20 cikk rendezése:
11. cikk / 20 Konzorciumi tag felelőssége az új Kbt. alapján
Kérdés: Egy másik ajánlattevővel indultunk egy közbeszerzési eljárásban. A konzorciumi szerződésben vállaltuk az egyetemleges felelősséget az ajánlatkérő felé. Ha a konzorciumi partnerünk hibás teljesítése, illetve szerződésszegése miatt felmondja a szerződést az ajánlatkérő, mennyiben érint ez minket a további közbeszerzési eljárásokban való részvétel szempontjából? A jogviszonyra még a korábbi Kbt. vonatkozik. Az új szabály milyen rendelkezést tartalmaz erre az esetre?
12. cikk / 20 Alkalmassági feltétel előírása a szerződéskötés időpontjára
Kérdés: Előírható-e a dokumentációban egy alkalmassági feltétel úgy, hogy annak az ajánlat benyújtásának időpontjában még nem kell megfelelni, de az ajánlattevőnek nyilatkoznia kell arról, hogy a szerződéskötés időpontjában az előírt alkalmassági feltételnek megfelel majd?
13. cikk / 20 Erőforrás-szervezet nyilatkozata az ajánlatban
Kérdés: A kapacitást rendelkezésre bocsátó szervezetnek kell-e nyilatkoznia az ajánlatban, és ha igen, miről? Igazolásokat kell csatolnia? Hogyan igazolható az alkalmasság, ha annak érdekében erőforrás-szervezetet veszünk igénybe?
14. cikk / 20 Kizáró okok és alvállalkozók ellenőrzésének kötelezettsége
Kérdés: A hatályos Kbt.-ben rögzítettek alapján, jól értelmezem-e, hogy a nemzeti eljárásban az ajánlatkérőnek nem kötelessége a kizáró okokat ellenőrizni, mivel a 310/2011. Korm. rendelet 2. §-a ezt csak a közösségi rezsimben teszi kötelezővé számára, továbbá az alvállalkozókkal kapcsolatosan az ajánlatkérőnek rezsimtől függetlenül semmilyen ellenőrzési kötelezettsége nincs?
15. cikk / 20 Alkalmasság igazolásának időszaka alvállalkozócsere esetén
Kérdés: Az előző Kbt. szerint 2010-ben kötöttünk egy szerződést az ügyféllel, amelyben az alvállalkozó igazolt referenciát (a 2008-2010-ig terjedő időszakra, évenként). Az alvállalkozót az ajánlattevő cserélni szeretné. Az új alvállalkozónak (melynek hasonlóképpen kell alkalmasságot igazolnia) mely évekre vonatkozóan kell a referenciát nyújtania? A csere időpontjától számítva az elmúlt három év, vagy pedig az eredetiek szerinti évekre (mindezt úgy, hogy esetlegesen a cég már nem is foglalkozik ilyesmivel évek óta)?
16. cikk / 20 Határidős cégjogi kötelezettség elmulasztásának következménye közbeszerzési eljárásban
Kérdés: Ha az ajánlattevő jogszabályban meghatározott névváltoztatási kötelezettségének nem tesz eleget a megadott határidőben, azzal szakmai-etikai vétséget követ el, ha a tenderen a határidőt követően olyan cégnévvel indul, ami jogszabályba ütközik? Kizárható emiatt a közbeszerzésből?
17. cikk / 20 Kizáró okok igazolása szakembereknél
Kérdés: A Kbt. második (uniós értékhatárt elérő), illetve harmadik (nemzeti értékhatárt elérő) része szerinti eljárások tekintetében milyen igazolásokat szükséges csatolni a szakember részéről a Kbt. 56-57. §-ai szerinti kizáró okok igazolására? Elegendő-e a 310/2011. kormányrendelet 10. §-ában lévő nyilatkozat csatolása?
18. cikk / 20 Magánszemély szakember igazolásai építési beruházások esetén
Kérdés: Építési beruházások esetén a 310/2011. kormányrendelet 15. §-a (2) bekezdésének c) és e) pontja tekintetében milyen igazolásokat kell csatolni a szakemberekről, abban az esetben, ha a szakember nem egy cég alkalmazottjaként, hanem magánszemélyként kerül bevonásra? (Ő – mint magánszemély – biztosítaná az alkalmassági minimumkövetelménynek való megfelelést, és egyben alvállalkozó is lenne, mert a szerződés teljesítésében részt venne.)
19. cikk / 20 Külön alkalmassági követelmény az ajánlattevőre és az alvállalkozóra
Kérdés: Lehet-e külön alkalmassági követelményt meghatározni az ajánlatkérőre és alvállalkozójára?
20. cikk / 20 Kbt.-meghatározások a dokumentációban
Kérdés: Kötelező-e a dokumentációban a Kbt. meghatározásait – például értelmező rendelkezések, kizáró okokra vonatkozó szabályozás stb. – beemelni, vagy elég arra utalni, esetleg utalni sem kell rá?
