Az ajánlatkérő lehetőségei összerendezetlen ajánlat benyújtása esetén

Kérdés: Lehet-e érvénytelenségi ok az, ha az ajánlattevő gyakorlatilag összerendezetlenül bocsát rendelkezésre egy halom dokumentumot, melyből az ajánlatkérőnek kell kibogoznia, hogy mely részre kerül a szakember benyújtásra és hol a műszaki tartalom?
Részlet a válaszából: […] ...fennálló hiányok és javítások mellett kerültek benyújtásra, és jelentős mértékben megnehezítették az ajánlatkérő részéről azok ellenőrzését, nem vezethet a hiánypótlás, felvilágosításkérés elmulasztásához." Ez utóbbi mondat egyértelműen alátámasztja, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 9.

Árazott költségvetés fájlformátuma miatti érvénytelenség

Kérdés: Ha .xls formátumban nem töltöttem fel az árjegyzéket, érvénytelen lesz az ajánlatom? (Egy 2021-es ügyben azt láttam, hogy ez tartalmi kérdésnek minősült, és így érvénytelen lett az ajánlat.)
Részlet a válaszából: […] ...hogy az ajánlattevők a szakmai ajánlatukat az ajánlatkérői és a jogszabályi előírásoknak megfelelően készítették-e el. Az ellenőrzést pedig nem a .pdf formátumú, hanem az .xls formátumú dokumentummal fogja elvégezni. "Az .xls fájlban található...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. április 14.

EEKD kötelező tartalmi eleme

Kérdés: Az EEKD-ba be kell-e írni a honlapok elérhetőségét? Van ajánlatkérő, aki hiánypótoltatja, van, aki nem. Mi a helyes eljárás?
Részlet a válaszából: […] ...kötelezhető a kizáró okok hiányát, valamint az alkalmassági feltételeket igazoló adatbázisok elérhetőségeinek megadására, ha ennek ellenőrzését a kizáró okok igazolása körében az ajánlatkérő számára a kormányrendelet nem írja elő.A D. 581/12/2017...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 7.

Tájékoztatás ajánlat érvénytelenségéről

Kérdés: Az alábbi kérdésben kérem szíves állásfoglalásukat. Az alkalmasság és a kizáró okok igazolása és vizsgálata az új Kbt. szabályai szerint két körben történik. Ez azt feltételezi, hogy a Kbt. 69. §-ának (4) bekezdése szerinti ellenőrzés megkezdése előtt az ajánlatkérő egy eljárásközi döntést hoz meg, melyben akár egy ajánlat érvénytelenségét is megállapíthatja. Ilyen esetben az eljárásközi döntésre is kell-e alkalmazni a Kbt. 79. §-ának (1) bekezdése szerinti tájékoztatási kötelezettséget, vagy elengedő, ha ezekről a döntésekről az írásbeli összegezésben ad részletes információt az ajánlatkérő az ajánlattevők részére? Amennyiben ilyen esetben is alkalmazandó a hivatkozott bekezdésben rögzített tájékoztatási kötelezettség, úgy azt valamennyi ajánlattevő részére meg kell küldeni, vagy elegendő csupán az érintett ajánlattevő részére, és a többi ajánlattevőt az összegezésben tájékoztatni a történtekről?
Részlet a válaszából: […] A hatályos Kbt. 69. §-a a bírálati cselekmények menetét, sorrendjét határozza meg.Ennek alapján elsőként az ajánlatkérő azt köteles megállapítani a törvény 69. §-ának (2) bekezdése szerint, hogy mely ajánlat vagy részvételi jelentkezés érvénytelen, és hogy van-e...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 9.

Ajánlat módosítása tárgyalásos eljárásban

Kérdés: Tárgyalásos eljárásban meddig módosítható az ajánlat?
Részlet a válaszából: […] ...számítottharminc – építési beruházás esetén, valamint ha a közbeszerzési eljárást különjogszabályban előírt folyamatba épített ellenőrzés mellett folytatják le, hatvan- napnál későbbi időtartamban.A Kbt. igen részletesen szabályozza a továbbiakban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. április 10.