Szerződések leválaszthatóságának értelmezése

Kérdés: Hogyan kell értelmezni a Kbt. 19. § (4) bekezdését, mit jelent és milyen célokat szolgál a leválasztás jogintézménye? Mire kell ügyelni akkor, ha az ajánlatkérő élni kíván a leválasztás lehetőségével?
Részlet a válaszából: […] ...A Kbt.-hez fűzött jogalkotói indokolás is egyértelművé teszi, hogy a leválasztás lehetősége kizárólag a Kbt. Második Része szerinti eljárásrendben, tehát az uniós értékhatárt elérő értékű közbeszerzések esetében alkalmazható.A Kbt. 19. § (5) bekezdése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. december 15.

2013. július 1-jei hatályú Kbt.-módosítás

Kérdés: Mikortól lép hatályba a Kbt. módosítása, és milyen területeket érint? Külön törvényben módosítják, vagy az energetikai tárgyú, esetleg más törvények módosításai között?
Részlet a válaszából: […] ...ezáltal az uniós szabályoknak megfelelő, lehető legrugalmasabb eljárás szélesebb körű alkalmazását;– az új Kbt. alapján az uniós eljárásrendben minden esetben kötelező a dokumentáció készítése. Ez alól csak a hirdetmény közzététele nélküli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 24.

Jelentkezők számának korlátozása meghívásos és tárgyalásos eljárásban

Kérdés: Meghívásos és tárgyalásos eljárás esetén mikor korlátozható a jelentkezők száma, és milyen indokkal? Mit jelent a korlátozásra vonatkozó objektív szempont kitétel? Mi minősül objektívnak a gyakorlatban?
Részlet a válaszából: […] ...eljárás esetében akeretszám öt, míg tárgyalásos eljárás esetében három darab. Mindkét – aklasszikus ajánlatkérők közösségi eljárásrendjére vonatkozó – szabályozás aműszaki és szakmai alkalmasság körében engedi a rangsorolás módjátmeghatározni....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 1.