Saját eljárásrend kialakításának keretei

Kérdés: A felhívás V.4) pont 1. pontjában az ajánlatkérő a Kbt. 123. §-ára hivatkozik, azaz önálló eljárási szabályokkal folytatja le az eljárást. Ez azt jelenti, hogy lefolytathatja olyan eljárásban, ami nincs a Kbt.-ben? A Kbt.-ben lévő tárgyalásos eljárás ugyanis kétszakaszos, és részvételi jelentkezéssel indul. Itt pedig egyszakaszos eljárásként írja (ajánlattétel, tárgyalás, végső ajánlattétel) az ajánlatkérő, először a nyílt eljárás szerint, az ajánlatok bontását követően pedig a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás szerint kell eljárni. Törvényes ez a felhívás?
Részlet a válaszából: […] ...mely gazdasági szereplőket engedi tárgyalni, ez nem tiltott. Tekintettel arra, hogy hasonló eljárástípus a korábban is létezett (egyszerű eljárás tárgyalással vagy tárgyalás nélkül), ez eljárásjogi értelemben nem kifogásolható. A különbség tehát ott érhető tetten...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 9.

Szerződéspontosítás lehetősége a Kbt. 122/A. §-a alapján indult eljárásban

Kérdés: Van-e lehetőség a szerződést pontosítani az eljárás során, ha az a Kbt. 122/A. § alapján indult?
Részlet a válaszából: […] Nemzeti eljárási rezsimben áru és szolgáltatás esetében 25 millió, építési beruházás esetében 150 millió forintot el nem érő értékű beszerzések lebonyolítása során a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos – 122. § (7) bekezdés –, vagy a nyílt eljárás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. február 12.

Tárgyalás nyílt eljárásban

Kérdés: Az ajánlattevő nyílt eljárást írt ki, majd annak lefolytatása után az ár és a műszaki szempontok vonatkozásában tárgyalni akart. Megtehette ezt?
Részlet a válaszából: […] A jelenleg hatályos közbeszerzési törvény szabályai alapján erre nem volt lehetősége. Amennyiben a kérdező az árlejtésre gondol, melyet az érvényes ajánlattevők és az ajánlatkérő által kiválasztott értékelési részszempontok újraversenyeztetésével lehet lefolytatni,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 9.