Összeférhetetlenség építési beruházások esetében

Kérdés: A részletszabályok alapján nem tudjuk eldönteni, mennyiben egyszerűbb az építési beruházás esetében az ajánlatkérő dolga az összeférhetetlenség megállapításakor? Összességében változott-e az összeférhetetlenségi szabály értelmezése? Hogyan kell értelmezni a távolmaradási nyilatkozattal kapcsolatos ajánlatkérői kötelezettséget építési és nem építési beruházás esetében?
Részlet a válaszából: […] ...válik az eljárás dokumentációjának, anélkül hogy annak készítője egyébként aktívan szerepet vállalt volna, tudott volna a beszerzési eljárás megindításáról, úgy az összeférhetetlenség automatikus megállapítása egyértelműen ellenkezne a Fabricom-ítélet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 24.

Ajánlattételi felhívás címzettjei a Kbt. 122. §-a (7) bekezdésének a) pontja szerinti eljárásban

Kérdés: A közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény 122. §-ának (8) bekezdése a következőkről rendelkezik: a (7) bekezdés a) pontja szerinti esetben a 100. § (1) bekezdése nem alkalmazandó. Az ajánlatkérő a (7) bekezdés a) és c) pontjai szerinti esetben is köteles biztosítani a versenyt, és legalább három ajánlattevőt ajánlattételre felhívni. A (7) bekezdés a) pontja szerinti esetben olyan gazdasági szereplőknek kell ajánlattételi felhívást küldeni, amelyek mikro-, kis- vagy középvállalkozásnak minősülnek, vagy költségvetési szervek, és amelyek a szerződés teljesítésére való alkalmasság feltételeit az ajánlatkérő megítélése szerint feltehetőleg teljesíteni tudják. A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény 3. § (4) bekezdésében foglalt korlátozó rendelkezés az ilyen eljárásokban nem alkalmazandó. Fentiek alapján az ajánlatkérőnek arra kell figyelnie a 122. § (7) bekezdésének a) pontja alapján lefolytatásra kerülő eljárás esetén, hogy az ajánlattételre felkértek között legyen legalább három olyan gazdasági szereplő, akik (amelyek) mikro-, kis- vagy középvállalkozásnak minősülnek, vagy csak és kizárólag ilyen gazdasági szereplőknek köteles kiküldeni az ajánlatkérő az ajánlattételi felhívást?
Részlet a válaszából: […]  A Kbt. 122. §-ának hivatkozott (7) bekezdése azt teszilehetővé, hogy abban az esetben, ha az ajánlatkérő 25 millió Ft-ot el nem érőértékű árubeszerzésre vagy szolgáltatásmegrendelésre, vagy 150 millió Ft-ot elnem érő értékű építési beruházásra folytat le...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. június 13.

Valorizáció lehetősége szerződéses kikötés hiányában

Kérdés: A szerződésben nem szerepel, hogy az abban meghatározott ellenszolgáltatás értéke az inflációval növelhető (a szerződés 3 éves időtartamra szól). Van-e lehetőség a szerződéses érték növelésére évente, az inflációval azonos mértékben? (A szerződésből két év eltelt, és az ajánlattevőnek a teljesítés már veszteségeket okoz.)
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési törvény 303. §-a értelmében a felek csakakkor módosíthatják a szerződésnek a felhívás, a dokumentáció feltételei,illetőleg az ajánlat tartalma alapján meghatározott részét, ha aszerződéskötést követően – a szerződéskötéskor előre nem látható...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 8.

Szolgáltatásbeszerzés pályázaton nyert összegből, egyszerű eljárás szabályainak alkalmazása

Kérdés: Költségvetési intézmény (mint ajánlatkérő) pályázaton nyert 8 800 000 Ft-ot (azaz nyolcmillió-nyolcszázezer forintot), amelyen szolgáltatást szeretne vásárolni. A közbeszerzési törvényt értelmezve, ez egy egyszerű közbeszerzési eljárással lehetséges, és alkalmazni kell rá a Kbt. 299. § (1) bekezdésének pontjait. Kérdésem az lenne, hogy ebben az esetben mindenképpen kell-e több árajánlatot kérni, vagy sem, valamint a Kbt. 300. §-át csak az ajánlatok benyújtásától számítva vehetem figyelembe?
Részlet a válaszából: […] ... az egyszerűközbeszerzési eljárás – ha eredményes – a szerződéskötéssel zárul le;– az egyszerűközbeszerzési eljárásban az eljárás megindítására a 48. § (2)–(3) bekezdése; azajánlattételi felhívásra az 52. §; a kiegészítő tájékoztatásra az 56...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. augusztus 14.

Keretmegállapodásos eljárás alkalmazhatósága

Kérdés: Melyek azok az esetek, amikor keretmegállapodásos eljárást folytathatunk le? Hogyan szabályozza a Kbt. a keretmegállapodásos eljárásokat? Van-e ezekkel az eljárásokkal kapcsolatban elfogadott gyakorlat, esetleg döntőbizottsági ajánlás, állásfoglalás?
Részlet a válaszából: […] ...indokokról szóló tájékoztatást.Az ajánlatkérő – a Kbt. idevonatkozó rendelkezése szerint -mentesülhet a tárgyalásos eljárás megindításának kötelezettsége alól, ugyanisnem köteles a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást megindítani akkor,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 27.