13 cikk rendezése:
1. cikk / 13 Előzetes vitarendezés és az ajánlattételi határidő
Kérdés: Egy árubeszerzésre irányuló nyílt eljárásban szerettünk volna ajánlatot tenni, de szerintünk a műszaki leírás versenykorlátozó rendelkezéseket tartalmaz. A kiegészítőtájékoztatás-kérésünkre az ajánlatkérő nem adott pozitív választ. Ha előzetes vitarendezési kérelmet nyújtunk be a kiegészítő tájékoztatás alapján az ajánlattételi határidő lejárta előtt pár nappal, akkor az ajánlatkérő köteles meghosszabbítani az ajánlattételi határidőt, hogy legyen idő az ajánlatunk elkészítésére?
2. cikk / 13 Összefoglaló tájékoztató készítésének mellőzhetősége nemzeti rezsimben
Kérdés: Egy előadáson a következőket hallottam: a továbbiakban nemzeti eljárásrendben nem kötelező az összefoglaló tájékoztató közzététele. Mivel építési beruházás esetében ez 300-700 millió forintig kötelező, árunál és szolgáltatásnál pedig nemzeti rezsimben nincs más út, nem értem, mi az újdonság az új szabályban?
3. cikk / 13 Kartellkizáró ok bizonyítása az ajánlatok nagymértékű tartalmi azonossága esetén
Kérdés: Hogyan kell bizonyítani a kartellkizáró okot abban az esetben, ha a beérkezett ajánlatok olyan mértékben azonosak, hogy az felveti az összejátszás gyanúját?
4. cikk / 13 Felhívás módosításáról szóló értesítés elkésettsége
Kérdés: Milyen következménye lehet annak, ha az ajánlatkérő a felhívás módosításáról későn értesíti a gazdasági szereplőket, mivel a hirdetmény módosításának hiánypótoltatása elhúzódott?
5. cikk / 13 ESPD alkalmazása hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban
Kérdés: Kötelező-e az egységes európai közbeszerzési dokumentum alkalmazása sürgősség esetében, hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás során?
6. cikk / 13 Becsült érték és alkalmazandó jogszabály versenyújranyitásnál
Kérdés: A központi közbeszerzésekkel kapcsolatos 320/2015. kormányrendelet szerint a nettó 8 millió forint alatti versenyújranyitással vagy írásbeli konzultációval megvalósuló beszerzések tekintetében fontos változás, hogy már előzetes engedélykérés nélkül is lefolytatható az eljárás, az érintett szervezet azonban negyedévente adatszolgáltatást köteles teljesíteni az ilyen típusú beszerzésekről. Ilyen esetben mit kell becsült érték alatt érteni? Az egész év során beszerzendő termékek nettó árát kell egybeszámítani, vagy csak az adott eljárásban (versenyújranyitás) beszerzendő áruk értékét? További kérdésem, hogy a versenyújranyitásoknál az új Kbt. szerint kell az eljárást lefolytatni, vagy a keretszerződésben meghatározottak szerint?
7. cikk / 13 Összeférhetetlenség építési beruházások esetében
Kérdés: A részletszabályok alapján nem tudjuk eldönteni, mennyiben egyszerűbb az építési beruházás esetében az ajánlatkérő dolga az összeférhetetlenség megállapításakor? Összességében változott-e az összeférhetetlenségi szabály értelmezése? Hogyan kell értelmezni a távolmaradási nyilatkozattal kapcsolatos ajánlatkérői kötelezettséget építési és nem építési beruházás esetében?
8. cikk / 13 Közbeszerzési eljárás lefolytatása több ajánlatkérő képviseletében
Kérdés: Hogyan kell több ajánlatkérő képviseletében egy ajánlatkérőnek közbeszerzési eljárást lefolytatnia, és mikor lehetséges ez? Úgy tudom, hogy van rá mód, de nem találom a törvényben vagy rendeletben a metodikát.
9. cikk / 13 Hirdetményekkel kapcsolatos fizetési kötelezettség az új Kbt. hatálybalépése után
Kérdés: Ha az új közbeszerzési törvény hatályba lép, kell fizetnünk még azokért a teljesítésről szóló hirdetményekért, amelyekért most is fizetünk, vagy már egyáltalán nem kell fizetünk semmilyen hirdetményért csak azért, hogy közzétegye a Közbeszerzések Tanácsa?
10. cikk / 13 Átláthatósági megállapodás
Kérdés: Mi a lényege az átláthatósági megállapodásnak?
