Támogatott szervezet eljárásrendje

Kérdés: A Kbt. 5. §-ának (3) bekezdése alapján ajánlatkérőnek minősülő támogatott szervezet vonatkozásában a Kbt. 21. §-ának (6) bekezdése rögzíti, hogy az ajánlatkérőnek a Harmadik részt alkalmazva kell eljárnia. [A Kbt. 5. §-ának (2) bekezdése alapján az ajánlatkérői minőség nem állapítható meg.] Miként kell eljárnia a fentiek figyelembevételével a támogatott szervezetnek, ha a beszerzés becsült értéke meghaladja az uniós értékhatárt? (Az adott közbeszerzés tárgya: árubeszerzés, becsült érték: 75 millió forint.) Ebben az esetben is alkalmazhatja a támogatott szervezet például a Kbt. 113. §-a szerinti, új típusú eljárást?
Részlet a válaszából: […] ...rezsim szabályai szerint közbeszerez, emiatt a Kbt. 113. §-ának lehetőségeit is ki tudja használni.Ténykérdés ugyanakkor, hogy saját eljárásrend kialakítása támogatott projekt esetében kockázatos megoldás, melyet a Kbt. 112. § (1) bekezdésének a) pontja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 11.

Egyszerű eljárás

Kérdés: Változtak-e, és ha igen, mennyiben az egyszerű eljárás szabályai?
Részlet a válaszából: […] ...egybeszámítási szabály kapcsán fontos változás, hogy mígkorábban a 40. §-t teljes egészében alkalmazni kellett a nemzeti (egyszerű) eljárásrendben,a módosítást követően a 40. § (1)-(5) bekezdései érvényesülnek, de a (6)bekezdés nem kerül alkalmazásra. A 40...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 10.

Élelmiszer-beszerzés problémái

Kérdés: Költségvetési szerv élelmiszer-beszerzését készül közbeszereztetni. Az éves élelmiszer-beszerzések összege szűken (nettó 10 millió forint) meghaladja az egyszerű közbeszerzés értékhatárát. A beszerzések nyolc árucsoportra oszlanak, amelyek értéke egyetlen termékcsoport esetében sem éri az értékhatárt. Ha a Kbt. 40. §-ában foglaltakat szigorúan értelmezi az intézmény, akkor természetesen van olyan cég, amely az összes árucsoportot tudja (alvállalkozóval együttműködve) szállítani, csak kérdés, hogy a megfelelő minőségben-e, illetve a szállításra vonatkozó élelmiszer-biztonsági előírásokat betartva-e. Problémáink a következők: - Hogyan kell értelmezni a Kbt. 40. §-ában foglaltakat az élelmiszer-beszerzés kapcsán? - A Kbt. megkerülésének számít-e, ha termékcsoportonként [vagy a legkényesebb (például húsárut) terméket külön kezelve] szétbontják a beszerzést, és nem folytatnak le közbeszerzést? - Milyen árucsoportokat kell kötelezően egybeszámítani a becsült érték meghatározása során? Mindet? Egyiket sem? - Ha kimutatható (számításokkal alátámasztható), hogy a közbeszerzés a különféle lebonyolítói, szerkesztői díjakat figyelembe véve nem hoz megtakarítást, ráadásul a minőség romlásával jár, akkor ellátási érdekből lehet-e mellőzni a közbeszerzést?
Részlet a válaszából: […] ...beszerzési tárgyak, tárgycsoportokbontását követően, de az eljárási rezsim nem változik, tehát mindegyik eljáráspéldául közösségi eljárásrendben kerül lebonyolításra, mivel egybeszámítvaelérné a közösségi értékhatárt, úgy ez nem ütközik a Kbt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 19.