Alkalmasság hirdetmény nélküli tárgyalásos – egyszerű – eljárásban

Kérdés: Amennyiben az ajánlatkérő a nemzeti értékhatár felett egyszerű eljárásban hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást alkalmaz a rendkívüli sürgősségre tekintettel, a Kbt. 135. §-a előírja, hogy azzal az ajánlattevővel kell tárgyalni, aki rendkívüli sürgősséggel teljesíteni tud. Ebben az esetben a Kbt. 131. §-a szerint az eljárás nem ajánlattételi felhívással indul, és a Kbt. 135. §-a szerint az ajánlattevőnek a kizáró okokról nyilatkoznia kell, az erre vonatkozó igazolásokat pedig 8 napon belül kell benyújtania. Ilyen esetben alkalmassági követelményeket nem kell meghatározni, hiszen egy meghatározott féllel történik a tárgyalás?
Részlet a válaszából: […] ...A 60. § (1) bekezdésének g) pontjábanfoglalt feltétel megvalósulását az ajánlatkérő ellenőrzi a munkaügyi hatóságnaka munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény 8/C. §-a és azadóhatóságnak az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 30.

Egyszerű közbeszerzési eljárás szabályainak változása

Kérdés: Változtak-e az egyszerű közbeszerzési eljárás szabályai a Kbt. legutóbbi módosításakor?
Részlet a válaszából: […] ...kell lebonyolítani az építésiberuházásra vonatkozó beszerzéseket egészen a közösségi értékhatárig.Nem lesz kötelező a hirdetmény-ellenőrzés, egyszerűeljárásrendben pedig az elektronikus hirdetményfeladás újra kötelezővé válik, akorábbi módosítástól...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 30.

Kizárás jogszerűsége tárgyalásos eljárásban

Kérdés: Társaságunk szolgáltatás (műszaki ellenőrzés) megrendelésére vonatkozóan ajánlatott tett közbeszerzési eljárásban. Az eljárást a Kbt. VI. fejezete (általános egyszerű közbeszerzési eljárás) szerint folytatta le az ajánlatkérő. Az eljárás fajtája hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás volt. A tárgyalást két fordulóban bonyolították le. Összesen három ajánlattevő vett részt a tenderen. Az első fordulóban az ajánlattevőkkel külön tárgyalt az ajánlatkérő. Az 1. fordulóban a legmagasabb ajánlati árat Társaságunk adta, így az egyenkénti tárgyalások 2. fordulójában már nem vehettünk részt. Kérdésünk, hogy jogszerű volt-e a kizárásunk a 2. fordulóból, nem törvénysértő-e, hogy csak két ajánlattevő tehetett ajánlatot a 2-ban (esetleges összejátszás lehetősége miatt)? Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban keretlétszámot nem határozott meg, csak a többfordulós tárgyalás lehetőségét tartotta fenn, de az ajánlattevői létszám sem alsó, sem felső határát nem határozta meg.
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 252. §-a alapján a VI. fejezet szerinti egyszerűeljárásrendben az ajánlatkérő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást islefolytathat, ha annak az ott megjelölt valamelyik esete fennáll – a 252. § (1)bekezdésben felsoroltak közül -, például rendkívüli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. március 16.

Kizáró okok igazolására vonatkozó tanácsi útmutató

Kérdés: Mikorra várható, hogy a Közbeszerzések Tanácsa kiadja a Kbt. 64. §-ának (1) bekezdésében jelzett útmutatót a kizáró okokkal kapcsolatos igazolásokról, nyilatkozatokról, nyilvántartásokról és adatokról? Ha már kiadta, hol található, és melyek a legfontosabb elemei?
Részlet a válaszából: […] ...benyújtott igazolásokra hiánypótlás nembiztosítható. Az ajánlatkérő ugyanakkor nem kérheti azon tények, adatokigazolását, amelyek ellenőrzésére az ajánlatkérő közhiteles elektronikusnyilvántartásból ingyenesen jogosult. Az útmutató a későbbiekben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 7.

Közbeszerzésiterv-készítési szempontok

Kérdés: Milyen szempontok figyelembevétele szükséges a jó és használható közbeszerzési terv elkészítéséhez? (Elsősorban gyakorlati oldalról tesszük fel a kérdést.)
Részlet a válaszából: […] ...tervét megküldeni;– az ajánlatkérő köteles meghatározni a közbeszerzésieljárásai előkészítésének, lefolytatásának, belső ellenőrzésének felelősségirendjét, a nevében eljáró, illetőleg az eljárásba bevont személyek, illetőlegszervezetek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 19.

Valorizáció lehetősége szerződéses kikötés hiányában

Kérdés: A szerződésben nem szerepel, hogy az abban meghatározott ellenszolgáltatás értéke az inflációval növelhető (a szerződés 3 éves időtartamra szól). Van-e lehetőség a szerződéses érték növelésére évente, az inflációval azonos mértékben? (A szerződésből két év eltelt, és az ajánlattevőnek a teljesítés már veszteségeket okoz.)
Részlet a válaszából: […] ...jut tudomásukra: – a Közbeszerzések Tanácsának tagja, elnöke; – az Állami Számvevőszék; – a kormány által kijelölt belső ellenőrzési szerv; – a közigazgatási hivatal; – a kincstár; – az országgyűlési biztos; – a közbeszerzéshez támogatást nyújtó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 8.

Tájékoztató megjelentetésének kötelezettsége egyszerű eljárásban

Kérdés: Az eljárás eredményéről szóló tájékoztatót a közbeszerzési törvény 299. § (1) bekezdésének a)-b) pontja szerint lefolytatott eljárás esetén meg kell-e jelentetni? A közzététellel kapcsolatban eltérő vélemények jelentek meg a Közbeszerzési Levelek 16. számának 369-es, valamint a Közbeszerzési Levelek 5. számának 126-os és a Közbeszerzési Levelek 17. számának 399-es számmal jelölt válaszaiban. Mi a helyes eljárás?
Részlet a válaszából: […] ...címe, amely a következő: A közbeszerzési eljárás alapjánmegkötött szerződés módosítása és teljesítése, a közbeszerzések ellenőrzése.Tekintettel azonban arra, hogy az egyszerű közbeszerzési eljárás isközbeszerzési eljárásnak minősül, így vonatkozik rá...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 24.

Nyilatkozat mint okirat-helyettesítő eszköz egyszerű eljárásban

Kérdés: A Közbeszerzési Értesítőben megjelenő "Egyszerű közbeszerzési eljárás" esetében az ajánlatot adó 10 százalék feletti alvállalkozóira vonatkozóan elegendő-e a Kbt. 299. §-ának (4) bekezdése szerint az ajánlatadónak csak nyilatkozatot adni a Kbt. 60. §-ának (1) bekezdése, a 61. §-ának (1) bekezdése és 62. §-ának (1) bekezdésében foglalt igazolások, nyilatkozatok és cégkivonat helyett?
Részlet a válaszából: […] ...Az ajánlatkérőnek elemi érdeke a cégkivonatmegléte, amelyet hiába ellenőrizhet le önmaga, a Kbt. nem az ajánlatkérőfeladatává teszi az ellenőrzést, hanem az ajánlattevőnek kell alapvetőcégadatait hiteles formában benyújtania, még egyszerű eljárás esetében is....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. július 11.

Szerződés teljesítésének közzététele egyszerű eljárásban

Kérdés: Egyszerű közbeszerzési eljárások szerződésteljesítéséről folyamatosan jelennek meg a Közbeszerzési Értesítőben hirdetmények a Kbt. 307. §-ának megfelelően. A Kbt. 300. §-ának (6) bekezdésében azonban nem szerepel utalás a 307. §-ra mint egyszerű közbeszerzésre vonatkozó rendelkezés. Kell-e egyszerű közbeszerzés esetén a szerződésteljesítésről hirdetményt megjelentetni?
Részlet a válaszából: […] ...A törvény ötödik része a közbeszerzési eljárás alapjánmegkötött szerződés módosítása és teljesítése, illetve a közbeszerzésekellenőrzése kapcsán – tekintet nélkül az eljárástípusra vagy eljárási rezsimre- minden közbeszerzési eljárásra vonatkozik. Így...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 20.

Dokumentáció ellenértékének vizsgálata

Kérdés: Ha túl magasnak ítéli meg az ajánlattevő a dokumentáció megvásárlása után a dokumentáció ellenértékét (például annak értéke 200 000 forint + áfa), mit tehet? Ha ez jogsértés, akkor mi a jogsértés napja? Annak érdekében, hogy az ajánlatkérő és az ajánlattevő viszonya ne romoljon meg, a Közbeszerzési Döntőbizottság esetleg kezdeményezhet-e hivatalból eljárást ez ellen?
Részlet a válaszából: […] ...magatartás vagy mulasztás jut tudomásukra:– a Közbeszerzések Tanácsának tagja, elnöke;– az Állami Számvevőszék;– a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal;– a fővárosi, megyei közigazgatási hivatal;– a Magyar Államkincstár;– az állampolgári jogok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 30.