Ajánlatkérő visszalépési lehetősége az eljárástól az új Kbt. hatálybalépését követően

Kérdés: November 1-je után indítunk közbeszerzési eljárást uniós rezsimben. Ezt követően van-e visszalépési lehetősége az ajánlatkérőnek? Ha vissza kívánjuk vonni a felhívást, hogyan tehetjük meg azt?
Részlet a válaszából: […] ...fedezet összegével kapcsolatban egy olyan konkrét lehetőséget is nevesít a jogszabály, amely az igazolt fedezet alapján teszi lehetővé az eljárás eredménytelenségének automatikus megállapítását. Amennyiben ugyanis az ajánlatkérő az eljárást megindító...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. december 1.

Határidőn túl érkezett előzetes vitarendezés iránti kérelem kezelése

Kérdés: A Kbt. az előzetes vitarendezésre három munkanapos határidőt biztosít. Hogyan jár el helyesen az ajánlatkérő, ha e határidőn túl érkezik vitarendezési kérelem? Dönthet-e úgy, hogy érdemben foglalkozik vele?
Részlet a válaszából: […] ...ajánlattevőt vagy részvételre jelentkezőt írásban tájékoztatni az eljárás vagy az eljárás részvételi szakaszának eredményéről, az eljárás eredménytelenségéről, az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező kizárásáról, a szerződés teljesítésére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 24.

Tárgyalás "újranyitása"

Kérdés: Tárgyalásos eljárás eredménytelensége [Kbt. 92. § c) pont] esetén van-e lehetőség a tárgyalás újranyitására? Az az ajánlattevő ugyanis, aki megfelelő ajánlatot tett volna, az ajánlattételi határidő leteltét követően nyújtotta be a pályázatát, de az esetleges újranyitás során vele szeretnénk szerződni.
Részlet a válaszából: […] Tárgyalásos eljárás esetében az ajánlattételi határidőletelte hasonlóképpen azzal a következménnyel jár, mintha például nyílteljárásban az ajánlattevő késve adta volna be ajánlatát. Amennyiben tárgyalásoseljárásban példának okáért az ajánlattevő több...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. december 15.

Egyszerű eljárás megismételhetősége

Kérdés: Önkormányzatunk – a térség többi településéhez hasonlóan – szerény anyagiakkal gazdálkodik. Kicsik a települések, kicsik a volumenek, ennek megfelelően kicsik az értékhatárok, gyakori az egyszerű közbeszerzési eljárás, ami gyakran nem is olyan egyszerű. Esetünk: egyszerű közbeszerzési eljárás a Kbt. 299. § (1) bekezdésének b) pontja alapján. Határidőre beérkezik négy darab ajánlat. A bontásnál kiderül, hogy a négyből csak kettő tartalmaz ajánlatot, kettő csak néhány soros, a feladathoz nem igazodó, a követelmények töredékére választ nem adó egylapos iromány. Maradt kettő, ami ajánlatnak tekinthető. A szomszéd községben az eset hasonló. Három boríték, egyben ajánlat helyett lemondó nyilatkozat és az eredeti ajánlati felhívás lapul. Maradt kettő, ami ajánlatnak tekinthető. Kérdésünk az, hogy helyesen jártak-e el az önkormányzatok, amikor a törvény kreatív értelmezésével és a 300. § szellemében megismételték az eljárást, mert nem volt meg a legalább három ajánlat, annak ellenére, hogy azokat felbontották, mert kívülről semmi sem utalt azok belső tartalmának értéktelenségére?
Részlet a válaszából: […] ...(5) bekezdés mentesíti az ajánlatkérőt az ajánlatnak abírálati szempont szerinti értékelése alól érvénytelen ajánlat esetén. Az eljárás eredménytelenségéről a Kbt. 92. §-ának a)-g)pontjai rendelkeznek. E szerint eredménytelen az eljárás, ha– nem nyújtottak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 1.