Meghatalmazás kezelése közbeszerzési eljárásokban

Kérdés: Hogyan jár el helyesen az ajánlattevő a meghatalmazással kapcsolatban? Papíralapon kap egy meghatalmazást a cégvezetőtől, melyet két tanúval aláírnak, és csatolja mellé a meghatalmazó és a meghatalmazott aláírási címpéldányát, és ezt csatolja az iratanyaghoz, vagy a meghatalmazást mind a meghatalmazó, mind a meghatalmazott elektronikus aláírással aláírja, és csak ezt a meghatalmazást csatolja az eljárás iratanyagához? Melyik megoldással van kevesebb probléma az EKR-eljárás során, illetve melyik forma szabályos a jogszabály szerint?
Részlet a válaszából: […] ...elektronikusan aláírt formában kell feltölteni az EKR-be. Ennek az az oka, hogy magát az aláírási címpéldányt és egyébiránt az uniós eljárásrendben a kizáró oki nyilatkozatot, melyet közjegyző hitelesít, sem szükséges eredeti formában csatolni sem papíralapon,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 10.

Korábbi évek teljesítésének igazolása

Kérdés: Nemzeti eljárásrendben van-e lehetősége az ajánlatkérőnek előírni, hogy az ajánlattevőnek az előző három év szállításait – 310/2011. Korm. rend. 15. § (1) bekezdésének a) pontja – kötelezően a szerződést kötő másik fél által adott nyilatkozattal (referenciaigazolás) kelljen igazolnia, vagy a kormányrendelet 16. §-ának (5) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy az ajánlattevő maga választhat a saját nyilatkozat, illetve a szerződést kötő másik féltől származó nyilatkozat között, és az ajánlatkérő mindkettőt köteles elfogadni?
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlatkérő köteles a három év teljesítését figyelembe venni.Az igazolás módját a 16. § tartalmazza közösségi és nemzeti eljárásrend vonatkozásában eltérő szabályokkal. A főszabály közösségi eljárásrendben árubeszerzés esetében kevésbé szigorú,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 20.

Új rendelet a "nemzetbiztonsági" beszerzésekre

Kérdés: Változnak-e a nemzetbiztonsági eljárás szabályai, vagy marad a régi törvény és az eltérő eljárástípusok a Kbt.-hez képest? Fennmarad-e továbbá, hogy a nemzetbiztonsági eljárások szabályai eltérhetnek a Kbt.-től, azaz a Közbeszerzési Döntőbizottságnak továbbra sem fog hatáskörébe tartozni ez a terület? Hogyan történhet, hogy a központosított ellenőrzés mégis kiterjed a nemzetbiztonsági beszerzésekre is?
Részlet a válaszából: […] ...érdekességet, lényeges elemet emelünk ki az új Rendeletből.A régi Rendelet értelmében a nemzetbiztonsági eljárástípusok elnevezése éseljárásrendje teljes mértékben különbözik a Kbt. szabályaitól, amely az újRendeletben inkább hasonlatos lesz az irányelvekben és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 21.

Kizáró okokkal kapcsolatos változások

Kérdés: Változtak-e a kizáró okokkal kapcsolatos előírások?
Részlet a válaszából: […] ...új i) pont került be a kötelező kizáró okok körébe – a fentiekszerint.Érdekes, a témához kapcsolódó újítás, hogy egyszerűeljárásrendben a kötelező kizáró okok elő­írása sem kötelező már a Kbt. 249.§-a értelmében:A 249. § (3) bekezdése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 11.

Elektronikus közbeszerzés

Kérdés: 2010. január 13-án megjelent a Közbeszerzések Tanácsa elnökének tájékoztatója, miszerint jogszabályi változás hiányában az elektronikus közbeszerzésre vonatkozó határidő nem módosult, és az egységes és a jogszabályi követelményeknek megfelelő álláspont kialakítását követően a Tanács a közbeszerzésekben részt vevőket haladéktalanul tájékoztatja. Most mi a teendő?
Részlet a válaszából: […] ...közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény 2010.január 1-jétől közösségi, majd 2010. július 1-jétől nemzeti eljárásrendbenkötelezte a közbeszerzési eljárások szereplőit, hogy eljárásaikatelektronikusan bonyolítsák le.Az elektronikus közbeszerzés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 22.