22 cikk rendezése:
1. cikk / 22 Kizáró ok a közbeszerzési eljárás alatt
Kérdés: Véleményük szerint ki kell zárni az eljárásból azt az ajánlattevőt, amely az ajánlattételi határidő lejártakor még nem állt, a lezáró döntés meghozatala időpontjában már nem áll kizáró okok hatálya alatt, de a hatósági nyilvántartásból az látszik, hogy a bírálat alatt valamennyi időtartamban fennállt a kizáró ok?
2. cikk / 22 Integritás Hatóság a közbeszerzésben
Kérdés: Az Integritás Hatóságnak lesznek feladatai a közbeszerzésekkel kapcsolatban. A Kbt.-ben ez hogyan jelenik meg? Vagy csak a "saját törvényéből" olvasható ki, mire lesz jogosult?
3. cikk / 22 Kizáró okok igazolása védelmi beszerzéseknél
Kérdés: Védelmi beszerzések esetében a kizáró okok igazolása nincs összhangban a 321/2015. számú kormányrendelettel. Valójában hiányos, vagy leginkább problémát okoz. Van arra lehetőség, hogy mégis a kormányrendeletre hivatkozva határozzuk meg az igazolási formát?
4. cikk / 22 Változások az építési beruházások szabályozásában 2017. június 1-jétől
Kérdés: Kifejezetten az építési beruházások vonatkozásában mi változott 2017. június 1-jétől?
5. cikk / 22 Kizáró ok alkalmazásának időpontja
Kérdés: Mikortól számít a Kbt. 62. § (1) bekezdésének q) pontja szerinti kizáró ok? Amikor az ajánlattevő aláírja az ajánlatot, amikor az ajánlattételi határidő lejár, amikor az ajánlatkérő ellenőriz a bírálat során, vagy amikor az összegezést megküldjük, esetleg a szerződést megkötjük? És ha esetleg később történik súlyos szerződésszegés, akkor meg is kell szüntetnem a szerződést?
6. cikk / 22 Megállapodás szakértő közreműködéséről
Kérdés: Megállapodhat-e (ún. előszerződéses okiratban) az ajánlattevő és a vele az ajánlat benyújtásának időpontjában munkaviszonyban még nem lévő, a 321/2015. kormányrendelet 21. § (3) bekezdésének b) pontja szerinti, alkalmasságot igazoló szakértő egybehangzóan úgy, hogy az ajánlattevő nyertessége esetén egymással munkaszerződést fognak kötni? Ilyen okirat birtokában mentesül-e a szakértő az erőforrást biztosító szervezetre vonatkozó előírások (leginkább a saját EEKD-dokumentum benyújtása) teljesítése alól?
7. cikk / 22 ESPD alkalmazása hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban
Kérdés: Kötelező-e az egységes európai közbeszerzési dokumentum alkalmazása sürgősség esetében, hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás során?
8. cikk / 22 Cégkivonat elfogadhatóságának kritériumai közbeszerzési eljárásban
Kérdés: Az Igazságügyi Minisztérium által fenntartott (http://www.e-cegjegyzek.hu/) webhelyen egy adott napon megtekintve a cégadatokat a megjelenő cégkivonatban az alábbi megfogalmazás található: "... cég ... napján hatályos adatai a következők:" Ha egy cég adataiban nincsen változás, akkor ez a dátum a megtekintés napjához képest meghaladhatja a 60 napot is. Az ajánlatkérő az ajánlattételi dokumentációban meghatározta az alábbiakat: "Ajánlattevő vonatkozásában, az eljárást megindító felhívás feladását megelőző 60 napnál nem régebbi cégkivonat egyszerű másolatát is tartalmaznia kell az ajánlatnak. Amennyiben az ajánlatkérő által kért cégkivonat a céginformációs szolgálat honlapján ingyenesen, elektronikusan elérhető, és az ott fellelhető adatok 60 napnál nem régebbiek, a céginformációs szolgálat honlapján megtalálható cégkivonat csatolása az ajánlatban nem szükséges, azonban erre a körülményre az ajánlatban utalni kell." Kérdésünk: a céginformációs szolgálat honlapján fellelhető adatokra vonatkozhat-e 60 napos határidő? Az ajánlatkérő köteles-e elfogadni a céginformációs szolgálat honlapján fellelhető, 60 napnál régebbi adatokat is, ha nincsen változás azokhoz képest?
9. cikk / 22 Kizáró okok és alkalmassági követelmények előírása-igazolása nemzeti eljárásrendben
Kérdés: Kérem tájékoztatásukat arra vonatkozóan, hogy az új Kbt. szabályai szerint nemzeti eljárásrendben, a gyakorlatban hogyan történhet a kizáró okok, valamint az alkalmassági követelmények ajánlatkérő általi előírása és az ajánlattevők általi igazolása az eljárás egyes szakaszaiban.
10. cikk / 22 Önkormányzat saját cége és a kkv-minősítés kapcsolata
Kérdés: Önkormányzat saját cégénél figyelemmel kell-e lenni a tulajdonos más cégeire, és így az árbevételi, munkavállalói korlátot figyelni kkv-ként történő megítéléskor?
