Új fakultatív kizáró ok a Kbt.-ben

Kérdés: Az új Kbt.-ben szerepel fakultatív kizáró okként, miszerint az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban előírhatja, hogy az eljárásban nem lehet ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó, illetve nem vehet részt alkalmasság igazolásában olyan gazdasági szereplő, aki/amely megszegte a 73. § (4) bekezdésében említett környezetvédelmi, szociális és munkajogi követelményeket és ezt három évnél nem régebben meghozott, jogerős bírósági, közigazgatási vagy annak felülvizsgálata esetén bírósági határozat megállapította. A hivatkozott rendelkezés általános fogalmazása alapján nem tudjuk értelmezni, hogy milyen súlyú követelményszegések tartoznak ide. Például ha egy munkavállalónk üzemi balesetet szenvedett, és emiatt megállapították a felelősségünket, az már kizáró oknak minősül? (A hivatkozott melléklet alapján ennél súlyosabb kötelezettségszegést tartunk kizáró oknak.) És ha igen, lehetőségünk van öntisztázásra?
Részlet a válaszából: […] ...és teljes körű beszerzése, dokumentált átadása és használatának megkövetelése iránt.d) Egyéb körülményekKérelmező a munkavédelmi ellenőrzése során az ügy összes körülményének feltárását segítő magatartást tanúsított. Kérelmező kérelmében kijelentette,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 12.

Alkalmassági feltétel előírása a szerződéskötés időpontjára

Kérdés: Előírható-e a dokumentációban egy alkalmassági feltétel úgy, hogy annak az ajánlat benyújtásának időpontjában még nem kell megfelelni, de az ajánlattevőnek nyilatkoznia kell arról, hogy a szerződéskötés időpontjában az előírt alkalmassági feltételnek megfelel majd?
Részlet a válaszából: […] Az alkalmassági követelményekre vonatkozó általános szabályok szerint a megfelelés igazolására benyújtandó dokumentumokat pontosan meg kell jelölnie az ajánlatkérőnek. Az igazolási mód mellett egyértelműen meg kell határozni, hogy a Kbt. 55. §-ának (1) bekezdésében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. augusztus 19.

Konzorcium, közös ajánlattétel, együttes részvétel

Kérdés: Mi a különbség közbeszerzési eljáráson a konzorciumi formában való részvétel és a közös ajánlattétel, együttes részvétel között a közbeszerzés szempontjából és nem közbeszerzési szempontból is? Gondolunk itt mindkét esetben a cégek felelősségeinek körére – külön, illetve egyetemlegesen –, a cégek jogaira külön-külön, valamint milyen mértékű ellenőrzésük lehet egymás tevékenysége fölött a projekten belül?
Részlet a válaszából: […] ...egyénileg is érvényesfelelősségvállalását, részesedésük százalékos arányait és a képviselő cégmegnevezését.Az egymás feletti ellenőrzés s az ehhez kapcsolódórészletkérdések a konzorcium belügyét képezik, de "kifelé", azaz az ajánlatkérőfelé együttesen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 23.