Eredménytelen eljárás az ajánlatkérő jogsértése esetén

Kérdés: Jól gondolom-e, hogy a Kbt. 76. § (1) bekezdésének e) pontja – mint az eljárást eredménytelenné tevő lehetőség – nem alkalmazható, ha a jogsértést nem az ajánlattevői magatartás idézte elő, hanem az ajánlatkérő azzal, hogy a kiegészítő tájékoztatást csak az ajánlattevőnek küldte meg?
Részlet a válaszából: […] ...megsemmisíti az ajánlatkérő döntéseit. A helyzet nem minden esetben azonos, hiszen jelenleg nem reparálható jogsértésről beszélünk. Az eljárás eredménytelenségét azonban mindenképpen az ajánlatkérőnek kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. december 10.

Kbt. 122/A. §-a szerinti eljárás eredményessége

Kérdés: A Közbeszerzési Levelek 3412. számú kérdéséhez kapcsolódóan kérem véleményüket. Ha a Kbt. 122/A. §-a szerinti eljárásban az összességében legelőnyösebb ajánlat ajánlati ára nem éri el a 150 millió forintot, de van olyan érvényes ajánlat, amely ezt meghaladja, eredményes-e az eljárás? Jól gondolom-e, hogy a Kbt. 122. §-ának (7) bekezdése alapján folytatott tárgyalásos eljárásban a végső tárgyalást követően benyújtott ajánlati árak döntik el azt, hogy a vizsgált kérdés alapján eredményes-e az eljárás?
Részlet a válaszából: […] Véleményünk szerint, ha az ajánlatkérő a becsült érték megállapításakor figyelemmel volt a Kbt. 11-17. §-ainak előírásaira, és igazolni tudja, hogy az eljárás előkészítése során jogszerűen járt el, akkor az eljárás nem lesz eredménytelen amiatt, hogy magasabb ár is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 9.

"Zártkörű" beszerzések

Kérdés: Jól látom, hogy egy eljárást mondvacsinált okból eredménytelenné lehet nyilvánítani annak érdekében, hogy később teljesen zárt körben lehessen meghirdetni ugyanazt a beszerzést?
Részlet a válaszából: […] Véleményünk szerint nem. A Kbt. 92. §-a taxatíve felsoroljaazokat az eseteket, amikor az eljárást eredménytelennek kell és lehetnyilvánítani.Ezek az okok az alábbiak:– nem nyújtottak be ajánlatot;– kizárólag érvénytelen ajánlatokat nyújtottak be;– egyikajánlattevő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 26.

Egyszerű eljárás megismételhetősége

Kérdés: Önkormányzatunk – a térség többi településéhez hasonlóan – szerény anyagiakkal gazdálkodik. Kicsik a települések, kicsik a volumenek, ennek megfelelően kicsik az értékhatárok, gyakori az egyszerű közbeszerzési eljárás, ami gyakran nem is olyan egyszerű. Esetünk: egyszerű közbeszerzési eljárás a Kbt. 299. § (1) bekezdésének b) pontja alapján. Határidőre beérkezik négy darab ajánlat. A bontásnál kiderül, hogy a négyből csak kettő tartalmaz ajánlatot, kettő csak néhány soros, a feladathoz nem igazodó, a követelmények töredékére választ nem adó egylapos iromány. Maradt kettő, ami ajánlatnak tekinthető. A szomszéd községben az eset hasonló. Három boríték, egyben ajánlat helyett lemondó nyilatkozat és az eredeti ajánlati felhívás lapul. Maradt kettő, ami ajánlatnak tekinthető. Kérdésünk az, hogy helyesen jártak-e el az önkormányzatok, amikor a törvény kreatív értelmezésével és a 300. § szellemében megismételték az eljárást, mert nem volt meg a legalább három ajánlat, annak ellenére, hogy azokat felbontották, mert kívülről semmi sem utalt azok belső tartalmának értéktelenségére?
Részlet a válaszából: […] ...(5) bekezdés mentesíti az ajánlatkérőt az ajánlatnak abírálati szempont szerinti értékelése alól érvénytelen ajánlat esetén. Az eljárás eredménytelenségéről a Kbt. 92. §-ának a)-g)pontjai rendelkeznek. E szerint eredménytelen az eljárás, ha– nem nyújtottak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 1.