b) pontja esetében – azaz amikor aKbt. úgy rendelkezik, hogy szabályait nem kell alkalmazni a nemzetköziszerződésben meghatározott külön eljárás alapján történő beszerzésre, ha azEurópai Unión kívüli állammal kötött szerződés projekt közös...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 27.