Összeférhetetlenség vizsgálata ajánlattételi szakaszban

Kérdés: Az ajánlattevő ajánlatát a Kbt. 73. § (1) bekezdés e) pontja alapján érvénytelenítette az ajánlatkérő, tekintettel arra, hogy nem nyújtotta be az ajánlati felhívás VI.3.22 pontjában előírt összeférhetetlenségi nyilatkozatát. Az ajánlattevő ajánlata során jelezte, hogy nem kíván igénybe venni alvállalkozót és kapacitást nyújtó szervezetet. Az ajánlatkérő hiánypótlás keretében kérte, hogy nyújtsuk be az összeférhetetlenségi nyilatkozatot, de iratmintát és tartalmi elvárást nem fogalmazott meg. Az ajánlattevő nem nyújtott be hiánypótlást, de előzetes vitarendezésben jelezte, hogy nem ért egyet az ajánlatkérővel. Összeférhetetlenségi helyzetet miért vizsgál az ajánlatkérő ajánlattételi szakaszban? Az ajánlatkérő jogszerűen járt el az EVK elutasítása során?
Részlet a válaszából: […] ...legfeljebb arra érdemes egy előzetes vitarendezést alapozni, hogy az egységes európai közbeszerzési dokumentumban (amennyiben uniós eljárásrendben indult az eljárás) volt összeférhetetlenségi nyilatkozat, így valójában tartalmilag az ajánlattevő lenyilatkozta...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 9.

Bírálat rendje nemzeti rezsimben

Kérdés: A Kbt. 114/A. §-a esetében kell-e köztes bírálóbizottsági ülést tartani és köztes döntést hozni a bírálat során?
Részlet a válaszából: […] ...okok hatálya alá.Mivel köztes döntésről a Kbt. sem ír, így természetesen felmerül a 114/A. § (2) bekezdése alapján a hasonló eljárásrend alkalmazása, mint a 69. § esetében. Itt azonban nincs szükség köztes döntés meghozatalára, hiszen az ajánlatkérő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 9.

Kapacitást biztosítóra vonatkozó nyilatkozat nemzeti rezsimben

Kérdés: Nemzeti eljárásrend esetében csak olyan nyilatkozat van az EKR-ben, miszerint a Kbt. 67. §-ának (4) bekezdése alvállalkozóra utal, de a kapacitást biztosítóra nem. Ebben az esetben mi a teendő?
Részlet a válaszából: […] Az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. kormányrendelet értelmében főszabály szerint az űrlap kitöltése kötelező.A kormányrendelet 11. §-ának (7) bekezdése alapján, ahol az EKR az ajánlatkérő által létrehozandó dokumentumra elektronikus...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 7.

EEKD kitöltésével kapcsolatos információk az eljárási dokumentumokban

Kérdés: Jelenleg is probléma az ajánlattevők oldalán az EEKD kitöltése. Milyen mélységű magyarázatot kell hozzáfűzni a dokumentumhoz, elegendő a bizottság saját bevezetője, ami végül is magyarázatnak tekinthető?
Részlet a válaszából: […] ...az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. kormányrendelet szabályaira (válaszunkban feltételezve, hogy uniós eljárásrendben kötelezően kitöltendő EEKD-ről van szó):– Az EEKD kitöltése kötelező, e nélkül nem nyújtható be az ajánlat.–...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 8.

2013. július 1-jei hatályú Kbt.-módosítás

Kérdés: Mikortól lép hatályba a Kbt. módosítása, és milyen területeket érint? Külön törvényben módosítják, vagy az energetikai tárgyú, esetleg más törvények módosításai között?
Részlet a válaszából: […] ...ezáltal az uniós szabályoknak megfelelő, lehető legrugalmasabb eljárás szélesebb körű alkalmazását;– az új Kbt. alapján az uniós eljárásrendben minden esetben kötelező a dokumentáció készítése. Ez alól csak a hirdetmény közzététele nélküli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 24.

Kizáró okok igazolása szakembereknél

Kérdés: A Kbt. második (uniós értékhatárt elérő), illetve harmadik (nemzeti értékhatárt elérő) része szerinti eljárások tekintetében milyen igazolásokat szükséges csatolni a szakember részéről a Kbt. 56-57. §-ai szerinti kizáró okok igazolására? Elegendő-e a 310/2011. kormányrendelet 10. §-ában lévő nyilatkozat csatolása?
Részlet a válaszából: […] ...elegendő a 10. §-ban jelzett egyszerűnyilatkozatok nyújtása, mind közösségi, mind nemzeti rezsimben. Nemzeti rezsimben ugyanakkor saját eljárásrend kialakításasorán nem kötelező a 122. § értelmében minden, kötelező kizáró okot előírni,ezért itt az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. július 11.

EU-illetőségű gazdasági szereplő részvétele nemzeti eljárásrendben kiírt eljárásban

Kérdés: Nemzeti eljárásrendben kiírt közbeszerzési eljárásban is lehet ajánlattevő/alvállalkozó/kapacitást rendelkezésre bocsátó szervezet bármely EU-ban letelepedett gazdasági szereplő?
Részlet a válaszából: […] ...nincs akadálya, hiszen a nemzeti eljárásrend csakközbeszerzési eljárás fenntartásával kapcsolatban fogalmaz meg lehetőséget,mely kizárja nagyobb cégek részvételét. Fentieken túl további korlátot a 123. § alkalmazásában ahirdetmény nélküli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. július 11.

Új rendelet a "nemzetbiztonsági" beszerzésekre

Kérdés: Változnak-e a nemzetbiztonsági eljárás szabályai, vagy marad a régi törvény és az eltérő eljárástípusok a Kbt.-hez képest? Fennmarad-e továbbá, hogy a nemzetbiztonsági eljárások szabályai eltérhetnek a Kbt.-től, azaz a Közbeszerzési Döntőbizottságnak továbbra sem fog hatáskörébe tartozni ez a terület? Hogyan történhet, hogy a központosított ellenőrzés mégis kiterjed a nemzetbiztonsági beszerzésekre is?
Részlet a válaszából: […] ...érdekességet, lényeges elemet emelünk ki az új Rendeletből.A régi Rendelet értelmében a nemzetbiztonsági eljárástípusok elnevezése éseljárásrendje teljes mértékben különbözik a Kbt. szabályaitól, amely az újRendeletben inkább hasonlatos lesz az irányelvekben és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 21.

Kizáró okok igazolására vonatkozó tanácsi útmutató

Kérdés: Mikorra várható, hogy a Közbeszerzések Tanácsa kiadja a Kbt. 64. §-ának (1) bekezdésében jelzett útmutatót a kizáró okokkal kapcsolatos igazolásokról, nyilatkozatokról, nyilvántartásokról és adatokról? Ha már kiadta, hol található, és melyek a legfontosabb elemei?
Részlet a válaszából: […] ...fontos az egyszerű eljárás vonatkozásábanmeghatározott álláspontja, mely szerint azonos az igazolás módja a kizáróokoknak nemzeti eljárásrendben, mint közösségi eljárásrendben – a félreérthetőhazai szabályozás ellenére.[A Kbt. 7. §-ának (1)-(3)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 7.

Hiánypótlás kizárásának jog- és ésszerűsége

Kérdés: A közbeszerzési eljárásokban ajánlattevőként veszünk részt. Többször tapasztaltuk, hogy az ajánlatkérők nem adnak lehetőséget hiánypótlásra. Bár erre a Kbt. lehetőséget ad, mivel indokolható a gyakorlatban az, hogy a hiánypótlási lehetőség kizárása miatt az ajánlatkérő elessen egy jó és számára gazdaságilag is megfelelő ajánlattól, amelyet kizárólag olyan formai ok(ok) miatt kell elutasítani, amely(ek) hiánypótlási eljárás engedése esetén pótolhatóak lettek volna?
Részlet a válaszából: […] ...is – olyan ajánlatkérői hozzáállásról tanúskodik, amelynekcélja, hogy a hiánypótlás a közbeszerzés adminisztratív, bürokratikuseljárásrendjének természetes elemévé kell, hogy váljon annak érdekében, hogy azérintettek inkább tartalmi, mintsem formai,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 29.