51 cikk rendezése:
1. cikk / 51 Folyamatba épített ellenőrzés elmaradásának következménye
Kérdés: Helyi önkormányzat ajánlatkérő a 256/2021. (V. 18.) Korm. rendelet alkalmazása során az uniós forrásból támogatott projekt becsült értékét – az opciós munkák értékét is figyelembe véve – nettó 295 millió forintban határozta meg, erre tekintettel nemzeti nyílt közbeszerzési eljárást folytatott le a Kbt. 112. § (1) bekezdés b) pontja szerint. A rendelkezésre álló fedezet összege nem éri el a nettó 300 millió forintot. Tekintettel a becsült értékre, az eljárás ellenőrzése körében a Korm. rendelet 180-181. §-a utóellenőrzés lefolytatását írja elő. Amennyiben a nyertes ajánlati ár meghaladja a nettó 300 millió forintot, érvénytelenné kell-e nyilvánítania az eljárást az ajánlatkérőnek kizárólag amiatt, hogy az eljárás ellenőrzése körében nem a Korm. rendelet 182-193. §-ai szerint járt el? Ha a 300 millió forintot opciós munkák nélkül nem éri el a szerződés értéke, és azt nem is rendeli meg az ajánlatkérő, menthető a helyzet? Amennyiben az ajánlatkérő kiegészítő forráshoz jut, és erre tekintettel az opciós munkákat is megrendeli, az változtat-e a jogi megítélésen, ha így haladja meg a 300 millió forintot a kifizetett számla értéke?
2. cikk / 51 Szerződéskötési feltétel alkalmazása
Kérdés: Az ajánlati felhívásban szerződéskötési feltételként elő volt írva a nyertes ajánlattevő számára ISO 14001 tanúsítvánnyal (vagy azokkal egyenértékű intézkedések leírásával) való rendelkezés. A szerződéskötés előkészítése során az ajánlattevő alvállalkozója azt ígéri előszerződés alapján, hogy biztosítja a nyertes ajánlattevő részére a felhívásban előírt irányítási rendszerek működtetését az ajánlatkérővel kötött vállalkozási szerződés időtartama alatt, és a létező rendszerre tanúsítványt is benyújt. Megköthető-e a szerződés?
3. cikk / 51 Címkére és címkézésre vonatkozó szabályok kezelése a közbeszerzésben
Kérdés: Szükséges-e, hogy az ajánlatkérő által a műszaki leírásban meghatározott ökocímke leírása és tartalmi követelményei a közbeszerzési dokumentumokban elérhetők legyenek minden gazdasági szereplő számára? (Véleményem szerint az nem reális, hogy mindent az ajánlatkérő magyarázzon el, amikor az információ elérhető nyilvánosan.)
4. cikk / 51 Előreláthatóság értelmezése a szerződésmódosítás kontextusában
Kérdés: Miért nem tekinthető a Covid-járvány előre nem láthatónak, amikor szerződést szeretnék módosítani? (Az egyes hullámok nem láthatók előre, a megbetegedések mértéke szintén nem. Ez egy folyamatosan fennálló helyzet.)
5. cikk / 51 Szerződések leválaszthatóságának értelmezése
Kérdés: Hogyan kell értelmezni a Kbt. 19. § (4) bekezdését, mit jelent és milyen célokat szolgál a leválasztás jogintézménye? Mire kell ügyelni akkor, ha az ajánlatkérő élni kíván a leválasztás lehetőségével?
6. cikk / 51 Műszaki gazdasági funkcionális egység meghatározása, egybeszámítás
Kérdés: A településen több vis maior esemény történt, melyet öt alkalommal jelentettünk be vis maior pályázatra a település több pontján keletkezett károk helyreállítására. A helyreállítási munkálatok helyszínileg nem alkotnak egységet, a település különböző részein található út-, híd-, patak- és árok-helyreállításokat takarnak. Az árkok egy része oly módon vannak kapcsolatban, hogy a csapadékvíz elfolyását biztosítják a település különböző pontjain. Az a tény (az árkok esetében), hogy az árkok ugyanazon funkciót látják el, de földrajzilag nincs kapcsolat közöttük, megalapozza-e a műszaki funkcionális egységet? Az út és árok helyreállítását egybe kell-e számítani a település más részein található más út-, árok-helyreállításokkal? A hidak helyreállításának költsége műszaki gazdasági funkcionális egységet alkot-e az alatta található árok, áteresz, patak helyreállítási munkáival? A becsült érték meghatározásakor ezeket egybe kell-e számítani? Egybe kell-e ezeknek a munkálatoknak a költségeit számolni a település más részein található más út-, árok-helyreállításokkal? Az a tény, hogy mindegyik helyreállítási munka vis maior pályázati keretből (bár külön pályázatból) lett finanszírozva, megteremti-e a gazdasági funkcionális egységet? A felvázolt helyreállítási munkálatok becsültérték-meghatározásánál mi az, amit egybe kell számítanunk, mi az, ami gazdasági-műszaki szempontból funkcionális egységet alkot, és így egy beruházásnak minősül?
7. cikk / 51 Független akkreditált szaktanácsadó vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettsége
Kérdés: Független akkreditált szaktanácsadó vagyok. Az egyik ügyfelem felhívott vagyonnyilatkozat-tételre, melynek hiányában a megbízási szerződésünket megszünteti. Valóban köteles vagyok megadni a nyilatkozatot? (Nem vagyok közszolgálatban álló személy, így értelmezésem szerint erre nem vagyok kötelezhető.)
8. cikk / 51 Hiánypótlási szabályok értelmezése
Kérdés: Amikor az ajánlatkérő olyan hiánypótlást bocsát ki, melyet jogszabály nem tesz lehetővé – mert például olyan elem pótlására szólítja fel az ajánlattevőt, amit az valójában nem hiánypótoltathat –, mire lehet hivatkozni? Hazai jogesetekre? (Az irányelvben alig van szó hiánypótlásról.)
9. cikk / 51 Alkalmassági szempont előírása
Kérdés: A felhívásban az ajánlatkérő csak az egyik árbevételi követelményt, azaz a teljes árbevételi követelményt írja elő, miközben igazolásnál mindkettőt, azaz a közbeszerzés tárgya szerinti árbevételt és a teljes árbevételt is kéri. Mi ilyenkor a teendő? Ebben az esetben mi az erősebb, az előírás vagy az igazolás a hirdetményben?
10. cikk / 51 Kötbér alkalmazása mint értékelési szempont
Kérdés: EU-s forrás esetében mindig kifogásolja a közreműködő szervezet, hogy a kötbér értékelési szempontként semmilyen mértékig nem alkalmazható. Volt hirdetményünk, ahol a hirdetmény-ellenőrzés sem engedte. Van azonban egy eljárás, ahol nincs EU-s forrás, és minden további nélkül maradhatott a kötbér az ár mellett mint minőségi értékelési szempont. Abban az esetben, ha eredményes lesz az eljárás, és sor kerül szerződéskötésre, a fentiek miatt megtámadható lesz?
