Tárgyalások tartalma az innovációs partnerség második, szerződéses szakaszában

Kérdés: Az innovációs partnerség két szakaszra bontja az eljárást a Kbt. szerint. A második szakaszban, az innovációs partnerség szerződéses szakaszában azt kell biztosítani, hogy a döntésekkel kapcsolatos dokumentumok elkészüljenek, és az ajánlatkérő eldönti, hogy mely partnerekkel bontja fel a szerződést, illetve hogy mely partnerekkel köti meg a beszerzés megvalósításához szükséges szerződést, valamint hogy elkészítse a tájékoztatót, az eljárás eredményéről hirdetményt. Ezek szerint az első szakaszban tárgyal a megállapodások megkötéséről. Kérdés, hogy a második szakaszban miről tárgyal, figyelemmel arra, hogy már vannak szerződéses partnerei az ajánlatkérőnek?
Részlet a válaszából: […] ...ott a nyertes kiválasztása a partnerek innovativitásán múlik, és a kiválasztás az ajánlatkérő szerződésben jelzett szempontjai és eljárásrendje alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. július 12.

Eredményhirdetés tervpályázatnál

Kérdés: A tervpályázati eljárásnál miért maradt meg az eredményhirdetés? Van ennek valami oka?
Részlet a válaszából: […] ...eljárást folytathat le – 2. § (5)–(6)bekezdése.Fentiek alapján egyértelmű, hogy a tervpályázati eljárás nemkíván a rendes eljárásrendbe illeszkedni, és ettől teljes mértékben eltérőszabályok alkalmazása szükséges annak lebonyolításakor....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 27.

Közszolgáltatók az új Kbt. rendszerében

Kérdés: Mit tudunk a közszolgáltatók szabályairól? Nem is lesznek vagy csak annyi, amennyi az új törvény XIV. fejezetében olvasható?
Részlet a válaszából: […] ...e törvény 123. §-ának alkalmazásában kötelezőenalkalmazandó eljárási szabályokat. Ez a szabályozás a saját eljárásrendkialakítására vonatkozó lehetőséget szűkíti az általa irányított vagy felügyeltköltségvetési szervek,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 10.

Egyszerű eljárás

Kérdés: Változtak-e, és ha igen, mennyiben az egyszerű eljárás szabályai?
Részlet a válaszából: […] ...egybeszámítási szabály kapcsán fontos változás, hogy mígkorábban a 40. §-t teljes egészében alkalmazni kellett a nemzeti (egyszerű) eljárásrendben,a módosítást követően a 40. § (1)–(5) bekezdései érvényesülnek, de a (6)bekezdés nem kerül alkalmazásra. A 40...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 10.

Építési beruházásokra vonatkozó szabályok változása

Kérdés: Úgy hallottuk, hogy az építési beruházásokra vonatkozó közbeszerzési szabályok jelentős mértékben változtak. Melyek a leglényegesebb változások, és mikortól lépnek életbe?
Részlet a válaszából: […] ...Módosítás), tehát építési beruházás esetébenis a főszabály érvényesül, azaz a közösségi értékhatártól kötelező közösségieljárásrendben kell lefolytatni a közbeszerzési eljárásokat. Változottugyanakkor az értékhatár, azaz a korábbi 5 150 000...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. szeptember 20.

Közbeszerzési értékhatárok 2007-ben

Kérdés: 2007. évre melyek az irányadó közbeszerzési értékhatárok?
Részlet a válaszából: […] ...azértékhatárok nem változtak 2006-hoz képest. Az erről megjelent Elnökitájékoztató szerint a közösségi eljárásrendben irányadó közbeszerzésiértékhatárok (a 2083/2005/EK bizottsági rendelettel módosított[1] 2004/17/EK és2004/18/EK európai parlamenti és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 2.

Élelmiszer-beszerzés problémái

Kérdés: Költségvetési szerv élelmiszer-beszerzését készül közbeszereztetni. Az éves élelmiszer-beszerzések összege szűken (nettó 10 millió forint) meghaladja az egyszerű közbeszerzés értékhatárát. A beszerzések nyolc árucsoportra oszlanak, amelyek értéke egyetlen termékcsoport esetében sem éri az értékhatárt. Ha a Kbt. 40. §-ában foglaltakat szigorúan értelmezi az intézmény, akkor természetesen van olyan cég, amely az összes árucsoportot tudja (alvállalkozóval együttműködve) szállítani, csak kérdés, hogy a megfelelő minőségben-e, illetve a szállításra vonatkozó élelmiszer-biztonsági előírásokat betartva-e. Problémáink a következők: - Hogyan kell értelmezni a Kbt. 40. §-ában foglaltakat az élelmiszer-beszerzés kapcsán? - A Kbt. megkerülésének számít-e, ha termékcsoportonként [vagy a legkényesebb (például húsárut) terméket külön kezelve] szétbontják a beszerzést, és nem folytatnak le közbeszerzést? - Milyen árucsoportokat kell kötelezően egybeszámítani a becsült érték meghatározása során? Mindet? Egyiket sem? - Ha kimutatható (számításokkal alátámasztható), hogy a közbeszerzés a különféle lebonyolítói, szerkesztői díjakat figyelembe véve nem hoz megtakarítást, ráadásul a minőség romlásával jár, akkor ellátási érdekből lehet-e mellőzni a közbeszerzést?
Részlet a válaszából: […] ...beszerzési tárgyak, tárgycsoportokbontását követően, de az eljárási rezsim nem változik, tehát mindegyik eljáráspéldául közösségi eljárásrendben kerül lebonyolításra, mivel egybeszámítvaelérné a közösségi értékhatárt, úgy ez nem ütközik a Kbt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 19.

Új értékhatárok értelmezése

Kérdés: Nem értem az új értékhatárokat a Tanács tájékoztatójában. Hogyan kell azokat értelmezni?
Részlet a válaszából: […] ...értékhatárok a következők.A tájékoztató második bekezdése szerint a 2006. január15-étől 2006. december 31-éig a közösségi eljárásrendben irányadó közbeszerzésiértékhatárok – a 2083/2005/EK bizottsági rendelettel módosított [1] 2004/17/EKés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 6.